0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 5.

Színes kukoricahibridekkel a nagypapa nyomdokában- Rendhagyó generációváltás

Megéri-e az agrárpályát választani? Egy fiatal növénynemesítőnek van helye a magyar mezőgazdaságban? Erről beszélgettünk a Rádi testvérekkel, a Pannon Genetic Kft. két fiatal ügyvezetőjével. Kiadónk elindította a szerdánként jelentkező MMG Gazdahang című podcast csatornáját, ahol az aktuális agrárhírek mellett izgalmas stúdióbeszélgetéseket is hallgathatnak. Az interjúkat MMG Direkt műsorunkban a youtube-on is megnézhetik.

youtube://v/Do7aXyNzYGM

 

Első adásban Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó tulajdonos ügyvezetője beszélgetett a Pannon Genetic Kft. két fiatal ügyvezetőjével, Rádi Ferízzel és Rádi Martinnal, akiket az agráriumban zajló generációváltásról kérdeztük, valamint elmesélték, miképpen vitték tovább a nagypapájuk által felépített vállalkozást.

Az egyiptomi származású Rádi testvérek nagypapája a ’60-as években ösztöndíjjal került Magyarországra, ahol az akkori Szent István Egyetem agrárhallgatója lett.

Tanulmányai után az országban maradt, és létrehozta saját kukoricanemesítő vállalkozását. Fia, bár az agrárium területén kandidátusi fokozatott szerzett, gyermeksebész lett, így unokái vették át tőle a „stafétabotot”, akik gyerekkoruktól kezdve tudták, hogy a nagypapa kukoricanemesítésében szeretnének dolgozni.

„Négy éves voltam, amikor először kivitt nagyapám a tenyészkertbe. Az élmény magával ragadhatott, mert már 12 évesen tudtam, kukoricanemesítő leszek. Ebben a korban a gyerekek különösen formálhatók, nagyapám pedig élve ezzel a lehetőséggel, iránymutatott a pályaválasztásban” -mondta Rádi Feríz.

Feríz Szegeden végzett molekuláris növénybiológia szakon, jelenleg pedig precíziós nemesítésből PhD-zik.

Tizennyolc éves volt, mikor nagyapja eltávozott, onnantól ő irányítja a Pannon Genetic Kft.-t, amihez testvére, Martin két éve csatlakozott.

„Én végül közgazdász diplomát szereztem, így a cég pénzügyeivel, az értékesítéssel foglalkozom, de magam is érdeklődöm a nemesítés és a fajták iránt, hogy tudjam, pontosan mit adok el vevőinknek ” – tette hozzá Rádi Martin.

A kukorica nemesítése Kiskunhalason történik, maga az előállítás pedig országszerte zajlik mintegy 1650 hektáron. A cégcsoport 65 főt foglalkoztat a székhelyen, valamint Baranya és Békés megyei gazdaságukban.

Nem szeretnének túlságosan gazdag termékpalettával szolgálni, mert az megnehezíti a választást, ugyanakkor, ha túl sok hibrid van egyszerre a piacon, az a minőség rovására megy.

„Minden FAO-szám esetében 3 hibridet szerepeltetünk, ezenkívül silót és különleges hibrideket: fehér-, piros- és feketeszemű hibrideket tartunk. Ha pedig érkezik egy új hibrid, azt egy korábbival cseréljük a palettán belül” – mondta Rádi Feríz

A mutatós fajtákat a fiúk nagyapjának testvére kezdte el nemesíteni, és a galambászok, baromfitenyésztők kifejezetten kedvelik a maghéjban lévő karotin- és antocián-tartalma miatt.

Tápkeverékekbe kiválóan alkalmas, mivel a magok színanyagai magasabb beltartalmi értékekkel rendelkező tápanyagot eredményeznek.

A cégcsoport céljai között szerepel, hogy magas minőségű, a piacon előkelő helyen álló termékpalettát tudjon a magyar vetőmagpiacra felvonultatni, továbbá a feldolgozás területén az elkövetkezendő két évben magasabb minőséget kívánnak elérni. Emellett igyekeznek végzős hallgatókat is fogadni, ezzel is segítve a generációváltás első lépéseiben, azonban a kukoricanemesítés a mezőgazdaságon belül igen szűk szegmens, így még nehezebb a pályakezdők csábítása.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu