Tudomásunk van arról, hogy 1786-ban egy négyszarvú kecskét a franciaországi Bulle-ból Marie Antoinette francia királyné versailles-i gazdaságába szállítottak, amelyet az akkori előírásoknak megfelelően nyilvántartásba is vettek.
Különösen az Alpokban fordul elő az is, hogy egyes kecskék spontán fejlesztenek ki további szarvpárt. Ennek a morfológiai furcsaságnak a genetikai okai azonban sokáig ismeretlenek maradtak. „Ezt a rejtélyt az említett állatok genomjának elemzésével akartuk megoldani” – magyarázza Aurélien Capitan, az Allice (Tenyésztő Szövetkezetek Egyesülete) szervezete és a Francia Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Kutatóintézet (INRAE) kutatója, aki Denis Duboule-val, a Genfi Egyetem (UNIGE) Genetikai és Evolúciós Tanszéke munkatársával együtt a tanulmány társvezetője.
Jól ismert mutáns genom
Számos tenyésztő együttműködésének köszönhetően a genetikusok több, mint 2000 juh és kecske genomját elemezték, amelyek közül mindössze tízet érintett ez a tulajdonság.
„Felfedeztük, hogy a többletszarvak megjelenéséért a HOXd1-gén a felelős” – mondta Aurélie Hintermann, az UNIGE kutatója a legutóbbi nyilatkozatában. Ez a gén nem ismeretlen a kutatók előtt, mivel ez egy úgynevezett „építészgén”, egyike azon 39 génnek, amelyek az embrió fejlődése során felépítik a leendő test tervét. Juhokban és kecskékben a mutációk ugyan eltérnek, de mindkét esetben csökken az e gén által termelt fehérje mennyisége.
A szarv növekedési zónája
Ebben a konkrét esetben úgy tűnik, hogy a HOXd1-gén működéséhez szükség van a fej mindkét oldalán egy olyan körülhatárolható felülethez, ahol a szarvak növekedhetnek.
„Ez egy új és nem várt funkció az »építészgén« esetében, egy olyan funkció, amely valószínűleg sajátos módon alakult ki a páros ujjú patás kérődzők megjelenésével, lehetővé téve számukra, hogy pontosan meghatározzák ezeknek a sajátos szerveknek a helyét és számát” – zárja Denis Duboule. Az EPFL és négy földrész számos kutatóközpontjának kutatói járultak hozzá ehhez a kutatáshoz, amelyet a Molecular Biology and Evolution folyóirat publikált.
Világrekord ár – 262 ezer font egyetlen tehénértA brit Limousin Cattle Society nevű tenyésztőegyesület február közepén árverésre bocsátotta a Wilodge Poshspice-nek hívott, Shropshire-ben nevelt tehenüket, amely minden eddig rekordot túlszárnyalva 262 ezer fontért (106 millió forint) kelt el. Ez az ár a korábbi brit és európai rekord dupláját is meghaladta. Az eddig a rekordot a most árverezett tehén anyja, a 2014-ben eladott Milbrook Gingerspice tartotta. |