Back to top

Négyszarvú juhok és kecskék rejtélye

Megoldódott a rejtély. Egy nemzetközi kutatócsoport, svájci részvétellel azonosította a felelős gént, tette közzé 2021. február 16-i sajtó­közleményében az Animal Tub Sized (ATS). Ezeknek a négyszarvú, úgynevezett „policereknek” nevezett állatok létezéséről szóló tudósítások több évszázadra nyúlnak vissza.

Tudomásunk van arról, hogy 1786-ban egy négyszarvú kecskét a franciaországi Bulle-ból Marie Antoinette francia királyné versailles-i gazdaságába szállítottak, amelyet az akkori előírásoknak megfelelően nyilvántartásba is vettek.

A tenyésztők nemzedékei által szelektált egyes helyi juhfajták a többszörös szarvukról voltak ismertek.

Különösen az Alpokban fordul elő az is, hogy egyes kecskék spontán fejlesztenek ki további szarvpárt. Ennek a morfológiai furcsaságnak a genetikai okai azonban sokáig ismeretlenek maradtak. „Ezt a rejtélyt az említett állatok genomjának elemzésével akartuk megoldani” – magyarázza Aurélien Capitan, az Allice (Tenyésztő Szövetkezetek Egyesülete) szervezete és a Francia Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Kutatóintézet (INRAE) kutatója, aki Denis Duboule-val, a Genfi Egyetem (UNIGE) Genetikai és Evolúciós Tanszéke munkatársával együtt a tanulmány társvezetője.

Jól ismert mutáns genom

Számos tenyésztő együttműködésének köszönhetően a genetikusok több, mint 2000 juh és kecske genomját elemezték, amelyek közül mindössze tízet érintett ez a tulajdonság.

Megállapították, hogy mindegyiküknek ugyanazon gént érintő mutációi voltak.

„Felfedeztük, hogy a többletszarvak megjelenéséért a HOXd1-gén a felelős” – mondta Aurélie Hintermann, az UNIGE kutatója a legutóbbi nyilatkozatában. Ez a gén nem ismeretlen a kutatók előtt, mivel ez egy úgynevezett „építészgén”, egyike azon 39 génnek, amelyek az embrió fejlődése során felépítik a leendő test tervét. Juhokban és kecskékben a mutációk ugyan eltérnek, de mindkét esetben csökken az e gén által termelt fehérje mennyisége.

A szarv növekedési zónája

Ebben a konkrét esetben úgy tűnik, hogy a HOXd1-gén működéséhez szükség van a fej mindkét oldalán egy olyan körülhatárolható felülethez, ahol a szarvak növekedhetnek.

Amikor ez a gén mutálódik, ennek a felületnek a határai kitágulnak, ami az embrionális fejlődés során a szarvkezdemények hasadását eredményezi, és végül többszörös szarvak növekednek.

„Ez egy új és nem várt funkció az »építészgén« esetében, egy olyan funkció, amely valószínűleg sajátos módon alakult ki a páros ujjú patás kérődzők megjelenésével, lehetővé téve számukra, hogy pontosan meghatározzák ezeknek a sajátos szerveknek a helyét és számát” – zárja Denis Duboule. Az EPFL és négy földrész számos kutatóközpontjának kutatói járultak hozzá ehhez a kutatáshoz, amelyet a Molecular Biology and Evolution folyóirat publikált.

Világrekord ár – 262 ezer font egyetlen tehénért

A brit Limousin Cattle Society nevű tenyésztőegyesület február közepén árverésre bocsátotta a Wilodge Poshspice-nek hívott, Shropshire-ben nevelt tehenüket, amely minden eddig rekordot túlszárnyalva 262 ezer fontért (106 millió forint) kelt el. Ez az ár a korábbi brit és európai rekord dupláját is meghaladta. Az eddig a rekordot a most árverezett tehén anyja, a 2014-ben eladott Milbrook Gingerspice tartotta.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja/Animal Tub Sized (ATS)
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

107 ezer termelő kapott már az első napon területalapú támogatási előleget

Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, holnaptól pedig több mint 3.000 tejtermelő részére 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése kezdődik el - mondta el Nagy István agrárminiszter.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.

Kis híján kipusztult kutyafajta tenyésztői találkoztak

Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.