Back to top

Gazdaság és szálláshely - gyerekkori álom szürke marhákkal

2020 óta kistermelő. Gyerekkori kedvenceivel, szürke marhákkal foglalkozik: tenyészti őket, turistáknak mutatja meg kedvenceit, a borjak húsát tőkehúsként értékesíti és távlati tervei között a hús további feldolgozása szerepel. Ő Kovács János Balázs, a zalalövői Gulya Vendégház tulajdonosa.

5 éves bika a családjával
Fotó: Csatlós Norbert
Jánost épp legelőbővítés közben látogattuk meg. A legelője és az erdő között volt egy szederrel és bokrokkal benőtt terület, amit kitisztíttatott. Nem volt olcsó, mert a munkát végző gépszörny bérleti díja kezelővel együtt óránként bruttó kilencvenezer forint, viszont egy óra alatt elvégzi azt a munkát, ami saját erőből, célszerszámok nélkül hetekig tartana.

A fiatal gazdálkodó egyébként 2007 óta foglalkozik állattartással.

Eleinte 60-70 darab kecskéje és rackajuhai voltak, azonban eladta az állományt és vett 3 tehenet és három borjút.

Mint mondja, mindig is a szürke marha tetszett neki, csak hát a kiskérődzők olcsóbbak voltak.

Fotó: Csatlós Norbert
2011 óta viszont már marhák legelnek a domboldalon, mára borjakkal együtt harmincas az állomány: saját szaporulat, illetve vásárolt állatok. Azonban a szürke marha állományt tovább nem tudja bővíteni, mert a legelőjét körbezárja a falu, egy út és az erdő.

A fajta beváltja a hozzá fűzött reményeket: kitűnően hasznosítja a legelőt, és télen is a réti széna, illetve lucernaszéna kiegészítés elegendő.

Van a szürke marhák között néhány vöröses színű állat – ezek szürke marha és limousin keresztezett állatok. Ahogy János meséli, 6 éve, az akkori szürke bikája helyett egy limousin tenyészbikát vásárolt a szürke tehenei mellé, mert a keresztezett borjúk a jobb húskihozatal miatt jobban eladhatók. Ő pedig korábban az élő borjakat értékesítette.

Míg ugyanis egy értékesíthető szürke borjú 200-300 kilós, addig a keresztezett már eléri a 250-350 kilogrammot és a húskihozatala is 50-55%.
Nehéz a szürke marha árát meghatározni. A tehén átlagára 250 ezer forint körül mozog, de egy törzskönyvezett tenyészbika 4-600 ezer forint ugyanúgy lehet, mint akár másfél millió. Nem véletlen tehát, hogy Kovács János is az üszőborjakat megtartva az állományát inkább maga szaporította fel. Ahogy mondja, az ár attól is függ, hogy az állat mennyire vad. Egy nehezen kezelhető állatért volt, hogy mindössze ötvenezret kértek, a tulajdonos annyira szabadulni akart tőle. János egyébként épp ezt csodálja a fajtában: a magyar szürke szarvasmarha okos, életrevaló és vad. Ha ismeretlen közelít hozzá, védi az életét és védelmezi a társait.

Az élő állat és a tőkehús árának összehasonításából arra a következtetésre jutott, hogy jobban megéri, ha a borjakat levágatja, de ő maga értékesíti. Ugyanis – ahogy egy webáruház kínálatában utánanéztünk - a belsőségek kilója általában 1000-2000 forint között van, az oldalas 2000 forint körül, a színhús pedig 3500-nál kezdődik, de még a húsos csont kilója is 500 forint.

Így ma már a zalaszentiváni vágóhídra viszi a borjakat, majd otthon feldolgozza az állatot és a tőkehúst a háztól értékesíti.

Sőt, leállt a keresztezéssel is, mert így, húsként értékesítve a szürke marha, mint őshonos prémium termék sokkal drágábban adható el.

A feldolgozást pedig tovább akarja folytatni, kolbászfélék és egyéb húsáruk készítése és árusítása szerepel a tervei között.

Fejlesztési terveihez pedig a profitot egyelőre visszaforgatja a gazdaságba.

A legelésző gulya még télen, sáros legelőn is csodás látványt nyújt, hát még nyáron! Így természetesen adódott, hogy azoknak az állatokat csodáló kirándulóknak, akikre rásötétedik, szállást is kínáljon a gazdaság. Jánosnak van egy jurtája és egy kellemes, fűtött vendégszobája is – ez a Gulya Vendégház. Az ide látogatók számára a látvány a fő attrakció: ki ne élvezné a grillezést vagy szalonnasütést háttérben a legelésző gulyával?

Ahogy látszik ez a gép legeltetésre alkalmassá teszi a tüskés bozótot
Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dísznövény-kereskedelem: három ötlet a sikerhez

Miután a vásárló betér a kertészeti árudába vagy virágboltba, a kereskedők már az első percekben sok olyan hibát követnek el, amelyek igencsak veszélyeztetik az értékesítés sikerét, a vevők lojalitását.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

Kereskedelmi forgalomba kerül az aranyos rezgőgomba

Új gombafaj került a belga Fresh Mushroom Europe cég kínálatába, a főként Kínában fogyasztott Tremella aurantia. A különleges gombát Ázsiából exportálják a világ minden részére. Az FME kínálatában egész évben megtalálható lesz, és a forgalmazó szerint itt az ideje, hogy az európai konyhákban is teret nyerjen..

Válságban a brit sertés export

A brit Nemzeti Sertésszövetség (NPA) szerint az új Brexit-követelmények miatt képtelenség tenyészállatokat exportálni az EU-ba, ami károsítja az Egyesült Királyság sertéságazatát.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

Termőföldtől az asztalig újratöltve - Az adat és az élelmiszer jövője

A járvány megmutatta, hogy a globális élelmiszerlánc törékeny - és ennek egy fő oka, hogy sok esetben átláthatatlan, miként kerül az emberek asztalára az élelmiszer. Ezen segíthet a blokklánc technológia. De mi is ez a blockchain és hogyan tehetni az élelmiszertermelést, kereskedelmet és fogyasztást biztonságosabbá?