Back to top

Állattenyésztés: A jó minőségű árut elviszik

A limousin fajta egyik kiváló hazai törzstenyészete a balaton­almádi székhelyű IMÁR Bt.-nél található.

A családi vállalkozás ügyvezetője ifj. Csomai Géza, aki tavaly óta elnöke a Limousin és Blonde d'Aquitane Tenyésztők Egyesületének, ezen kívül a NAK Veszprém megyei állattenyésztési osztályának és a NAK Országos Állattenyésztési Osztálya legeltetésre alapozott állattartó ágazatok alosztályának vezetője, és tagja a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnökségének.

A 2019-es Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokról minden díjat elvitt azokban a kategóriákban, amikben elindult állataival, és ugyanabban az évben ő kapta a Portfolio Agrárszektor Év Állattenyésztője díját is.

– A növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozást édesapám alapította 1994-ben. Ő ma is jó egészségnek örvend és minden nap megjelenik a cégnél, de 10 éve én irányítom a vállalkozást – vázolta az IMÁR Bt. hátterét Csomai Géza. Mint elmondta, jelenleg 330 limousin tehenet és azok szaporulatát tartják, ez körülbelül 6-700 állatot jelent. Magyarmerinó-szaporító tenyészetük 3800 anyajuhot számlál, fő profiljuk a pecsenyebárány-előállítás.

Az egyesület elnöke, ifj. Csomai Géza (jobbra) 2019-ben egy borjas tehénnel hozta el a tenyésztési nagydíjat
Fotó: Csatlós Norbert

Limousinokkal 2012 óta foglalkoznak, és már a kezdetekkor a tenyészállat-előállítást jelölték meg célként. A tenyészüsző- és tenyészbika-előállítás mellett a tenyésztésre be nem állított állatokat hízóalapanyagként értékesítik. A koncepció azóta sem változott. Minden tenyészállatuk törzskönyvezett és – természetesen – tisztavérű limousin. A tartástechnológiáról Csomai Géza elmondta, hogy

a borjakat 6-8 hónapos korukig az anyjukkal tartják a legelőn vagy a télikertben, és kéthónapos koruktól már tápkiegészítést is kapnak a „borjúóvodában”.

Három telephelyük van. A városlődin, Ruder-majorban tartják az anyateheneket, ott történik az elletés és a borjak nevelése. A 6-8 hónapos korban leválasztott, általában 30-50 állatot számláló borjúcsoportokat átszállítják a nemesvámos-vilmapusztai telephelyre. Itt történik az utódnevelés, a tenyészüsző- és a tenyészbika-előállítás. Súlymérés, súlygyarapodás és küllemi bírálat alapján döntenek az állatok sorsáról, hogy tenyészüsző, tenyészbika lesz-e belőlük. A tenyészbikajelölteket sajátteljesítmény-vizsgálatba állítják, majd az egyesület és a Nébih együttes minősítése alapján dől el, hogy egy-egy állat köztenyésztésre alkalmas-e.

Száz bikaborjúból általában a 30-35 legjobbat választják ki, ezek kapják meg ezt a minősítést.

– Ez elég komoly szelekció, sokan máshogy csinálják – mondta el Csomai Géza, hozzátéve, hogy a tenyészbikának nem alkalmas állatokat 250-300 kilós élősúlyban eladják továbbhizlalásra, itthon vagy külföldre.

A tenyészüszőjelöltek esetében hasonló az eljárás, súlymérés és küllemi bírálat alapján döntenek a sorsukról. Azonban a nőivarú egyedekből több állat marad meg, ugyanis esetükben nincs kötelező súlygyarapodási elvárás, erre nézve nincs protokoll. Így saját elvárásaik alapján döntenek, hogy az üszőborjak hány százalékát tartják meg tenyésztésre. Általában 80-90 százalékukat, a többit szintén hízóalapanyagként értékesítik.

A megtartott tenyészüszőkkel pótolják a selejtezett teheneket, velük tartják fenn az átlagosan 330-as létszámot.

Mind a tenyészüszők, mind az STV-re kiválogatott tenyészbikák esetében vérvizsgálatot végeztetnek, ugyanis náluk 100 tehénre átlagosan három tenyészbika jut, tehát csak vérvizsgálattal tudják eldönteni az apaságot. Miután DNS-alapon ellenőrzik az állatok származását, az egyesület által kiadott származási igazolás (pedigree) bizonyítja a tisztavérűségüket.

Illusztráció

– A limousin nagyon piacos fajta. Az egyéb húsmarhák tenyésztői, végtermék-előállítói is előszeretettel használják. A más fajtával történő keresztezéséből ugyanis viszonylag kis súlyú, de nagyon vitális, gyorsan növő, jó súlygyarapodású, piacos borjak születnek. Hat-hét hónapra 300 kilogramm körüli választási súlyra fejlődnek a borjak, a hizlalás során pedig hamar elérik a 650-700 kilós vágósúlyt – sorolta a fajta előnyeit Csomai Géza. Mint elmondta,

az általa nevelt tenyészbikákat mind értékesíti, a saját tenyészetében használtakat kivétel nélkül Franciaországból hozza, évente egyet-kettőt.

Egy-két évente tenyészüszőkkel is frissíti az állományt, velük javítja a genetikai előrehaladást. Ezzel kívánja felvenni a versenyt a mesterséges termékenyítést alkalmazó tenyésztőkkel. Egy bika 2-3 évig „dolgozik”, vagyis mire a lányaik felnőnek, lecseréli őket.

Az IMÁR Bt. juhászatában sűrített elletéssel dolgoznak, 2 év alatt háromszor is megellik náluk egy anyajuh. Így húsvétra, az augusztus közepi olasz Ferragosto ünnepre és karácsonyra is elő tudnak állítani pecsenyebárányt.

A 3800 anya mellett általában évi 5-600 jerkét nevelnek. A naptárhoz igazodva készítik fel húsvétra az anyajuhokat, de mesterséges termékenyítést itt sem alkalmaznak. A nagy állomány miatt kosokat használnak.

Napjaink egyik meghatározó hírét, azt, hogy Magyarország kéknyelv-betegség-mentes lett, Csomai Géza is megemlítette.

Ez azért fontos, mondta, mert amíg nem kaptuk meg a mentes státuszt, továbbtartásra nem szállíthattunk bárányt Olaszországba. Csakhogy most a mentesség ellenére sem preferálja az olasz piac a kis súlyú bárányt. A 16-20 kilogrammosakat, vagy még inkább a 20-24 kilósakat kedvelik, a keleti piac pedig a még ezeknél is nagyobbakat.

Fotó: Csatlós Norbert

– Ehhez az igényhez próbálunk alkalmazkodni, csakhogy eközben még most sem tudom pontosan, hogy milyen irányba változik a piac. Az biztos, hogy változni fog, ezért újra át kell gondolnunk a gazdálkodásunkat, mert csak akkor tudunk alkalmazkodni a piaci feltételek változásaihoz – mondta Csomai Géza. Hozzátette ugyanakkor, hogy az árakra viszont nem lehet panaszuk.

– Az előző évekhez képest jó ára van a báránynak – igaz, ehhez a 360-370 forintos euró is hozzájárul.

A pandémia gazdálkodásukra gyakorolt hatását hullámzónak nevezte Csomai Géza. Emlékeztetett rá, hogy tavaly húsvétkor nemcsak az ár, hanem maga az állatszállítás is kérdéses volt. Összefogással azonban sikerült megoldást találni rá, utalt a megalakulóban lévő Juh és Kecske Szakmaközi Szervezet e kérdésben vállalt szerepére. Mint elmondta, a jelenleg még egyesületként működő szervezet, aminek megalakításában ő is részt vesz, azonnal reagált a helyzetre, és a minisztérium segítségével sikerült is megoldani.

– Ebből a szempontból tehát hátradőlhettünk. Az ár más kérdés. A 20–24 kilós pecsenyebárányért a korábbi, 3,8–3,9 euró kilónkénti ár helyett 3,3, néha 3 eurót kaptunk ebben az időszakban – emlékezett vissza. Ennél fontosabbnak tartja azonban, hogy nem maradt bárány a nyakukon.

Tehát nehezen induló, de később megoldódó év van a bárányosok mögött, idén pedig nincsenek szállítási gondjaik, és a bárányárak is viszonylag stabilan magasak.

Remélhetőleg ez kitart a húsvéti időszakban, sőt tovább is, tette hozzá.

A marhák esetében más volt a helyzet. Míg a tenyészbikáikat ugyanúgy, mint minden évben, 2020-ban is mind elvitték a de minimis támogatás vásárlási kedvre gyakorolt hatásának is köszönhetően, addig a tenyészüszők vásárlásával kivártak a gazdák.

Fotó: Csatlós Norbert

– Tavaly év elején azt mondták, hogy a nyáron, később azt, hogy ősszel vennének, még később pedig, hogy inkább jövőre. Idén végre beindult a forgalom. Komoly érdeklődők jelentkeztek, akik már le is előlegezték az állatokat –, mondta a szakember. Tapasztalatai szerint tenyészállatot könnyebb eladni, mint hízóalapanyagot, előbbi ugyanis, adott esetben, minden további nélkül továbbtartható.

Ez természetesen több időt, helyet és takarmányt, ezáltal több pénzt igényel – különösen a kiugróan magas jelenlegi takarmányárak mellett.

Tavaly a hízóalapanyag ára is visszaesett 2019-hez képest, és napjainkban is ez a körülbelül 5-10 százalékkal alacsonyabb ár jellemző. A pontos ár függ az állat fajtájától is. Egy 250 kilós limousin borjúért kilónként 900 és 1000 forintot adnak, míg egy gyengébb fajtájúért 100 forinttal kevesebbet. Ez egyértelműen a HoReCa-szektor leállásának a következménye.

– Jelen helyzetben nem tudok mást tenni, mint kivárni, hogy rendeződjön a piac, és örülni, hogy ha jó minőségű tenyészállatot vagy jó minőségű hízóalapanyagot állítok elő – legyen az birka vagy marha –, akkor azt el tudom adni. Természetesen nekünk sem mindegy, hogy 900 vagy 1000 forintért viszik el például a hízómarha-alapanyagot, de még fontosabb, hogy egyáltalán el tudjam adni és ki tudják fizetni – mondta végül Csomai Géza.

BBE

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/13 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csak lánycsibéket keltetnek

Kikelt az az első 150 000 csibe, melyekből csak tojók lesznek. A csibéket egy új technológiája használatával keltették ki, amelynek eredménye az állatbarát nemi meghatározás.

Tartalmában és formájában is megújult az Állattenyésztés

A megújult Állattenyésztés ezentúl egy-egy, az állattenyésztők, állattartók számára fontos témát jár körül, igyekezve annak minden aspektusát felderíteni. Takarmányozás, költségek, alternatívák, kutatás, gyakorlat – idei első számunk cikkei a magas takarmányárak témáját járják körül.

Gyümölcsök és Zöldségek Nemzetközi Éve: friss zöldséget, gyümölcsöt az asztalra

Idén újabb hároméves periódusát kezdi meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara francia- belga szakmai szervezetekkel együttműködésben megvalósuló, zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő uniós kampánya. A program első periódusa – amely Európai Friss Kalandok néven futott – nagyon sikeresen zárult, hiszen a 8-14 éves korosztályban 30% feletti volt az ismertsége, így szeretnénk a programot folytatni 2023-ig.

Ismét összeült a Nemzeti Állatvédelmi Tanács

Magyarországot öt éven belül Európa élmezőnyébe kívánjuk juttatni az állatvédelem területén, ezt a célt támogatja a Nemzeti Állatvédelmi Tanács megalakulása is – jelentette ki a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos a testület ülésén.

Luxus "ebéd" ebeknek - A Hilton szállodalánc különleges fogásokat kínál kutyáknak

A Hilton 32 állatbarát szállodájában május 17-től lesz elérhető a Bone Appétit kutyamenü a vendégek és kedvenceik számára az Egyesült Királyságban és Írországban.

Tíz hónap felfüggesztett börtönt kapott állatkínzás miatt egy érdi férfi

Az Érdi Járásbíróság állatkínzás bűntette miatt tíz hónap - végrehajtásában 2 évi próbaidőre - felfüggesztett börtönbüntetésre és négy év állattartói foglalkozástól eltiltásra ítélt egy érdi férfit.

Takarmánnyal a klímakatasztrófa ellen

Akár 38 százalékkal csökkentheti a tehenek metánkibocsátását a svájci Mootral takarmánykiegészítő terméke, a Mootral Ruminate, amit a tehenek Teslájának is neveznek.

Május 17-ig van lehetőség az egységes kérelmek beadására

Az Agrárminisztérium ezúttal hívja fel minden érintett gazdálkodó figyelmét, hogy az egységes kérelmek elektronikus rögzítésére 2021. május 17-ig van lehetőség. Május elejére 1,6 millió hektár után közel 100 ezer termelő adta be az egységes kérelmét.

Irány az agrár! – A felsőoktatás szerepe az innovációban

A felsőoktatás innovációban betöltött szerepéről szervez online beszélgetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, NAK TechLab programja keretében.

Magyar esélyek a növekvő kóser piacon

Magyarország egyik legsikeresebb külgazdasági területe évek óta az élelmiszeripari export, amelynek növelése a magyar kormányzat kiemelt célja. Ennek jegyében szervezett online fórumot a Tel-Avivi Magyar Nagykövetség. Az esemény zárszavát Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára mondta.