Back to top

Merre halad a tenyésztés a tejelő ágazatban?

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma és a Tejelő Szarvasmarha- tenyésztési Tanács kutatói az amerikai tejipari tenyésztési szelekciós célkitűzések meghatározásáról készítettek elemzést, melyben rávilágítanak a lehetőségekre és akadályokra az állatok teljesítményének dokumentálására szolgáló új technológiákkal kapcsolatban.

A genetikai szelekció rendkívül hatékony eszköz az állatállomány hosszú távú fejlesztésére, a genomi szelekció alkalmazása megduplázta a hozam mértékét a tejelő szarvasmarháknál.

A tudósok az egyesült államok nemzeti tejelő állományjavító programján keresztül gyűjtött adatokat használták fel ahhoz, hogy kiszámítsák az állatok összehasonlítására és rangsorolására szolgáló szelektálás céljából végzett genomértékeléseket.

Ma a legtöbb tenyészállatot a Netmerit Dollár (NM$) szelekciós index alapján választják ki és forgalmazzák, mely a tej és a zsírhozam mellett 36 egyedi tulajdonság keverékéből tevődik össze.

Az index értéke több tenyésztési érték becslésétől függ, melyeket rendszeresen felülvizsgálnak. Ezért a mutató egyes frissítései során nehéz meghatározni, hogy melyek azok a gazdasági szempontból hasznos tulajdonságok, amelyek módosításra szorulnak, illetve ezeket milyen mértékben kell súlyozni.

Az idők során a tenyésztési kiválasztási szempont megváltozott. A bikák és tehenek genetikai érdemeik szerinti rangsorolásához használt szelekciós indexek közül a hozamot jellemző elsődleges tulajdonságok helyett a fertilitás, egészség és fitnesz tulajdonságok kerültek fókuszba. Ezen új tulajdonságok némelyikének fenotípusait nehéz vagy költséges lemérni, illetve gyakran az olyan gazdaságon belüli gyakorlatok változásaitól függ, amelyeket még nem alkalmaztak széles körben. Ezért egyre nagyobb az érdeklődés az olyan szenzor alapú rendszerek iránt, amelyek folyamatosan mérik a farm környezetét, az állatok egyéni teljesítményét és a részletes tejösszetételt.

Csábító lenne azt feltételezni, hogy meg lehet határozni az univerzális összesített merit indexet, de ez nem lehetséges, mert minden gazda eltérő gazdasági és környezeti körülmények között működik.

Elméletileg minden gazdaságnak a saját pénzügyi helyzetéhez és üzleti céljaihoz igazodó egyéni szelekciós indexét kellene használnia.

A különböző tenyésztőknek eltérő céljaik vannak, amelyek befolyásolhatják tenyésztési programjaikat. Egy olyan kereskedelmi tejüzemnek, amelynek jövedelme elsősorban a tej szárazanyagainak értékesítéséből származik, más jövedelmei és kiadásai lesznek, mint az embriókat és elit csíraplazmákat értékesítő nemesítőnek, ami azt jelenti, hogy másfajta tenyészérték mutatók jelentik a jövedelmet az egyik tenyésztőnél és megint más a másiknál.

Fotó: pexels.com

Az elmúlt években számos új szelekciós index alakult ki az Egyesült Államokban. Az NM$ -ral és a PDCA (Fajtatiszta Tejelő Szarvasmarha Egyesületek szervezete az USA-ban) által közzétett indexekkel ellentétben ezeknek az új indexeknek a sokaságát a tenyésztő vállalatok népszerűsítik termékeik megkülönböztetésének eszközeként.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb mutató hasonló, mivel egyensúlyt keresnek a termelékenység és a fitnesz tulajdonságok között.

Azonban előfordulhat, hogy a gazdák számára nem egyértelmű az egyes indexek közötti különbségek, ami némi zavart okozhat a termelésben. Aggodalomra ad okot az is, hogy a marketing szakemberek esetleg túlságosan is hangsúlyozzák az indexek közötti különbségek fontosságát.

A tenyészérték tulajdonságok száma folyamatosan növekszik, ami azt sugallja, hogy új kifejezőbb és átfogóbb indexekre lehet szükség a tulajdonságok csoportosításához. Ha a NM$-hoz takarmányozási paramétereket is hozzáadnak növekedhet a feszültség a gazdasági érték és a tulajdonságok megbízhatósága között, mely lehetetlenné teszi az összes fajta számára használható egyetlen index közzétételét.

"A változás üteme gyors, és a gazdálkodóknak minden eddiginél jobban szükségük van objektív információ forrásokra"

- mondta a tudományos áttekintő cikk fő szerzője, John B. Cole. "Az ipar számára az lenne a legjobb, ha az egész rendszert irányító tejtermelők igényeit ki tudnánk elégíteni és a genetikai értékeléseket közös javakként tudnánk kezelni, melyek mindenki számára előnyösek."- tette hozzá.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol hisznek a boldog állattartásban

Lassúság. Lelassulás. Lassítás. Mindenkinek mást jelentenek e szavak. Van, aki egyfajta figyelmeztetésnek, jelnek tekinti az élettől, hogy ideje visszavenni tempót, és a folytonos sietség, kapkodás, a munkák, a tárgyak, az élmények halmozása helyett megélni a mindennapok apró örömeit. Akár az állattartásban is.

A jó takarmány titka

2020 novemberében elkezdtek nőni a gabona- és kukoricaárak, és fél év múltán még mindig magasak, sokak szerint csillagászatian magasak – s ezzel persze a keveréktakarmány-árak is az egekben vannak. Azok a mezőgazdasági termelők, akik saját gazdaságuk állatainak termesztik a takarmánynövényeket, joggal gondolkodtak el.

Egyáltalán nem vicces a tehénriogatós kihívás

Vonat gázolt a napokban egy tehenet Bajorországban, a rendőrség két fiatal lányt keres, akik vélhetően a „kulikitaka-challenge” keretében riasztották meg az állatot. Állattartók már régóta figyelmeztetnek a kihívás őrült és veszélyes voltára, és a Tik Tok is számos ilyen videót törölt már, de úgy tűnik, még mindig nincs vége.

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Magyar óriás - A galambok királynője

Ha az amerikai King a galambok királya, akkor a magyar óriás a galambok királynője. Sajnos hazánkban kevés van belőlük, amit könnyen megértünk, ha tudjuk, hogy ennek a fajtának sem a tartása, sem a tenyésztése nem egyszerű.

Pályáznak vagy bezárnak: sok állattartó számára vízválasztó a következő időszak

Harminc milliárdos pályázati keret nyílik meg május 28-án a kisebb állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint ötszörösére emelte a kormány a tavaly hirdetett ÁTK-t.

Kezdődik az egyéni gazdaságok összeírása

Országszerte mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdi meg május 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok összeírását. A válaszadók május 25-ig online, azt követően pedig június 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre.

Kéthetente egy haláleset az Egyesült Királyság gazdaságaiban

Harmincnégyen haltak meg az Egyesült Királyságban az elmúlt tizenkét hónapban (HSE 2021. március) a mezőgazdaságban. A legnagyobb kockázatot a gépek, a magasságban végzett munka, illetve az állatállomány jelentette – tájékoztatott az innovatív biztonságtechnikai megoldásokkal foglalkozó Agri-TechE.