Back to top

Zöldségközösség Terényben - A tagok részt vehetnek a munkákban

A hagyományos gazdálkodásnál sokkal rendhagyóbb dologba kezdett Dezsény Zoltán és felesége, Judit. A környezetgazdálkodási agrármérnök házaspár vegyszermentesen, az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint termeszt, a termény pedig közösségi értékesítési formában jut el a fogyasztókhoz. A gazdaság a Cserhát vonulatai között, az alig négyszáz lelkes Nógrád megyei aprófaluban, Terényben működik.

MagosVölgy lelkes csapata
Második diplomáját a közösség által támogatott mezőgazdaság hazai fejlődéstörténetéről írta Dezsény Zoltán. A termelő és fogyasztó bizalmi kapcsolatára épülő rendszer idei szezonja 200 fővel indul a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság zöldségközösségében, jelenleg már csak várólistára lehet jelentkezni az esetleg visszalépő tagok helyére.

MagosVölgy teljes területe két hektár, szűk felét foglalja el a zöldségtermesztés.

A kötött, eredetileg mintegy 2 százalék humusztartalmú és semleges pH-jú agyagos barna erdőtalaj nem a legideálisabb a zöldségtermesztésre, ezért jelentős mennyiségű komposzt kijuttatásával igyekeznek javítani rajta, mondta a gazdálkodó.

Dezsény Zoltán és Judit egy közösségi gazdálkodásról szóló műhelymunkán találkozott
A tulajdonos házaspáron kívül idényben négy főállású munkatárs dolgozik a gazdaságban. Hét éve egy régi parasztportát vettek meg a hozzá tartozó kerttel, és sikerült a szomszédos kerteket is megvásárolni. Mivel azokon sem voltak termő gyümölcsfák, így bár mostanra már ültettek néhányat, kizárólag zöldség terem a „közösségi területen”.

Szezononként 40-50 zöldségfaj 120 fajtáját termesztik, a legnagyobb mennyiségben a sokak által kedvelt paradicsomot, évenként 20-25 fajtát.

A fóliasátras területek közel felébe is paradicsomot palántáznak a májusi fagyok elmúltával, és egészen októberig szüretelik a termést. A hagyományos zöldségfajokon kívül pak choi, rebarbara, gumós édeskömény, paszternák is színesíti a kínálatot.

Olyan fajtákat választanak, amelyek alkalmasak az ottani körülmények között biotermesztésre. Paradicsomból vannak tájfajtáik, de a többi fajból jórészt profi, lehetőleg ökológiai módon, Ausztriában, Angliában, Hollandiában termelt vetőmagokat használnak. A 3200 négyzetméternyi növényház 200 négyzetméterén palántát nevelnek, a többi a termesztést szolgálja, így tudják meghosszabbítani az értékesítési idényt, és javítani a termésbiztonságot, mivel kifejezetten fagyzugos helyen terül el a gazdaság. A jelenlegi vándorsátraik nem túl jól szigeteltek, de tavasszal még így is egyhónapos koraiságot eredményeznek, ősszel pedig két-három héttel nyújtható el a termesztés, magyarázta Dezsény Zoltán.

A palántanevelés és a termesztés egy része is a fóliasátrakban történik

A növényvédelemhez a Nébih- listáról válogatnak a biotermesztésben engedélyezett készítmények közül, de igyekeznek kerülni a réz- és kéntartalmú szereket, valamint nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre, a növények erőnlétének javítására.

Törekednek rá, hogy csak nullanapos élelmezés-egészségügyi várakozási idejű bio-növényvédő szereket használjanak, egyebek közt algakivonatok, növényi immunerősítők, mikrobiológiai készítmények képezik a repertoárt.

A zöldségközösség Budapest központú, ott van öt átadópontjuk, amelyek csütörtökönként részben időbeli átfedéssel működnek, a tagoknak két óra áll rendelkezésükre, hogy átvegyék a heti részesedésüket a terményekből.

Dezsény Zoltán Budapesten nőtt fel, az ottani társadalmi kapcsolatrendszerére alapozva, illetve a hozzájuk 2016-ban csatlakozott zöldségközösség-koordinátorukkal kezdték felépíteni a rendszer alapjait. 

Simoncsik Judittal egy közösségi gazdálkodásról szóló műhelymunkán találkoztak, a fiatal lány munkahelyén alakult az első átadópont. Ott mindig kiírják, hogy mi az arra a hétre aktuális adag, amit a tagok maguknak összeválogatnak. Van kis és nagy részesedés, előbbi két-, utóbbi négyfős háztartás heti zöldségfogyasztását hivatott fedezni. Persze ez családonként változó, van, akinek sok, van, akinek kevés ez a mennyiség, ebből adódhat az eltérés.

Fóliás termesztéssel hosszabbítják meg az értékesítési idényt

A közösségi gazdálkodás abban különbözik a dobozrendszertől, hogy havonta vagy a szezonra előre fizetnek a tagok, tehát hosszabb idejű az elköteleződés, és mindenki ugyanazt kapja. A szezon elején legalább hat, később akár tíz-tizenkétféle zöldséget osztanak ki közöttük hetente. A vetésszerkezetet ezért sokrétűre tervezik, hogy tavasztól őszig minden héten minél nagyobb választékból részesülhessenek a tagok. Igyekeznek fejleszteni, de „low tech” megoldásokkal is elérhető, hogy elég hosszú legyen a szezon, ez tapasztalat és üzemszervezés kérdése, mondta Dezsény Zoltán.

A zöldségközösségi tagok száma 200, évről évre 70–75 százalékuk marad a rendszerben, a többiek újak.

Idén kezdik a nyolcadik szezonjukat a gazdaságban, és ez lesz a zöldségközösség hatodik éve. A jelenlegi tagságot bővíteni nem tervezik, mert ezt a rendelkezésre álló terület, infrastruktúra (autók száma) is korlátozza, és azt se feledjük, hogy ennek a rendszernek lényeges eleme a személyes kapcsolat a termelő és a fogyasztó között. Úgy fogalmazzák ezt meg, hogy ideális esetben a közösségi gazdálkodók a szezon vége felé már mindenkit a nevén tudnak köszönteni a zöldségek átadásakor. Ez eddig legnagyobb részben sikerült is.

A család biozöldségekkel való ellátása is szempont volt, már az induláskor is

Nem a minél több bevétel a lényeg, hanem az, hogy mint életforma, kellemes legyen a benne lévő embereknek. Most úgy érzik, hogy csúcsra vannak járatva az emberi és az anyagi erőforrások tekintetében is. Elég komoly fejlesztéseket végeztek hitelből, és a folyamatos fejlesztési kényszer „soha nincs megállás” spirált okoz, amiből ki kellene lépni.

Az aktuális zöldségárakat nem követik, a tagok a hagyományos piaci árnál magasabb, a biopiacinál alacsonyabb költségen jutnak tőlük a zöldségekhez. Szeretnék azt hinni, hogy bár az ár számít, a rendszer tagjainak nem az a legfontosabb tényező. Itt többet kap a tag, mint zöldséget: folyamatos a kapcsolat a termelővel, és önkéntesen akár be is kapcsolódhat a gazdaság életébe. Dezsény Zoltánék programokat szerveznek, heti hírlevelet küldenek a kertészet történéseiről. Ez elég jelentős érték, és akiknek fontos az átláthatóság, bizalom, az emberléptékűség, szívesen választják ezt a zöldségbeszerzési módot.

Minden szezon végén online kérdőívet tesznek közzé, amelyen a tagok jelezhetik, mivel voltak elégedettek, mivel kevésbé, és a felmérés eredményeit a következő szezon tervezésekor felhasználják MagosVölgyben.

A jelenleg Magyarországon működő zöldségközösségeknél még jóval többre lenne igény, akár 200-300 ilyen gazdaság számára is lenne piac. Ám azt nem gondolja Dezsény Zoltán, hogy majd egyszer kizárólag ilyen gazdaságok fogják ellátni a lakosság nagy részét. Ez a termesztési és értékesítési rendszer gazdasági és fogyasztói oldalról is eléggé különleges, speciális mivoltából adódóan nem mindenkinek való. Tehát a gazdálkodóknak és a fogyasztóknak is viszonylag szűk köre lát benne fantáziát, ám még jócskán van növekedési lehetőség. Sokszorozódhat a közösségi gazdaságok száma, de ez nem jelenti azt, hogy átvehetnék más értékesítési csatornáknak a helyét, véli a kertészet tulajdonosa.

A jövőbeli terveikben a fóliasátras területüket szeretnék bővíteni duplafalú sátrakkal, fejlesztenék a kerti utakat és a logisztikai rendszert. Ezeken kívül egy levélzöldségmosó állomás beállítása is várható. A közösségi infrastruktúrát is szeretnék fejleszteni, hogy a bemutatókra, előadásokra érkező 20-30 fős társaságot meg tudják vendégelni a kertben. (x)

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaszabályozás és biológiai védelem

A növényházi palántanevelés és árutermelés során nagyon fontos a megfelelő klímaszabályozás. Minél jobban tudjuk ellenőrizni a berendezés klímáját, annál egészségesebbek és szebbek lesznek a növények. A sikeres biológiai védekezéshez is nélkülözhetetlen az egyenletes, az adott kultúra számára kedvező klíma tartása.

Példátlan esztendő - Spárga

Bár tavaly tavasszal is volt fagy, akkor a legnagyobb gondot a munkaerőhiány okozta a spárgatermesztőknek. Az előző évi nehézségekből okulva idén jobban felkészültek a betakarításra, a változékony, és időnként szokatlanul hideg időjárás miatt azonban a takaratlan ültetvényeken heteket csúszik a sípok szedése.

Virág is, gyümölcs is, szendvics is. Mi az?

A japán ételkülönlegességek egyik ismérve az aprólékos, gondos előkészítés és igényes tálalás. A japán háziasszonyok időt és energiát nem sajnálva nem csak ízletes, hanem szemet gyönyörködtető ételeket készítenek. Nincs ez másképp az egyre népszerűbb gyümölcs szendvicsekkel sem. Igen, ez egy édes szendvics! Lássuk, hogyan készül!

A hazai görögdinnye idénye is később indul

Az áprilisi fagyok miatt megfáztak a fóliába vagy az alagutakba kiültetett palánták. Így ha nem lesz extrém meleg május-júniusban, várhatóan 10-15 nap késéssel kezdődik a szedés, azaz július 5-10. előtt legföljebb hajtatásból vehetünk hazai görögdinnyét, jelezte Sándor László, a Nunhems vetőmagcég termékfelelőse.

A fagyok átrendezték a szamócaszezont, sőt, a termesztést is

Az idei tavaszi fagyok szinte minden gyümölcsfajt károsítottak, termőhelytől függően, és ez alól a szamóca sem volt kivétel. A melegebb déli területeken volt nagyobb kár, de aki időben takarta az állományát, nem szenved nagy veszteséget. A szezon viszont a lehűlés miatt lassabban indul, körülbelül 10 napos csúszásban vagyunk.

A mezőgazdaság "megreformálásával" védené a környezetet a PepsiCo

A PepsiCo bejelentette új "Pozitív Mezőgazdasági" programját, amelynek keretében 2030-ra mintegy 3 millió hektárra szeretnék kiterjeszteni a megújító, regeneratív gazdálkodási gyakorlat elterjedését. A programban említett földterület nagysága megegyezik a kólaóriás teljes ökológiai lábnyomával. Ezzel a kezdeményezéssel 2030-ra legalább 3 millió tonna üvegházhatású gázkibocsátást kívánnak megszüntetni.

Állattartó telepek kisebb értékű fejlesztéseit támogató pályázat nyílt

Harmincmilliárd forint keretösszeggel, állattartással foglalkozó gazdálkodók számára hirdetett újabb pályázatot az agrártárca - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Előrelépés a fenntarthatóságban

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóinak vizsgálata több fenntarthatósági kihíváshoz nyújthat segítséget mind klímavédelmi, biológiai sokféleség megőrzése, mind a talaja védelme szempontból.

Megnyitották Erdély legkorszerűbb szárnyasvágóhídját

A román–magyar gazdasági együttműködésnek is köszönhetően adták át februárban Erdély leg­­korszerűbb szárnyasvágóhídját a Maros megyei Kerelőszentpálon. Az üzemet az Oprea Avicom Kft. hozta létre.

A COVID végét várja a hűtő- és konzervipar

Drágább lesz-e a hazai gyorsfagyasztott és konzerv zöldség, illetve gyümölcs a tavaszi fagyok miatt? Hogyan hat a feldolgozó üzemekre az elhúzódó járványhelyzet és a gazdasági válság? Erről kérdeztük Sebesta Pétert, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség (MHKSZ) elnökét.