Back to top

Termesszünk új fajtákat, vagy javítsuk a meglévőket?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Feldman Zsolt szerint az éghajlatváltozás hatásai máris érzékelhetők hazánkban, egyre hosszabb száraz időszakokkal és gyakoribb hőségnapokkal kell megküzdenünk, ami befolyásolja a hazai víztestek állapotát is. Erdeinket a lucfenyvesek pusztulása révén érinti a fölmelegedés, ugyanakkor a Dél-Alföldön hosszabb tenyészidejű növények termesztésére nyílik lehetőség. A mezőgazdaságban a termelési szerkezet átalakításával alkalmazkodhatunk a klímaváltozás hatásaihoz.

A gyümölcs- és zöldségtermesztésre kedvező hatása lehet a folyamatnak, de csak akkor, ha öntözzük ezeket a kultúrákat.

Nálunk kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás, hangsúlyozta az államtitkár. Északabbra tolódik egy sor növényfaj termeszthetőségének határa, ugyanakkor a mediterrán régióban ellehetetlenülnek egyes kultúrák. Ukrajnában és Oroszországban is óriási, nagy termőképességű területek jobb mezőgazdasági hasznosítására nyílik lehetőség, ami befolyásolja az európai agrárpiaci erőviszonyokat.

Az Európai Unió nagyon ambiciózus klímapolitikai célokat tűzött ki, amelyekért nagy árat fizetünk, és kérdés, hogy más nagy termelők is velünk tartanak-e ezen az úton, mondta Feldman Zsolt. Az biztos, hogy korszerű intenzív technológiákkal sokat tehetünk a klímasemlegesség irányába, ugyanis ezekkel a mód­szerekkel optimális befektetéssel lehet nagy hozamokat elérni.

Nagyon fontos figyelnünk a talaj egészségére, a jobb vízgazdálkodásra.

Ezen a téren sok innovatív magyar fejlesztés jött létre az utóbbi években, amelyek javítják a talajszerkezetet és serkentik a talajéletet.

A mezőgazdaság az egyik okozója is a klímaváltozásnak, de az EU-ban csak 10%-ig felelős érte, hangsúlyozta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője. Hazánkban az energiaellátás és a feldolgozóipar után a harmadik az üvegházhatású gázok kibocsátásában, ugyanakkor az erdők megkötik a szén-dioxidot, ezért is támogatjuk az erdősítést. A termőterületek északra tolódásával valóban új lehetőségek nyílnak egyes kultúrák előtt, de egy országban a termesztési hagyományoknak, a szaktudásnak is nagy szerepe van abban, hogy mivel érnek el piaci sikereket. A bortermelésben különösen nagy a hagyomány és az elismertség szerepe.

Sokáig tart, míg a most eltelepített lengyel, brit vagy skandináv szőlőkből készülő borok versenyképesek lesznek.

A mediterrán országokban mindinkább átállnak csöpögtető öntözésre, amivel kisebb lesz az évjárathatás, és a sekélyebben elhelyezkedő gyökérzet miatt kevesebb ásványi anyagot vesznek föl a tőkék.

Klón- és fajtaszelekcióval lehet áthidalni a klímaváltozás hatásait. Húsz-harminc éven belül literenként 1-1,5 grammal csökken a savtartalom, viszont jóval több cukor képződik a szőlőben. Ki gondolta volna, hogy Németországban savpótlással kezdenek kísérletezni, tette föl a kérdést Ondré Péter. Szerinte a jól megfogható, karakteres borok készítésére kell koncentrálnunk, azzal pedig az exportlehetőségeink is bővülni fognak.

Világszinten csökkenni fog a termelésre alkalmas terület és szűkülni az öntözési lehetőségek, de Magyarországon várhatóan kitartanak a természeti erőforrások.

Nem szabad megmaradnunk csak a termesztésnél, minél inkább feldolgozott élelmiszerekkel érdemes piacra lépnünk.

Száraz borok Tokajból

A Tokaji borvidéken hatalmas változás ment végbe az utóbbi 30 évben, mondta ifjabb Szepsy István borász. Nagy fordulatot hozott a száraz borok megjelenése, ami egyben a klímaváltozás hatásait is kivédi. Régen nagyon savasnak tartották a tokaji borokat, de most a Furmint is érettebb gyümölcsöt ad, korábban lehet szüretelni. Kevesebb a lehetőség az aszúsodásra, mert vagy kevés a pára, vagy túl sok az eső, ezért ritkábban lehet aszút készíteni. Az egész világon kevesebb botrítiszes bort készítenek.

A klímaváltozás lehetőséget ad új fajták bevonására is, például már beérik a Kékfrankos Tokajban. A most engedélyezett hat fajtán kívül a jövőben elképzelhetők újabbak is, de figyelembe kell venni például azt, hogy világtendencia a vörösborok fogyasztásának csökkenése.

Klónszelekcióval orvosolható a problémák egy része, például a Furmintot már száraz bornak való alapanyagként is szelektálják. Ez a fajta a borvidék több mint 60%-án megtalálható, és ötszáz éve velünk van, fogalmazott a borász. Soha nem tudtuk elképzelni, hogy kevés legyen benne a sav, de már erre is figyelni kell. Ugyanakkor az alacsonyabb savtartalommal könnyebben fogyasztható, barátságos bort ad. Hosszú története miatt számos változata ismert a Kárpát-medencéből, van miből válogatni. Sokkal több energiát kellene fordítani a fajtaszelekcióra, az ősi fajták környezethez igazítása lehet a jövő útja a borász szerint. Tokaj a maga 5000 hektáros területével, 418 dűlőjével, vulkanikus eredetével a kis, különleges borvidékekhez tartozik, meg kell őrizni az arculatát.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/14 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megkezdődött a gazdálkodó szervezetek tagdíj-megállapítási és -befizetési időszaka

2021. május 1-jén megkezdődött a gazdálkodó szervezetek tagdíj-megállapítási és -befizetési időszaka a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál. Számukra a tagdíj megfizetésének határideje 2021. június 15.

Jubilál idén a Farmer Expó

Járvány ide vagy oda, a szervezők 30. alkalommal is „nekifutnak” az agrár-seregszemlének.

Folytatódik a Magyarok Kenyere program

Az idei rendezvénysorozat a Tisza parti vajdasági városban, Zentán kezdődött, a búzavetés megszentelésével. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei ünnepségén Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a magyarság a mostaninál sokkal nagyobb nehézségeket is túlélt, de mindig újra tudta kezdeni – és ez most is így lesz.

Gombaevéssel a rák és a szellemi hanyatlás ellen

A gombafélék elég megosztók a tányéron: vannak akik nagyon kedvelik a belőlük készült ételeket, mások pont ellenkezőleg. Azt azonban már számos kutatás igazolta, hogy nagyon jó hatással van a gombafogyasztás az egészségi állapotunkra.

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot

Már az 1950-es évek óta nyelik le a mikroműanyagokat a halak, ezek koncentrációja pedig folyamatosan növekedett a beleikben - írja a PhysOrg-com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleiben is találtak műanyagot.

Levendulaültetvény, gépi betakarítással

Bajától nem messze létesített mintagazdaságot és látogatóközpontot Nagy Norbert és felesége, Nagyné Vácity Eszter. Jól éltek a pályázati lehetőségekkel, levendulást telepítettek, és saját betakarítógépe is lett az üzemüknek.

Milyen vadgesztenyét ültessünk?

A fehér virágú vadgesztenye a Balkán-félsziget és Elő-Ázsia hegyvidéki részeiről származik, Magyarországra a törökök hozták be. Európában gyorsan elterjedt, szívesen ültették parkosításra és útsorok fásítására.

Áldás vagy átok a gyom?

A kertészkedők egyik legnagyobb kihívása a gyomok elleni küzdelem. A kertművelésre fordított idő jelentős hányadát általában gazolás teszi ki, aminek érdekében sokan hajlandók minden eszközt, akár vegyszereket is bevetni.

Válaszd a természetet, válaszd a kartont!

A Tetra Pak, az élelmiszer-feldolgozás és -csomagolás egyik vezető vállalata "Válaszd a természetet, válaszd a kartont!" elnevezéssel indított kampányt, amelynek célja, hogy klímasemleges, teljes egészében megújuló vagy újrahasznosított anyagokból készült csomagolásokat hozzon létre.

Egymilliárd forintból folytatódhat a Településfásítási Program

Sikeres a kormány Településfásítási Programja, hiszen olyan közösségkovácsoló kezdeményezésről van szó, amelyben csaknem 500 település vesz részt ősz óta országszerte.