Melyik a legelbűvölőbb futómadár?

A nandu eredeti őshazájában Dél-Amerikában erdős területeken él, ahol előny a kisebb testméret. Ezt az adottságot leszámítva éppen olyan, mintha strucc lenne, megegyezik a belső felépítése és a bélműködése is a nagyobb rokonéval. Van szárnya, de repülni nem tud. A viselkedése már jobban különbözik a nagytestvértől, hiszen a nandu igazán békés madár. Sőt annyira aranyos és kecses, hogy aki meglátogatja Felsőlajoson Bogdán Jenő ezotikus állatfarmját például a célból, hogy emucsibét vásároljon, és meglátja a nandut, akkor abból is visz néhányat. A legkelendőbb és így a legdrágább a fehér fajta, ami nem albínó, hanem színváltozat- meséli a házigazda. 

Úgy tartható a nandu, mint a tyúk, és ami meglepő, hogy bár sokkal nagyobb annál, mégis tenyésztője tapasztalata szerint ugyanannyit eszik. Legelő állat, általában füvön él, de a felsőlajosi farmon már mindent kicsipegettek gyökerestül, úgyhogy nyáron friss, szecskázott lucernát, télen pedig még ledarált káposztaféléket is kapnak. A szemestakarmányt: búzát, kukoricát, árpát, durvára törve kell adni nekik, mert a rövid bélrendszerük miatt csak így tudják megemészteni.

- mondja Bogdán Jenő, majd még egy jövedelmező dolgot említ. Amelyik tojásból nem kel ki csirke, azt kifúrják, és eladják külföldre, ahol dísztárgyakat készítenek belőle. Tavaly a nanduk nagyon sokat tojtak, és hogy semmi ne menjen veszendőbe, belefogtak egy új tevékenységbe: száraztésztát kezdtek gyártani a tojásból. „Isteni finom” - teszi hozzá a házigazda. Egyébként akár rántotta is készülhetne négy éhes ember számára egy-egy tojásból.

Egy nandu csibe 30 ezer forintba kerül, a fehér még ennél is drágább, 35 ezer forint. Ellentétben az emuval, amit hizlalnak és levágnak, a nandut, amelyből egyelőre nagyon kevés szaladgál idehaza, díszállatként, hobbiból tartják. Kérdés, hogy ez meddig maradhat így, hiszen a húsa fantasztikus, akik kóstolták, azt mondják, hogy leginkább a lazacéra emlékeztet. Bogdán gazda tapasztalatból beszél, mert bár sosem akart nandut vágni, egyszer mégis meg kellett tennie, a madara ugyanis eltörte a lábát. Fájó szívvel, de elfogyasztották az egyik kedvencüket.

A teljes cikk a Kistermelők Lapja márciusi számában olvasható!