Back to top

Méhek és drónok keresnek aknákat Horvátországban

Bár a méheknek számos erénye közösmert, azt csak kevesen tudják róluk, hogy a bombák felderítésében is az ember segítségére lehetnek. Horvát és bosznia-hercegovinai tudósok évek óta tökéletesítik a módszert, hogy a Föld számára nélkülözhetetlen rovarok a föld alatti aknamezők felderítésében is használhatók legyenek.

Drónokkal rögzítik az aknakereső méhek mozgását
Az angol drone kifejezés méh herét jelent
Fotó: pixabay
A módszer azon alapul, hogy

a méhek biológiai antennájukkal felismerik a TNT robbanóanyag szagát,

miután arra kondicionálták őket, hogy összekapcsolják azt a cukoroldatéval. A gond azonban az, hogy az ember számára nem tanácsos követni őket az aknamezőre, amely fölött élelem reményében vidáman kavarognak.

Emiatt jöttek a képbe a drónok, amelyeket egyébként éppen ezekről a hasznos, döngicsélő rovarokról neveztek el. (Az angol drone kifejezés magyar jelentése: méh here.) Egy bosznia-hercegovinai és horvátországi kutatókból álló csapat kifejlesztett egy módszert arra, hogyan lehet a méheket munka közben drónokkal megfigyelni.

A pilóta nélküli légi járművek repülés közben rögzítik a rovarok mozgását, amelyet később speciális számítógépes program elemez, hogy kiderítsék, hol rejtőzhetnek az aknák a földben.

Drónokkal rögzítik az aknakereső méhek mozgását
Az angol drone kifejezés méh herét jelent
Fotó: pixabay
Az évtizedekkel ezelőtti háborúk alatt eltemetett robbanóeszközök ugyanis napjainkban is halálos fenyegetést jelentenek a világ számos részén. Becslések szerint Bosznia-Hercegovinában mintegy nyolcvanezer, Horvátországban pedig további mintegy harmincezer felderítetlen taposóakna maradt a ’90-es évekből, a délszláv háború idejéből. A hatástalanítás hosszú távú, költséges és nehéz feladat a kormányok számára, a technológiai újítások azonban változást hozhatnak.

"Szerettük volna kivonni az embereket a lehetséges veszélyek alól, és megpróbáltunk drónokat használni"

- mondta Vladimir Risojević a bosznia-hercegovinai Banja Luka Egyetemről.

A méhek felderítésben való kiképzése egy másik kutatócsoporthoz köthető, amely a 2010-es évek első felében kezdett kísérletezni a méhek aknamentesítésben való hasznosításával a Zágrábi Egyetemen.

Amire Risojević professzor elmondása szerint csapatával rájött, az az, hogy a számítógépek segítséget nyújthatnak, ha automatikusan elemzik az aknakereső méhekről készült felvételeket.

A drónok által készített videófelvételeken persze nagyon nehéz beazonosítani a repülő méheket.

"Voltak pillanatok, amikor azt hittem, őrültek vagyunk, hogy egyáltalán próbálkozunk ezzel a módszerrel

– mondta Vladimir Risojević -, de az eredményeink kellemes meglepetést okoztak számunkra."

A csapat drón által rögzített, kültéri területről készített felvételekkel kezdte, amelyekre "szintetikus méheket" helyeztek ki. Amikor sikerült elérni, hogy a szintetikus méhek megkülönböztethetők legyenek a valódi méhekről készült felvételektől, egy gépi tanulási algoritmust hoztak létre, amely képes a foltok pontos észlelésére és követésére a képernyőn. Egy friss publikációjuk szerint ez az algoritmus 80 százalékban pontosnak bizonyult a méhek követésében.

A kutatók ezután hatástalanított aknákat temettek el egy horvát bánya területén, hogy meglássák, hogyan teljesít a rendszer hiteles körülmények között. A teszt eredményeinek részleteit ugyan még nem hozták nyilvánosságra, de Risojević professzor szerint

szoros összefüggés volt a méhek csoportosulása és az ismert aknák helye között.

A számítógépes program a beporzás megfigyelésére is alkalmas lehet
Fotó: pixabay
Néhány évbe még biztosan beletelhet, amíg a módszert sikerül annyira tökéletesíteni, hogy éles aknamezőn is használni fogják, de a vadon élő rovarok nyomon követésére kifejlesztett számítógépes program a beporzás megfigyelésére is alkalmas lehet. A beporzó rovarok száma ugyanis világszerte drámaian csökken, ami az egész bolygó ökoszisztémájára hatással van.

Forrás: 
bbc.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mitől gyógyhatású a méz? (1)

A mézben található fehérjék, enzimek, peptidek, vitaminok és ásványianyagok továbbá a méz fizikai tulajdonságai adják azokat az együtthatókat, melyek a mézet kiváló és természetes gyógyhatású készítménnyé teszik és megkülönböztetik a kristálycukortól vagy az egyéb édesítőszerektől. De melyek is pontosan ezek a hatóanyagok?

A kutyák tartós stressze összefügg a gazdával való kapcsolattal

A kutyák által tartósan megélt stressz összefügg a gazdával való kapcsolattal - állapították meg a svédországi Linköpingi Egyetem kutatói.

5G és agrár drónok: ezekhez is érteniük kell a mai agrárszakembereknek

A digitális technológia hatalmas lehetőséget jelent a mezőgazdaságnak, mert a hatékonyság növelése mellett környezetkímélő megoldásokat tesz lehetővő. Egyúttal azonban új igényeket is támaszt az agrárképzéssel szemben.

Mézmelegítés olcsón, kíméletesen

Évek óta használtam már elektromos mézkimelegítő készüléket, a folyamatos kimelegítgetés helyett azonban kerestem egy egyszerűbb megoldást. Azt a módszert, amellyel a több hordó méz állandó jelleggel a kívánt hőmérsékleten van és bármikor üvegezhető.

A pálmaolajmentes termékeket keresik a magyarok

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói részletesen megvizsgálták a pálmaolajat tartalmazó termékek fogyasztói megítélését. A magyar fogyasztók ezen ismeretei meglehetősen szűkösek, a fogyasztók a vásárlások során mégis a pálmaolajmentes termékeket keresik – írja a Sustainability szaklapban frissen megjelent tanulmány.

Európai Bíróság: nem volt törvénytelen a neok betiltása a méhek érdekében!

Az Európai Bíróság tegnap megerősítette, hogy az Európai Bizottság jogosan tiltotta meg a neonikotinoidok használatát a méhek számára vonzó növényeken 2013-ban, a Bayer által az Európai Bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel kapcsolatos ügyben hozott ítéletében. A luxembourgi székhelyű intézmény támogatta az elővigyázatosság elvének alkalmazását, és azt, hogy az Európai Bizottság még bizonytalanság esetén is jogosult volt ilyen korlátozásokat bevezetni.

Vertikális farm Budapest közepén - mesterséges fénnyel termesztik a mikrozöldségeket

Egyedülálló kutatás-fejlesztési vertikális farmot avatott a Tungsram május 5-én Budapesten. A létesítményben kizárólag mesterséges fénnyel, hidropóniás rendszerben, számítógépes szenzorok igénybevételével termesztenek növényeket, egyetemekkel együttműködve végeznek kutatásokat a jövő élelmiszerellátása érdekében és az egész ország számára piaci kiugrást jelentő beltéri gazdálkodás témájában.

A mezőgazdaság versenyképességét is javíthatja a drónok használatának elterjedése

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alapító tagként részt vesz a Magyarországi Drón Koalícióban, amely május 4-én alakult meg. A drónok használata a mezőgazdaság versenyképességének növekedéséhez is hozzájárulhat, az új technológiák elterjesztését a NAK is segíti tagjai körében.

Genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól

Egy védelmező genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól - állapították meg a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatói, akik szerint a kávéfogyasztási szokások a szív egészségének állapotáról árulkodnak.

Napraforgó tányérdeformációi és torzképződményei

Egyes évjáratokban visszatérő jelenség a napraforgótányér élettani eredetű deformációja, torzulása. A tányérvirágzat kaszat felőli oldalán megjelenő „tumorszerű” pikkelylevél-kinövések, a tányér hasadása, a hasadás közelében gyakran előforduló nyelvesvirág-tömörülés, stb.