0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Zöldségközösség Terényben – A tagok részt vehetnek a munkákban

A hagyományos gazdálkodásnál sokkal rendhagyóbb dologba kezdett Dezsény Zoltán és felesége, Judit. A környezetgazdálkodási agrármérnök házaspár vegyszermentesen, az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint termeszt, a termény pedig közösségi értékesítési formában jut el a fogyasztókhoz. A gazdaság a Cserhát vonulatai között, az alig négyszáz lelkes Nógrád megyei aprófaluban, Terényben működik.

Második diplomáját a közösség által támogatott mezőgazdaság hazai fejlődéstörténetéről írta Dezsény Zoltán. A termelő és fogyasztó bizalmi kapcsolatára épülő rendszer idei szezonja 200 fővel indul a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság zöldségközösségében, jelenleg már csak várólistára lehet jelentkezni az esetleg visszalépő tagok helyére.

MagosVölgy teljes területe két hektár, szűk felét foglalja el a zöldségtermesztés.

A kötött, eredetileg mintegy 2 százalék humusztartalmú és semleges pH-jú agyagos barna erdőtalaj nem a legideálisabb a zöldségtermesztésre, ezért jelentős mennyiségű komposzt kijuttatásával igyekeznek javítani rajta, mondta a gazdálkodó.

A tulajdonos házaspáron kívül idényben négy főállású munkatárs dolgozik a gazdaságban. Hét éve egy régi parasztportát vettek meg a hozzá tartozó kerttel, és sikerült a szomszédos kerteket is megvásárolni. Mivel azokon sem voltak termő gyümölcsfák, így bár mostanra már ültettek néhányat, kizárólag zöldség terem a „közösségi területen”.

Szezononként 40-50 zöldségfaj 120 fajtáját termesztik, a legnagyobb mennyiségben a sokak által kedvelt paradicsomot, évenként 20-25 fajtát.

A fóliasátras területek közel felébe is paradicsomot palántáznak a májusi fagyok elmúltával, és egészen októberig szüretelik a termést. A hagyományos zöldségfajokon kívül pak choi, rebarbara, gumós édeskömény, paszternák is színesíti a kínálatot.

Olyan fajtákat választanak, amelyek alkalmasak az ottani körülmények között biotermesztésre. Paradicsomból vannak tájfajtáik, de a többi fajból jórészt profi, lehetőleg ökológiai módon, Ausztriában, Angliában, Hollandiában termelt vetőmagokat használnak. A 3200 négyzetméternyi növényház 200 négyzetméterén palántát nevelnek, a többi a termesztést szolgálja, így tudják meghosszabbítani az értékesítési idényt, és javítani a termésbiztonságot, mivel kifejezetten fagyzugos helyen terül el a gazdaság. A jelenlegi vándorsátraik nem túl jól szigeteltek, de tavasszal még így is egyhónapos koraiságot eredményeznek, ősszel pedig két-három héttel nyújtható el a termesztés, magyarázta Dezsény Zoltán.

A növényvédelemhez a Nébih- listáról válogatnak a biotermesztésben engedélyezett készítmények közül, de igyekeznek kerülni a réz- és kéntartalmú szereket, valamint nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre, a növények erőnlétének javítására.

Törekednek rá, hogy csak nullanapos élelmezés-egészségügyi várakozási idejű bio-növényvédő szereket használjanak, egyebek közt algakivonatok, növényi immunerősítők, mikrobiológiai készítmények képezik a repertoárt.

A zöldségközösség Budapest központú, ott van öt átadópontjuk, amelyek csütörtökönként részben időbeli átfedéssel működnek, a tagoknak két óra áll rendelkezésükre, hogy átvegyék a heti részesedésüket a terményekből.

Dezsény Zoltán Budapesten nőtt fel, az ottani társadalmi kapcsolatrendszerére alapozva, illetve a hozzájuk 2016-ban csatlakozott zöldségközösség-koordinátorukkal kezdték felépíteni a rendszer alapjait. 

Simoncsik Judittal egy közösségi gazdálkodásról szóló műhelymunkán találkoztak, a fiatal lány munkahelyén alakult az első átadópont. Ott mindig kiírják, hogy mi az arra a hétre aktuális adag, amit a tagok maguknak összeválogatnak. Van kis és nagy részesedés, előbbi két-, utóbbi négyfős háztartás heti zöldségfogyasztását hivatott fedezni. Persze ez családonként változó, van, akinek sok, van, akinek kevés ez a mennyiség, ebből adódhat az eltérés.

A közösségi gazdálkodás abban különbözik a dobozrendszertől, hogy havonta vagy a szezonra előre fizetnek a tagok, tehát hosszabb idejű az elköteleződés, és mindenki ugyanazt kapja. A szezon elején legalább hat, később akár tíz-tizenkétféle zöldséget osztanak ki közöttük hetente. A vetésszerkezetet ezért sokrétűre tervezik, hogy tavasztól őszig minden héten minél nagyobb választékból részesülhessenek a tagok. Igyekeznek fejleszteni, de „low tech” megoldásokkal is elérhető, hogy elég hosszú legyen a szezon, ez tapasztalat és üzemszervezés kérdése, mondta Dezsény Zoltán.

A zöldségközösségi tagok száma 200, évről évre 70–75 százalékuk marad a rendszerben, a többiek újak.

Idén kezdik a nyolcadik szezonjukat a gazdaságban, és ez lesz a zöldségközösség hatodik éve. A jelenlegi tagságot bővíteni nem tervezik, mert ezt a rendelkezésre álló terület, infrastruktúra (autók száma) is korlátozza, és azt se feledjük, hogy ennek a rendszernek lényeges eleme a személyes kapcsolat a termelő és a fogyasztó között. Úgy fogalmazzák ezt meg, hogy ideális esetben a közösségi gazdálkodók a szezon vége felé már mindenkit a nevén tudnak köszönteni a zöldségek átadásakor. Ez eddig legnagyobb részben sikerült is.

Nem a minél több bevétel a lényeg, hanem az, hogy mint életforma, kellemes legyen a benne lévő embereknek. Most úgy érzik, hogy csúcsra vannak járatva az emberi és az anyagi erőforrások tekintetében is. Elég komoly fejlesztéseket végeztek hitelből, és a folyamatos fejlesztési kényszer „soha nincs megállás” spirált okoz, amiből ki kellene lépni.

Az aktuális zöldségárakat nem követik, a tagok a hagyományos piaci árnál magasabb, a biopiacinál alacsonyabb költségen jutnak tőlük a zöldségekhez. Szeretnék azt hinni, hogy bár az ár számít, a rendszer tagjainak nem az a legfontosabb tényező. Itt többet kap a tag, mint zöldséget: folyamatos a kapcsolat a termelővel, és önkéntesen akár be is kapcsolódhat a gazdaság életébe. Dezsény Zoltánék programokat szerveznek, heti hírlevelet küldenek a kertészet történéseiről. Ez elég jelentős érték, és akiknek fontos az átláthatóság, bizalom, az emberléptékűség, szívesen választják ezt a zöldségbeszerzési módot.

Minden szezon végén online kérdőívet tesznek közzé, amelyen a tagok jelezhetik, mivel voltak elégedettek, mivel kevésbé, és a felmérés eredményeit a következő szezon tervezésekor felhasználják MagosVölgyben.

A jelenleg Magyarországon működő zöldségközösségeknél még jóval többre lenne igény, akár 200-300 ilyen gazdaság számára is lenne piac. Ám azt nem gondolja Dezsény Zoltán, hogy majd egyszer kizárólag ilyen gazdaságok fogják ellátni a lakosság nagy részét. Ez a termesztési és értékesítési rendszer gazdasági és fogyasztói oldalról is eléggé különleges, speciális mivoltából adódóan nem mindenkinek való. Tehát a gazdálkodóknak és a fogyasztóknak is viszonylag szűk köre lát benne fantáziát, ám még jócskán van növekedési lehetőség. Sokszorozódhat a közösségi gazdaságok száma, de ez nem jelenti azt, hogy átvehetnék más értékesítési csatornáknak a helyét, véli a kertészet tulajdonosa.

A jövőbeli terveikben a fóliasátras területüket szeretnék bővíteni duplafalú sátrakkal, fejlesztenék a kerti utakat és a logisztikai rendszert. Ezeken kívül egy levélzöldségmosó állomás beállítása is várható. A közösségi infrastruktúrát is szeretnék fejleszteni, hogy a bemutatókra, előadásokra érkező 20-30 fős társaságot meg tudják vendégelni a kertben. (x)

Forrás: Kertészet és Szőlészet