Back to top

Négyszarvú juhok és kecskék rejtélye

Megoldódott a rejtély. Egy nemzetközi kutatócsoport, svájci részvétellel azonosította a felelős gént, tette közzé 2021. február 16-i sajtó­közleményében az Animal Tub Sized (ATS). Ezeknek a négyszarvú, úgynevezett „policereknek” nevezett állatok létezéséről szóló tudósítások több évszázadra nyúlnak vissza.

Tudomásunk van arról, hogy 1786-ban egy négyszarvú kecskét a franciaországi Bulle-ból Marie Antoinette francia királyné versailles-i gazdaságába szállítottak, amelyet az akkori előírásoknak megfelelően nyilvántartásba is vettek.

A tenyésztők nemzedékei által szelektált egyes helyi juhfajták a többszörös szarvukról voltak ismertek.

Különösen az Alpokban fordul elő az is, hogy egyes kecskék spontán fejlesztenek ki további szarvpárt. Ennek a morfológiai furcsaságnak a genetikai okai azonban sokáig ismeretlenek maradtak. „Ezt a rejtélyt az említett állatok genomjának elemzésével akartuk megoldani” – magyarázza Aurélien Capitan, az Allice (Tenyésztő Szövetkezetek Egyesülete) szervezete és a Francia Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Kutatóintézet (INRAE) kutatója, aki Denis Duboule-val, a Genfi Egyetem (UNIGE) Genetikai és Evolúciós Tanszéke munkatársával együtt a tanulmány társvezetője.

Jól ismert mutáns genom

Számos tenyésztő együttműködésének köszönhetően a genetikusok több, mint 2000 juh és kecske genomját elemezték, amelyek közül mindössze tízet érintett ez a tulajdonság.

Megállapították, hogy mindegyiküknek ugyanazon gént érintő mutációi voltak.

„Felfedeztük, hogy a többletszarvak megjelenéséért a HOXd1-gén a felelős” – mondta Aurélie Hintermann, az UNIGE kutatója a legutóbbi nyilatkozatában. Ez a gén nem ismeretlen a kutatók előtt, mivel ez egy úgynevezett „építészgén”, egyike azon 39 génnek, amelyek az embrió fejlődése során felépítik a leendő test tervét. Juhokban és kecskékben a mutációk ugyan eltérnek, de mindkét esetben csökken az e gén által termelt fehérje mennyisége.

A szarv növekedési zónája

Ebben a konkrét esetben úgy tűnik, hogy a HOXd1-gén működéséhez szükség van a fej mindkét oldalán egy olyan körülhatárolható felülethez, ahol a szarvak növekedhetnek.

Amikor ez a gén mutálódik, ennek a felületnek a határai kitágulnak, ami az embrionális fejlődés során a szarvkezdemények hasadását eredményezi, és végül többszörös szarvak növekednek.

„Ez egy új és nem várt funkció az »építészgén« esetében, egy olyan funkció, amely valószínűleg sajátos módon alakult ki a páros ujjú patás kérődzők megjelenésével, lehetővé téve számukra, hogy pontosan meghatározzák ezeknek a sajátos szerveknek a helyét és számát” – zárja Denis Duboule. Az EPFL és négy földrész számos kutatóközpontjának kutatói járultak hozzá ehhez a kutatáshoz, amelyet a Molecular Biology and Evolution folyóirat publikált.

Világrekord ár – 262 ezer font egyetlen tehénért

A brit Limousin Cattle Society nevű tenyésztőegyesület február közepén árverésre bocsátotta a Wilodge Poshspice-nek hívott, Shropshire-ben nevelt tehenüket, amely minden eddig rekordot túlszárnyalva 262 ezer fontért (106 millió forint) kelt el. Ez az ár a korábbi brit és európai rekord dupláját is meghaladta. Az eddig a rekordot a most árverezett tehén anyja, a 2014-ben eladott Milbrook Gingerspice tartotta.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja/Animal Tub Sized (ATS)
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

A bagett karrierje

A francia bagett felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.

Részegen ne másszunk galambdúcba

Megszállott és egészen ittas galambász járt pórul egy öt méter magas galambdúcban.

A gépi látás javíthatja a tojásszámlálás pontosságát

A gépi látástechnológia segíthet a tojásiparnak leküzdeni azokat a problémákat, amelyek nehezítik a pontos számlálást.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Izgalmas videósorozatban mutatják be munkájukat az ELTE etológusai

A kutyák, malacok és gyerekek kutatását bemutató filmsorozattal jelentkeztek az ELTE Etológia tanszék kutatói.

Négy országban is értékesítették az illegális lóhúst

Illegális vágásból származó lóhús engedély nélküli értékesítése és ennek segítése miatt előállítottak 41 embert Spanyolországban, a húst a spanyol piac mellett Belgiumban, Németországban és Olaszországban értékesítették - közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) csütörtökön.

Az UNESCO szellemi kulturális örökség része lett a lipicai lótenyésztés

A lipicai lótenyésztés hagyománya szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára – jelentette be Nagy István agrárminiszter.