Back to top

Járvány, fagykár és munkaerőhiány nehezítette a dohánytermesztők életét

A tavalyi év rendkívüli volt a dohánytermesztésben. A pandémia a palántanevelés időszakában érte az ágazatot, amitől a dolgozók egy része elhagyta munkahelyét. Az éjjeli fagyok szintén gondot okoztak, több helyen jelentős kárt okoztak a palántákban. A dohánytermesztők idei kilátásairól Eisler Józsefet, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) ügyvezetőjét kérdeztük.

– A COVID-19 vírus hazai megjelenésével az ágazatban dolgozók egy része a félelemtől vezérelve elhagyta munkahelyét. Mindez pont magvetés és a palántanevelés időszakára esett, de a rendkívüli körülmények ellenére sikerült bevetni a tálcákat, majd vízre tenni, és a palántanevelést elindítani. Azt reméltük, hogy a palántanevelés egy nyugodtabb időszak lesz a dohánytermelők számára, és az ekkor jellemző kisebb létszám foglakoztatása segít majd abban, hogy átvészeljük ezt az időszakot.

Sajnos nem így lett, mert a többször bekövetkező éjszakai fagyok több helyen, jelentős kárt okoztak a sátorban lévő palántákban.

Fotó: Balázs Attila/MTI
Később pedig a májusi fagy a kiültetett palántákban tett jelentős kárt, majd az öntözés mellett újra kiültetett palántákat szélkár, özönvíz, homokverés és jég is érte. Mindez azt eredményezte, hogy a stresszt elszenvedő palánták a 18-20 levél helyett 10-12 levélnél már virágoztak, ami már meghatározta a terméseredményeket és a minőséget is – mondja az ügyvezető.

Eisler József hozzátette, az idei évre vonatkozó szerződéskötések megtörténtek, de már most látható, hogy 10-15%-al kisebb területen folytatódhat a termelés, mint 2020-ban.

Ez a generációváltás problémájából is fakad, a kiöregedő termelőktől kevés helyen veszik át az utódok a stafétabotot, nem a növények termelésében látják a jövőjüket. Ehhez hozzátársul, hogy a költségek folyamatosan növekednek és a szárítók is leamortizálódtak.

A piac miképpen alakulhat ennek eredményeként?

– A kisebb termőterület mindenképpen probléma, de egy kedvező időjárás esetén elképzelhető, hogy minimális mennyiségi kiesést szenved el az ágazat, amit még talán a piac is tud tolerálni.

Mivel a dohány jelentős része külföldre kerül, ezért nagyon fontos, hogy a termelők a lehető legtöbb dohányt megtermeljék, mert ha rendszeresen kevesebb mennyiséget lehet értékesítésre felkínálni a vevőnek, az előbb-utóbb megbosszulja magát.

Fotó: Balázs Attila/MTI
Mekkora a munkaerőhiány az ágazatban?

– A dohány nagyon munkaigényes növény. Igaz, nem a teljes tenyészidőben van szükség munkaerőre, hanem kampány jelleggel, de a végére szépen összejönnek a munkaórák és ezzel együtt költségek is.

A nagyobb gazdaságok egy viszonylag stabil létszámmal dolgoznak, és csak a „kampányidőszakban” duzzasztják fel a létszámot.

Ilyen munka például az ültetés és az ehhez kapcsolódó munkák, a talaj-előkészítés, a bakháthúzás, többnyire az öntözés, a palántaszedés, a pótlás stb. Majd a növényápolási munkák ugyancsak kampányjellegűek, végül egy hosszú időszak következik július második felétől: a betakarítás, szárítás, előtte pedig, illetve közben a tetejezés és kacsgátlás végzése, valamint a dohány válogatása és előkészítése az értékesítésre.

A tavalyi évben a munkaerő terén is sok minden változott, nehezebben lehetett munkaerőt kapni, a jelentkezők lényegesen magasabb munkabérért voltak hajlandók dolgozni, de a munka minősége sajnos jelentősen elmaradt a várttól.

Egyre nehezebb olyan dolgozót találni, aki képes és akar elfogadható minőségű munkát végezni.

Mit lehet tudni a dohányültetvényekről? Megfelelnek az időjárási körülmények?

– A magyarországi klíma optimális a dohánytermesztés szempontjából. Bár vannak olyan évek, amikor kevés a csapadék, illetve annak az eloszlása nem a dohány igényeinek megfelelő, de ez az öntözéssel korrigálható. A palántanevelést a fagyok, az ültetést pedig kései fagyok nehezíthetik meg. Az őszi fagyok ugyancsak terméskiesést eredményezhetnek, de szerencsére ez nem túl gyakori. A termelők általában egy október eleji fagyra fel vannak készülve szárítókapacitással.

Miként hatnak a dohánytermesztésre a sorozatos növényvédőszer-kivonások?

– Nem könnyíti meg a termelők munkáját a növényvédő szerek kivonása, de tudomásul veszik a termelők, és csak az engedélyezett szereket használják.

A dohánytermelés területén a növényvédőszer-használatot kiemelten ellenőrzik.

Fotó: Balázs Attila/MTI
A termelők a felhasználható szereket a szerződésük megkötésekor megrendelik, a felhasználásról permetezési naplót vezetnek, az értékesítés előtt pedig igazolják, hogy mikor használták fel azokat és milyen formában. A felvásárlók jelentős összegeket költenek a szermaradék vizsgálatára. Abban az esetben, ha a szermaradék vizsgálatkor probléma adódna, a felvásárló megtagadhatja az átvételt. Tekintve, hogy folyamatos ellenőrzés zajlik az agronómiai stábbal, ritkán adódik probléma.

A KAP-ban történő bizonytalanságok miatt milyen támogatások várhatók?

– Egyelőre nem sok dolgot lehet tudni, de reménykednek a termelők abban, hogy az egyre csak emelkedő bérköltségek és egyéb költségek kompenzálására lehetőség nyílik, és mindez a támogatásokban is megjelenik majd. A foglalkoztatottság egy nagyon fontos kérdés azokon a vidékeken, ahol a dohányt termelik, mert a dohánytermesztésben többnyire olyan munkások dolgoznak, akik alulképzettek.

A dohány a megélhetés biztosításában segít ezeknek az embereknek.

A szárítok cseréjének támogatásában is nagyon reménykedünk, mert elavult energiapazarló berendezésekkel nem lehet gazdaságosan dolgozni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

Baromfihús hiány az Egyesült Államokban

Az amerikai piacon jelenleg gondot okoz a baromfihús iránti kereslet kielégítése. A csirkehúsos szendvicsek a vártnál jobban fogynak, de a hústermelők nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igényekkel.

Kevesebb jég, kevesebb kár

Április közepén megnyomták a gombot, s ezzel üzembe helyezték az országos jégkármérséklő rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetetett, az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

Pályáznak vagy bezárnak: sok állattartó számára vízválasztó a következő időszak

Harminc milliárdos pályázati keret nyílik meg május 28-án a kisebb állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint ötszörösére emelte a kormány a tavaly hirdetett ÁTK-t.

Megújuló agrárium, megújuló vidék

Tisztes eredményt tudhat maga mögött a magyar agrárium. Az elmúlt években tapasztalt termelékenység és hatékonyság növekedés, a megtermelt javak minőségének javulása büszkeségre adhat okot - fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Agroinform online rendezvényének megnyitóján.

Állatbemutatókat és új gazdasági épületet adtak át a győri állatkertben

Törpevíziló- és pápaszemespingvin-bemutatót, valamint egy új gazdasági épületet adtak át a győri Xantus János Állatkertben, a Modern városok program részeként szerdán.

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.

„Tisztítsuk meg az országot!” projekt I. ütem

Az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. (székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 100.) Pályázati Felhívást tett közzé, melyre a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. sikeres pályázatot nyújtott be.