0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A repce őszi növényvédelme

A Kleffmann & Partner Kft. tavaly őszi felmérésében szereplő 974 gazdaság összesen 607 ezer hektáron gazdálkodott. A válaszadók közül 380 gazdaság döntéshozója vett részt a repce panelükben, ők több mint 50 ezer hektár repcét műveltek.

A 2020–2021-es szezonra tovább csökkent a repce vetésterülete. A Kleffmann és Partner Kft. becslése* alapján 284 ezer hektár volt, ami 6 százalékos csökkenés a 2019 őszi vetéshez képest. A területcsökkenést többek között az előző két szezon kedvezőtlen időjárása indokolja.

A 2018–2019-es szezonban a repceterület 10 százaléka kipusztult, a 2019–2020-as szezonban pedig a várva várt tavaszi csapadék elmaradása nehezítette a repcetermesztők dolgát.

A nehezítő tényezők között említhetjük még a hatóanyag-visszavonásokat. Tavalyelőtt a dikváttartalmú állományszárító szerek európai uniós engedélyét vonták vissza, a glifozát hatóanyagú készítmények állományszárítási célú felhasználását pedig 2017-ben tiltották meg. Néhány deszikkáló szer ugyan felhasználható maradt, de ezek hatása kíméletesebb, ezért az utóbbi években a magyar hatóság szükséghelyzeti engedélyeket adott ki állományszárító készítményekre. Néhány dikvát hatóanyagú termék már 2021-re is megkapta a szükséghelyzeti engedélyt.

A hatóanyag-engedélyek visszavonása 2020-ban is folytatódott: a repce legnagyobb területen használt rovarölő hatóanyagai, a klórpirifosz és klórpirifosz-metil betiltása következett. Évről évre a repce-vetésterület átlagosan 60 százalékát kezelik valamilyen rovarölő szerrel ősszel. Ez a nettó kezelt terület (NET%).

Ez az arány 2018 őszén valamivel alacsonyabb, 54 százalék volt, vagyis megközelítőleg 175 ezer hektárt kezeltek egy vagy több inszekticiddel.

Annak ellenére, hogy 2018 őszéről 2019 őszére 6 százalékot csökkent a repce vetésterülete, a rovarölővel kezelt nettó terület majdnem 25 ezer hektárral nőtt. Elérte a 200 ezer hektárt, tehát a kezelt terület aránya 66 százalékra emelkedett. A mostani szezonra ismét esett a vetésterület, további 6 százalékkal, azonban a kezelt terület 62 százalékos aránya 175 ezer hektárt jelent – ami megegyezik a 2018-as értékkel. A repceterületek őszi rovarölő szeres kezelése során a terület közel felére klórpirifosz-tartalmú készítményeket is kijuttattak a magyar gazdák az utóbbi években. Ez a repce vetésterületének körülbelül 30 százalékát jelentette évről évre (1. ábra).

A kijuttatott hatóanyagok megoszlását érdemes termékhektárra (SDA) vetítve elemezni, hiszen ugyanaz a terület akár több rovarölő szeres kezelést is kaphat.

Az utóbbi 3 év őszén átlagosan 1,3 rovarölő terméket használtak ugyanazon a területen a gazdák az őszi időszakban.

Ez azt jelenti, hogy minden harmadik repcetermesztő kezelte kétszer is rovarölő szerrel ugyanazt a területet. Termékhektárra vetítve (SDA%) 2018 őszén az összes kijuttatott rovarölő szer 37 százaléka volt klórpirifosz, 2019 őszén 41 százalék volt az aránya. A visszavonás hatására az alfa-cipermetrin hatóanyagot tartalmazó szerek felhasználása megduplázódott, 15 százalékról 32 százalékra nőtt. Jelentős növekedést láthatunk a lambda-cihalotrin hatóanyagú készítményeknél, és további kisebb növekedést a kombinált, lambda-cihalotrin és acetamiprid, illetve tiakloprid és deltamterin hatóanyagú szerek felhasználásában. Az imént felsorolt hatóanyagok mellett jelentős szerepet tölt be az őszi rovarkár elleni védekezésben a gamma-cihalotrin, illetve a deltametrin is, ám ezen hatóanyagok felhasználási arányát nem befolyásolta jelentősen a klórpirifosz visszavonása (2. ábra).

A repcepanelünkben részt vevő 380 válaszadó közül 220-an az előző szezonban is válaszoltak kérdéseinkre.

Ők ebben a szezonban 32 ezer hektáron termesztenek repcét. Válaszaik alapján mélyebb betekintést nyerhetünk abba, hogy a klórpirifosz visszavonása hogyan változtatta meg az őszi inszekticides növényvédelem gyakorlatát.

Ahogy a 3. ábrán is látható, a válaszadók közel fele, összesen 46 százaléka – vagyis az A1+A2+B csoport – mindkét szezon őszén végzett rovarölő szeres kezelést a repcéjében. A válaszadók 20 százaléka, bár nem klórpirifoszt használt az előző szezonban, mégis hatóanyagot váltott (A1 csoport). Klórpirifoszról váltott valamilyen egyéb hatóanyagra 16 százalék (A2 csoport), és 10 százalékuk (B csoport) maradt az előző szezonban használt hatóanyagnál. A 2020 őszén rovarölő szert nem használók (C és D csoport), az ősszel inszekticidet egyáltalán nem használók, illetve a 2019 őszén nem használók aránya közel megegyezett. A gazdák 8 százaléka használt klórpirifoszt az előző szezon során, azonban az aktuális szezon őszén nem juttatott ki növényvédő szert rovarok ellen (D csoport). További 12 százalékuk valamilyen egyéb hatóanyagú rovarölő szer használatát hagyta el 2019-ről 2020 őszére (C csoport).

Az inszekticidfelhasználás repcében történő időzítését illetően fontos megemlíteni, hogy termékhektárra vetítve a kezelések több mint háromnegyede, 77 százaléka tavasszal történik (SDA%).

A klórpirifosz-tartalmú rovarölők használata a repcetermesztésben főképp a tavaszi szezonban kapott hangsúlyt az előző években, 60 százalékát tavasszal juttatták ki a gazdák 2020-ban. Ahogy cikkünkből kiderült, az őszi klórpirifoszos kezeléseket főképp alfa-cipermetrines és lambda-ciathlorinos kezelésekkel váltották ki. E két hatóanyagból is jelentős mennyiséget használtak fel tavasszal tavaly.

Az alfa-cipermetrin esetében 44 százalék, a lambda-cihalotrin esetében pedig 66 százalék volt a tavaszi felhasználás aránya (4. ábra). Kíváncsian várjuk, vajon hogyan alakul a top tavaszi rovarölőszer-hatóanyagok – mint a tiakloprid, az acetamipirid, az indoxakarb vagy a tau-fluvalinát – felhasználása 2021 tavaszán! (Cikkünk folytatása, amelyben a klórpirifosz visszavonásának hatását elemezzük a 2021 tavaszi rovarölő-felhasználás tekintetében, szeptemberben várható.)

Katona-Somogyi Adrienn

Kleffmann és Partner Kft.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság