Back to top

Három főváros, háromféle gyakorlat - zöldfelület hőhullám ellen

A városi területek a Föld felszínének csupán 2%-át foglalják el, ám ilyen környezetben él a bolygó népességének körülbelül a fele, Európában pedig még ennél is magasabb a városiak aránya. Az elmúlt évek pusztító európai hőhullámai a városokban egyre elviselhetetlenebbek, a sűrűn lakott kő- és betonrengetegben akár 10-12 °C-kal is többet mutathat a hőmérő a külső területekhez képest.

Élettel teli, kipattanó platánrügyek
A zöldfelület növelésével mérsékelhető a városi hősziget-jelenség kialakulása, a fásításnak és zöldítésnek azonban ennél jóval több a jótékony hatása. 

A zöldfelületek kezelése kapcsán Párizs és London sok hasonlóságot mutat Budapesttel, az alkalmazott növényvédelmi módszerek azonban nagyon eltérnek.

Ezúttal a mindhárom főváros területén nagy bosszúságot okozó platán-csipkéspoloska példáján keresztül mutatjuk be Párizs és London hazai környezetbe is átültethető növényvédelmi gyakorlatát, valamint a Budapesten alkalmazott módszereket.

Mindhárom fővárosban rohamtempóban fejlesztik a zöldfelületeket és nagy figyelemmel védik, ápolják a meglévő idős növényeket. Gondjaink is hasonlóak, hiszen a kiemelt fasorokban, a parkokban és a temetőkben a platánnal és a vadgesztenyével találkozhatunk a leggyakrabban mindhárom fővárosban. A koruk is hasonló, többségük idős, koros fa.

Az őshonos, régóta gondot okozó károsítók mellett a klímaváltozással és a határok kinyílásával megjelent újabb kártevők, kórokozók ellen is védekezni kell a francia, az angol és a magyar növényvédősöknek. Növényvédelmi módszereink azonban teljesen eltérnek.

Ezúttal a mindhárom főváros területén nagy bosszúságot okozó platán-csipkéspoloska példáján keresztül mutatjuk be a három nagyváros növényvédelmi gyakorlatát; a Párizsban és Londonban alkalmazott módszerek itthon is működhetnének. A későbbiekben visszatérünk a vadgesztenyelevél-aknázómoly és a selyemfényű puszpángmoly elleni védekezésben tapasztalt különbségekre is.

Eltérő megközelítés

A francia fővárosban már három éve nem használnak kemikáliákat a városi zöldfelületek védelmére. A növényvédőszer-használati tilalom kiterjed a közparkokra, a kertekre és fákkal borított területekre, a várost övező erdőkre, beleértve például a nevezetes Tuileriák kertjét, vagy a Párizs zöld tüdejének nevezett Bois de Vincennes-t is.

Peszticideket csak a temetőkben lehet használni, illetve a stadionokban található gyepfelületek védelmére.

Az Egyesült Királyságban is egyre nagyobb tábora van a peszticidmentes városok mozgalmának. Az ország egész területére kiterjedő, 2018-ban készített felmérés szerint a városokban használt peszticidek többsége gyomirtó szer, ám a listán kisebb mennyiségben gomba- és rovarölők, illetve növekedésszabályozó anyagok is megtalálhatók.

A PAN UK (Pesticide Action Network UK) szervezet a települési önkormányzatokkal és hivatalokkal való együttműködést célul tűzve, a helyi viszonyoknak megfelelő növényvédőszer-mentes stratégiák kidolgozásában nyújt segítséget.

Arra törekszenek, hogy minél szélesebb rétegek számára nyilvánvalóvá váljon a peszticidmentes városi növényvédelem kedvező hatása ez emberi egészségre és a környezetre.

Mi itthon, a jelenlegi gyakorlat szerint a budapesti fák kórokozóktól és kártevőktől való megvédését a rovarölő és gombaölő szerekre alapozzuk, azonban egyre nagyobb mértékben próbálunk a zöldebb, környezetkímélőbb megoldások irányába nyitni. Mindez egybevág az Európai Unió Zöld Megállapodásának akciótervével. Ebben – egyebek mellett – a biológiai sokféleség megőrzését, visszaállítását, valamint a környezetszennyezés visszaszorítását és a fenntartható, mérgező anyagoktól mentes környezet kialakítását tűzték ki célként, amelyek innovatív környezetbarát technológiák kidolgozásával és alkalmazásával érhetők el.

Párizs

A platán-csipkéspoloska imágója, lárvái és az ürülékcseppek
Franciaországban 1975-ben észlelték először a platán-csipkéspoloskát, és hat nagyváros bevonásával 2012-re kidolgozták ellene a biológiai védekezés rendszerét. Egy négyéves projekt, a PETAAL program (Protection of Border Tree Environment and Technology; 2008–2012) keretében kiválasztották azokat a biológiai védekezésben használható fajokat, amelyek a kártevő elleni környezetkímélő növényvédelemben felhasználhatók, illetve kidolgozták a városi környezetben biztonsággal alkalmazható módszereket.

A PETAAL program során számos potenciális biokontroll-ágens laboratóriumi tesztjére került sor, és több francia nagyvárosban kísérleteket is beállítottak.

A munka során a Steinernema nemzetségbe tartozó rovarpatogén fonálféregfajok és a Chrysoperla lucasina nevű genera­lis­ta ragadozó fátyolka gyérítő hatását vizsgálták. Az eredmények kiértékeléséhez színeskép-elemző szoftvert is kifejlesztettek.

A program során kiderült, hogy a rovarpatogén fonálférgek az áttelelő és a nyári nemzedékek szabályozásában hatékonyak, míg a ragadozó fátyolkák a tavaszi lárvapopuláció gyérítésében játszanak fontos szerepet.

Franciaország különböző klimatikus viszonyokkal jellemezhető hat nagyvárosának zöldfelületein négy kezelést alkalmaztak.
  • A fatörzsek rovarpatogén fonálférgekkel történő kezelése az áttelelő populáció gyérítését célozta, és a kártevők 60%-os pusztulását eredményezte a kezelés után egy héttel. Ez a kezelés alacsony költségű, a védekezéshez nincs szükség nagy gépekre.
  • A lombkorona rovarpatogén fonálférgekkel történő május eleji kezelésével a platán-csipkéspoloska populációjának 50%-os csökkenését érték el a kijuttatást követő harmadik héten.
  • Május végén, június elején fátyol­katojásokat juttattak a lombkoronába. A kelő fátyolkalárvákkal az L1 fejlődési állapotú csipkéspoloska-lárvák gyérítését célozták. A hat helyszín közül csak egy esetében volt hatékony a módszer, ott a kártevők fele pusztult el.
  • A csipkéspoloska nyári rajzáscsúcsa idején kijuttatott nematódák hatása nem volt értékelhető, mert az előző kezelések hatására összeomlott a kártevő populációja.

London

A poloska kárképe, a klorofillhiányos levél
Franciaországi megtelepedését követően bő három évtized múlva jelent meg a platán-csipkéspoloska az Egyesült Királyságban.

A kelet-angliai Bedfordshire megyében azonosították 2006-ban a juharlevelű és a keleti platán Francia- és Olaszországból bevitt csemetéin.

Az Egyesült Királyságban a poloska elleni védekezési rendszer a következő módszerek alkalmazásából tevődik össze:

  • Kora tavasszal erős vízsugárral eltávolítják a lombkoronából a tojásokból éppen kikelő és a fiatal lárvákat.
  • Ismételt ásványolajos lemosóper­metezést végeznek kálium-foszfát kijuttatásával.
  • Természetes növényi kivonatot tartalmazó anyagot permeteznek ki, amely fizikailag beburkolja a kártevőket.
  • Folytatnak kémiai védekezést is, rovarölő szerekkel.

Budapest

Számunkra komoly növényegészségügyi gondot jelent a városi környezetben található platánok megőrzése, ugyanis az erős poloskafertőzés az egyéb stressz­faktorokkal együtt akár a fák pusztulásához is vezethet. Kiemelt helyen szerepel e tényezők között az aszály, illetve a platán két gombás eredetű betegsége, a Ceratocystis fimbriata és az Apiogno­mo­nia veneta, melyek terjesztésében is közreműködhet a platán-csipkéspoloska.

Hazánkban először Zákányban találták meg a kártevőt 1976-ban, valószínűleg délről települt be, és már 1977-ben 60-70%-os kárról számoltak be a kollégák.

Biológiájában, nemzedékszámában nem különbözik az európai rokonaitól.

Budapesten a védekezés az áttelelő egyedeket megcélzó, tavaszi olajos le­mo­sópermetezéssel kezdődik. A rovarokat védő kéregpikkelyek lekaparása önmagában is gyéríti a kártevőtársaságot, és ezzel a beavatkozással a permetlé is könnyebben eléri a poloskákat. A levelekre 15 °C körüli hőmérsékletnél vándorolnak fel táplálkozni, párosodni, tojást rakni a kártevők.

Ami sárgul, az platán. Szeptemberi fotó a budapesti Lukács-fürdő teraszáról

Júniusban az első nemzedék lárvái ellen, július végén a második nemzedék ellen „kötelező” permetezni.

A kezelések már csak az egyre nagyobb gondot okozó gombák, az apiognomónia és a lisztharmat miatt sem hagyhatók el.

Budapesten tehát a két nyári permetezésnél mindig használunk gombaölő szereket és lombtrágyákat is. Egyre gyakrabban kérik az Angliában is gondot okozó, a kéregsebekben áttelelő apiogno­mó­nia gomba elleni rezes őszi lemosást is. Úgy tűnik, hogy ezzel a technológiával kordában tudjuk tartani a csipkéspoloskákat, a levelek többsége zölden virít egész nyáron.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/14 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.

Hat százalékkal nőtt a Corteva árbevétele

Erős eredményekről számol be a Corteva 2021-es első negyedévi jelentése. Az egész évre nézve magasabb nettó értékesítést vár a globális mezőgazdasági vállalat.

Most érdemes belevágni a precíziós gépesítésbe

Érdemes figyelniük a gazdáknak a nyárra várható precíziós nagygépfejlesztési pályázatra, mivel ötven, de akár nyolcvan százalékkal olcsóbban juthatnak korszerű permetezőgépekhez – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Kókai Balázs, a Huniper Kft. képviselője, a Bábolnai Gazdanapok egyik legrégebbi szakmai partnere.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.

Ártalmatlanok a májustól megjelenő tőrösdarazsak

Májustól a nyár végéig lehet számítani a termetes tőrösdarazsak feltűnésére amint a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is. A látvány ellenére nem kell félni tőlük, mert az emberre ártalmatlanok.

Hullámzó hőmérséklet: gondok és gondolatok

A furcsa és elkeserítő időjárású tél végén próbáltam találó közmondást keresni a múlt népi bölcsességéből. O. Nagy Gábor egyetlen igazi, faggyal kapcsolatos adatát találtam: „Majd ha fagy, hó lesz nagy, majd ha zöldre virágzik, kékre fagy”. Az idén januártól sokféle meglepetés érte a gazdákat: összekeveredett a késő ősz, az alig tél és a kora tavasz.