Back to top

Négyszarvú juhok és kecskék rejtélye

Megoldódott a rejtély. Egy nemzetközi kutatócsoport, svájci részvétellel azonosította a felelős gént, tette közzé 2021. február 16-i sajtó­közleményében az Animal Tub Sized (ATS). Ezeknek a négyszarvú, úgynevezett „policereknek” nevezett állatok létezéséről szóló tudósítások több évszázadra nyúlnak vissza.

Tudomásunk van arról, hogy 1786-ban egy négyszarvú kecskét a franciaországi Bulle-ból Marie Antoinette francia királyné versailles-i gazdaságába szállítottak, amelyet az akkori előírásoknak megfelelően nyilvántartásba is vettek.

A tenyésztők nemzedékei által szelektált egyes helyi juhfajták a többszörös szarvukról voltak ismertek.

Különösen az Alpokban fordul elő az is, hogy egyes kecskék spontán fejlesztenek ki további szarvpárt. Ennek a morfológiai furcsaságnak a genetikai okai azonban sokáig ismeretlenek maradtak. „Ezt a rejtélyt az említett állatok genomjának elemzésével akartuk megoldani” – magyarázza Aurélien Capitan, az Allice (Tenyésztő Szövetkezetek Egyesülete) szervezete és a Francia Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Kutatóintézet (INRAE) kutatója, aki Denis Duboule-val, a Genfi Egyetem (UNIGE) Genetikai és Evolúciós Tanszéke munkatársával együtt a tanulmány társvezetője.

Jól ismert mutáns genom

Számos tenyésztő együttműködésének köszönhetően a genetikusok több, mint 2000 juh és kecske genomját elemezték, amelyek közül mindössze tízet érintett ez a tulajdonság.

Megállapították, hogy mindegyiküknek ugyanazon gént érintő mutációi voltak.

„Felfedeztük, hogy a többletszarvak megjelenéséért a HOXd1-gén a felelős” – mondta Aurélie Hintermann, az UNIGE kutatója a legutóbbi nyilatkozatában. Ez a gén nem ismeretlen a kutatók előtt, mivel ez egy úgynevezett „építészgén”, egyike azon 39 génnek, amelyek az embrió fejlődése során felépítik a leendő test tervét. Juhokban és kecskékben a mutációk ugyan eltérnek, de mindkét esetben csökken az e gén által termelt fehérje mennyisége.

A szarv növekedési zónája

Ebben a konkrét esetben úgy tűnik, hogy a HOXd1-gén működéséhez szükség van a fej mindkét oldalán egy olyan körülhatárolható felülethez, ahol a szarvak növekedhetnek.

Amikor ez a gén mutálódik, ennek a felületnek a határai kitágulnak, ami az embrionális fejlődés során a szarvkezdemények hasadását eredményezi, és végül többszörös szarvak növekednek.

„Ez egy új és nem várt funkció az »építészgén« esetében, egy olyan funkció, amely valószínűleg sajátos módon alakult ki a páros ujjú patás kérődzők megjelenésével, lehetővé téve számukra, hogy pontosan meghatározzák ezeknek a sajátos szerveknek a helyét és számát” – zárja Denis Duboule. Az EPFL és négy földrész számos kutatóközpontjának kutatói járultak hozzá ehhez a kutatáshoz, amelyet a Molecular Biology and Evolution folyóirat publikált.

Világrekord ár – 262 ezer font egyetlen tehénért

A brit Limousin Cattle Society nevű tenyésztőegyesület február közepén árverésre bocsátotta a Wilodge Poshspice-nek hívott, Shropshire-ben nevelt tehenüket, amely minden eddig rekordot túlszárnyalva 262 ezer fontért (106 millió forint) kelt el. Ez az ár a korábbi brit és európai rekord dupláját is meghaladta. Az eddig a rekordot a most árverezett tehén anyja, a 2014-ben eladott Milbrook Gingerspice tartotta.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja/Animal Tub Sized (ATS)
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.