Back to top

Az amerikai szarvasmarhatartásban nagyban csökkent az üvegházhatású gázkibocsátás

A Colorado Állami Egyetemen végzett kutatások szerint a jobb földgazdálkodási gyakorlatok világszerte segíthetik az állattenyésztést az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében.

Globálisan a szarvasmarhák adják az állatállomány teljes üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 78 százalékát. Mégis, számos ismert menedzsment megoldás létezik, amelyek széles körű használata csökkentheti a marhahúságazat lábnyomának méretét – mondta Daniela Cusack, a CSU ökoszisztéma-tudomány és fenntarthatósági tanszékének adjunktusa.

A kutatócsoport megállapította, hogy a marhahús egységenkénti nettó üvegházhatást okozó gázkibocsátásának 46 százalékos csökkenése érhető el a telepeken szénmegkötő gazdálkodási stratégiák alkalmazásával,

beleértve a fák és az évelő növényzet helyreállítását a leromlott erdők területén. Ezen kívül a kutatók azt tapasztalták, hogy a nettó üvegházhatást okozó gázok összességében 8%-kal csökkentek a növekedési hatékonysági stratégiák alkalmazásának helyszínein. A nettó nulla kibocsátást azonban csak a vizsgálatok 2 százalékában érték el.

"Elemzésünk azt mutatja, hogy javíthatjuk a marhahús előállítás hatékonyságát és fenntarthatóságát, ami jelentősen csökkentené az ágazat éghajlatra gyakorolt ​​hatását" - mondta Cusack, a panamai Smithsonian Trópusi Kutatóintézet munkatársa is.

„Ugyanakkor soha nem fogjuk elérni a nettó nulla kibocsátást a földgazdálkodáson és a növekedés hatékonyságán túlmutató további innováció és stratégiák nélkül.”

Globális elemzés

A kutatók a „továbbfejlesztett” és a „hagyományos” marhahústermelő rendszerek 292 összehasonlítását elemezték Ázsia, Ausztrália, Brazília, Kanada, Latin-Amerika és az Egyesült Államok területén. Az elemzésből kiderült, hogy a brazil szarvasmarhatartásban rejlik a legnagyobb lehetőség a gázkibocsátás csökkentésére.

Az elemzett tanulmányokban a kutatók 57 százalékos üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést találtak Brazíliában a szén-dioxid-megkötés és a termelés hatékonyságának javítására vonatkozó irányítási stratégiák révén.

A konkrét stratégiák között szerepel a takarmányminőség javítása, a fajtaválasztás átgondolása és a műtrágya kezelés javítása.

A legnagyobb hatást az integrált szántóföldi gazdálkodás érte, ideértve az intenzív rotációs legeltetési programokat, a talajkomposzt hozzáadását, a leromlott területek újratelepítését és szelektív takarmánynövények ültetését a talajban.

"Hazámnak, Brazíliának több mint 52 millió hektár leromlott legelője van - nagyobb, mint Kalifornia államban" - mondta Amanda Cordeiro társszerző és a CSU végzős hallgatója. "Ha a leromlott legelők nagymértékű regenerálására és más, diverzifikált helyi gazdálkodási stratégiák elfogadására törekszünk a szarvasmarha tenyésztés érdekében, Brazília drasztikusan csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást."

Az Egyesült Államokban a kutatók megállapították, hogy az olyan szénmegkötési stratégiák, mint az integrált terepkezelés és az intenzív rotációs legeltetés, néhány legeltetési rendszerben több mint 70%-kal csökkentik a szarvasmarhatartás üvegházhatású gázkibocsátását. Azt is elmondták, hogy

a hatékonysági stratégiák nem voltak olyan sikeresek az Egyesült Államok tanulmányaiban, valószínűleg azért, mert a stratégiákat már régóta használják a régióban.

Noha a kutatás a marhahústermelés üvegházhatást okozó lábnyomainak jelentős csökkenését mutatja javított irányítási stratégiák alkalmazásával, a tudósok még nem ismerik a kibocsátás csökkentő gyakorlatokra való áttérés teljes lehetőségét, mert világszerte nagyon kevés adat áll rendelkezésre.

MMG Gazdahang

Hetente jelentkezik az MMG Gazdahang podcast adása, a legfontosabb hírekkel, izgalmas beszélgetésekkel és érdekességekkel a nagyvilágból. Hallgatni arany! Kattintson a lejátszóra és hallgassa meg a többi között interjúnkat az Borbély Tamással, Az Év Bortermelőjével, vagy nézze meg az MMG Direkt adását youtube csatornánkon.

MMG Direkt

Elindult a Magyar Mezőgazdaság új műsora, az MMG Direkt. Ezen a héten Viniczai Sándor, a Borászati Füzetek felelős szerkesztője beszélget Borbély Tamással, Az Év Bortermelőjével, a Borbély Családi Pincészet fiatal szakemberével és Nagy Ticiánával, a MATE szőlész-borász mérnök szakos hallgatójával. A fő téma a generációváltás, illetve beszélgettek a Badacsonyi borvidék sajátosságairól és a fogyasztásai szokások átalakulásáról is. A teljes adást holnap, 2021.04.14-én nézheti meg a youtube csatornánkon.

De már most bepillanthat a beszélgetésbe – MMG Direkt röviden:

MMG - Direkt röviden | Hősokk és savak – Milyen bor „terem” Badacsonyban? | Teljes adás holnap!

 

Forrás: 
agdaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Baromfihús hiány az Egyesült Államokban

Az amerikai piacon jelenleg gondot okoz a baromfihús iránti kereslet kielégítése. A csirkehúsos szendvicsek a vártnál jobban fogynak, de a hústermelők nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igényekkel.

Magyar óriás - A galambok királynője

Ha az amerikai King a galambok királya, akkor a magyar óriás a galambok királynője. Sajnos hazánkban kevés van belőlük, amit könnyen megértünk, ha tudjuk, hogy ennek a fajtának sem a tartása, sem a tenyésztése nem egyszerű.

Kevesebb jég, kevesebb kár

Április közepén megnyomták a gombot, s ezzel üzembe helyezték az országos jégkármérséklő rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetetett, az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

Pályáznak vagy bezárnak: sok állattartó számára vízválasztó a következő időszak

Harminc milliárdos pályázati keret nyílik meg május 28-án a kisebb állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint ötszörösére emelte a kormány a tavaly hirdetett ÁTK-t.

Kezdődik az egyéni gazdaságok összeírása

Országszerte mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdi meg május 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok összeírását. A válaszadók május 25-ig online, azt követően pedig június 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre.

Kéthetente egy haláleset az Egyesült Királyság gazdaságaiban

Harmincnégyen haltak meg az Egyesült Királyságban az elmúlt tizenkét hónapban (HSE 2021. március) a mezőgazdaságban. A legnagyobb kockázatot a gépek, a magasságban végzett munka, illetve az állatállomány jelentette – tájékoztatott az innovatív biztonságtechnikai megoldásokkal foglalkozó Agri-TechE.

Megújuló agrárium, megújuló vidék

Tisztes eredményt tudhat maga mögött a magyar agrárium. Az elmúlt években tapasztalt termelékenység és hatékonyság növekedés, a megtermelt javak minőségének javulása büszkeségre adhat okot - fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Agroinform online rendezvényének megnyitóján.