Back to top

A hét végétől megszűnik a fagyveszély

Az elmúlt egy hétben nyári, tavaszi és téli időjárás egyaránt előfordult hazánkban. A héten visszatértek az erős hajnali fagyok is, amik már nem csak a korai gyümölcsfákban, hanem a többi csonthéjasban is kárt tettek. A szárazság által leginkább sújtott tájakra azonban most sem érkezett számottevő csapadék. Péntektől viszont melegszik az idő, vasárnaptól a fagyok is megszűnnek.

A hét első felében is folytatódott a változékony, szeszélyes időjárás. Hétfőn a szinte országszerte fagyos reggel után napközben 15 fok körüli értékekre melegedett a levegő, és napos, száraz időben lehetett haladni a tavaszi munkákkal.

Majd kedd reggelre egy hidegfront érkezett, és a nyugati-délnyugati határszélen, valamint az északi országrészben többfelé kifehéredett a táj, 2-8 cm-es hóréteg hullott.

A Dunántúl jelentős részén, a Kiskunság területén és a keleti határszélen azonban ekkor sem öntözte a talajokat számottevő mennyiségű csapadék, míg máshol 1-8 mm hullott. A hidegfront mögött kedden már 8-10 fokkal hidegebb volt, mint az előző napon, szerdán reggelre pedig -2 és -7 fok közé hűlt le a levegő. Szerdán napközben többfelé fordultak elő hózáporok, záporok, de ezekből csak kevés, a legtöbb helyen 1 mm-nél kevesebb csapadék hullott, a csütörtöki hózáporokból, záporokból esett helyenként nagyobb mennyiség.

A talajok felszín közeli rétege sajnos továbbra is igen száraz az ország jelentős részén.

A Dunántúlon, és a középső országrészben a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma nem éri el a kritikus 40%-os értéket sem a növények számára hozzáférhető víztartalom százalékában, de jelentős területen 30% alatt alakul ez az érték. A hideg időben az 5 cm-en mért talajhőmérséklet is jelentősen visszaesett a hét közepére az egy héttel ezelőtti értékekhez képest, már csak 5 és 10 fok között alakul.

Az őszi kalászosok a bokrosodás fenológiai fázisában járnak. A csapadékos október miatt későn vetett, fejletlenebb búza állományoknak és a repcének továbbra is igen nagy szüksége lenne a csapadékra.

Tavaly ilyenkor igen hasonlóan alakult időjárásunk, áprilisra akkor is jelentősen kiszáradt a talajok felszín közeli rétege, és az aszályos időben nem hozott elegendő oldalhajtást a repce, így a termésátlagok jelentősen elmaradtak a kívánatostól.

A talajhőmérséklet már elérte a tavaszi gabonák vetéshez szükséges értékeket, így egyre többfelé kezdték meg ezt a munkát is. A magágy előkészítéshez és a növények csirázásához, keléséhez is szükség lenne áztató csapadékra.

A folytatásban lassan melegszik az idő, de jelentősebb csapadék a jövő hét elejéig nem valószínű.

Csütörtök estig még többfelé lehet záporokra, hózáporokra számítani, majd péntektől szárazabb, egyre melegebb légtömegek áramlanak térségünkbe, így pénteken és szombaton sehol sem várható csapadék, és vasárnap és hétfőn is csak elszórtan lehet kisebb eső, zápor. Így hétfő estig országszerte tovább szárad a talajok felszín közeli rétege.

Továbbra is sokfelé zavarja majd napközben élénk, a Dunántúlon erős szél a növényvédelmi munkákat.

Pénteken még a szerdaihoz és a csütörtökihez hasonlóan hideg lesz a hajnal, majd szombaton már csak a fagyzugos helyeken, és a száraz homokfelszínek fölött valószínű -2 foknál hidegebb. Vasárnaptól országszerte megszűnnek az éjszakai fagyok. A legmelegebb órák hőmérséklete már szombaton is eléri a 15-20 fokot, és hétfőig, keleten keddig tovább melegszik az idő. A jelenlegi számítások szerint kedden hajnalban éri el térségünket délnyugati irányból az a frontrendszer, ami több fokos lehűlést, ugyanakkor jelentősebb csapadékot is hozhat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értéktőzsde: „Oldalazó” árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 9–15. közötti öt tőzsdenapon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica május–júliusi jegyzése 75 000, a novemberi 59 000 (–1000 forint), a decemberi 60 000 forint/tonna volt. A 2022. márciusi lejáratú terménnyel 61 500 (+1000 forint) a 2022. májusival 63 000 forint/tonnáért kereskedhettek.

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

A denevérek védelmére és ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából.

Aszály, fagy, covid – ezzel küzd a növénytermesztés Mezőfalván is

A tavalyi aszály idején jó technológiával elég sok vizet sikerült a talajban még májusban is megőriznie a mezőfalvai szakembereknek, most azonban talajaikban sokkal kevesebb a víz, és az a vetéseken is meglátszik.

A francia kormány egymilliárd euróval segíti a fagykárt szenvedett gazdákat

Egymilliárd euróval segíti a francia kormány azokat a gazdálkodókat, akiket a leginkább sújtottak a tavaszi fagyok, az áprilisi, szokatlanul hideg időjárás.

Ötven év ötven nappal hosszabb nyár - magyar kutatás a klímaváltozásról

Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon, a nyár viszont ötven nappal hosszabb lett, mint a hetvenes években volt. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. A folyamat következtében várhatóan az ökológiai rendszer szerkezete sérül.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.