Back to top

A zöld forradalom után a köles forradalma

A köles, a csicseriborsó, a földimogyoró, a cirok és más hasonló „intelligens növények” jelenthetik a megoldást a vízhiányra, a termőtalajok amortizációjára, valamint az élelmiszerellátás válságára Indiában. Magas a tápértékük, alacsony a víz- és vegyszerigényük, mostohább éghajlaton is teremnek és sokoldalúan felhasználhatók.

Miközben a népesség naponta több mint négyezerrel nő, a mezőgazdasági termelés csak évi 3,5 százalékkal emelkedik
India potenciális mezőgazdasági nagyhatalom, a gazdálkodók mégis szegények
Fotó: pixabay
Az indiai mezőgazdaságot a hatvanas években gyökeresen átalakító "zöld forradalmat" a XX. század legnagyobb tudományos teljesítményei között tartják számon. Szellemi központja Monkombu Swaminathan professzor intézete volt a dél-indiai Madraszban.

A génkutatások eredményeit a gyakorlatba átültető nagyszabású kísérlet nyomán az élelmiszerimportra szoruló, legyengült gyarmati ország néhány év leforgása alatt a világ második legnagyobb búzatermelőjévé vált.

A mezőgazdasági növekedés azonban az 1990-es és 2000-es években lelassult és átlagosan évi 3,5 százalékra csökkent Indiában, miközben a népesség naponta több mint négyezer fővel nő. A gabonatermés mindössze 1,4 százalékkal emelkedett a 2000-es években, ami jelentős aggodalomra ad okot.

India rizstermése a kínainak csak a harmada - miközben a lakosság száma lassan eléri a távol-keleti országét -,

de a vietnaminak és indonéziainak is csak a felét éri el. A többi mezőgazdasági termény vonatkozásában is hasonlóak az arányok.

Fotó: Stock
A zöld forradalom eredményei nem voltak egységesek Indiában. Az északi államokban a búza és a rizstermesztés, míg délen és nyugaton főként a gyapot- és hagymatermelés emelkedett, ugyanakkor kevésbé érintette a reform a hüvelyeseket és más gabonaféléket.

Bár Indiát a világ legnagyobb mezőgazdasági potentátjának tekintik, az ágazat mégis súlyos betegségekben szenved, az indiai gazdák pedig továbbra is szegények.

Szakértők szerint azért, mert nem jutnak megbízható és aktuális piaci információhoz, a piacról hiányoznak a kínálati és keresleti előrejelzések, szervezetlenek és nem elég hatékonyak az ellátási láncok, nincs megfelelő hűtőház- és élelmiszer-feldolgozó-kapacitás, valamint túlságosan áttételes a kapcsolat a gazdálkodók és a fogyasztók között.

A Világbank jelentése szerint az indiai mezőgazdaság

egyik legnagyobb problémája az alacsony hozam, amely 30-50 százalékkal marad el a fejlett országokétól.

Ennek a gyenge infrastruktúra és a mezőgazdasági technológiák alacsony mértékű kihasználása mellett az az oka, hogy a túlzott műtrágyázás és a tartós vegyszerhasználat miatt leromlott a talajok termékenysége.

A jelentés szerint a termelés diverzifikációjára van szükség, nagyobb tápértékű növényekre kell áttérni, valamint az ellátási láncokat is fejleszteni kell a kereskedelmi költségek csökkentése érdekében.

A változatosabb termelés viszont csak akkor hozhatja meg a várt eredményeket, ha a lakosság étkezési szokásai is átalakulnak, és azokban nagyobb szerephez jutnak a köleshez hasonló magasabb tápértékű gabonafélék, amelyek ellenállóbb természetükkel a művelhető terület jobb kihasználását is lehetővé teszik.

Az indiai kormány ez ügyben együttműködik olyan nemzetközi szervezetekkel, mint a Félszáraz Trópusok Nemzetközi Növénykutató Intézete (ICRISAT),

amely a magas tápértékű növények, például a köles és a cirok termesztésének és használatának népszerűsítésével foglalkozik.

Ezek a növények a magas tápérték mellett kevesebb vegyszert és vizet igényelnek, amely fenntarthatóbbá teszi a termelésüket. A mostohább éghajlati körülmények között is megteremnek, ráadásul nagyon sokrétűen felhasználhatók.

Az ENSZ közgyűlése februárban a köles nemzetközi évének nyilvánította 2023-at,

India miniszterelnöke, Narendra Modi pedig bejelentette, hogy országa élére áll a köles népszerűsítésének, amely egyaránt szolgálja az egészséges táplálkozást, az élelmezésbiztonságot és a gazdák jólétét.

Forrás: 
news.agropages.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az orosz szántóföldi medvék, avagy a Terrion traktorok

Az orosz mezőgazdasági gépgyártók számos, számunkra még ismeretlen modelleket kínálnak, mint például a Terrion ATM traktorok.

Környezetbarát technológia reformálhatja meg az élelmiszerek tartósítását

Napjainkban a fogyasztók részéről egyre nagyobb igény mutatkozik a környezetbarát módon előállított, friss, tápanyagban gazdag élelmiszerekre, miközben a koronavírus idején a hosszabb távú eltarthatóság is fontos szempont. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik tavalyi díjazottja, Tóth Adrienn erre a kettős igényre dolgozott ki innovatív megoldást.

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

Zöld egyezség: van benne logika, de az ördög a részletekben rejlik

Míg a francia termelők gyújtogatnak és ezrével vonulnak utcára a traktoraikkal, nálunk viszonylag keveset hallani a Közös Agrárpolitika (KAP) elfogadás előtt álló reformjáról. Jogosan haragszanak-e a francia gazdák, és mi a tétje a KAP-reformnak? Erről kérdeztük dr. Halmai Péter közgazdász akadémikust, az európai uniós integráció szakértőjét.

Ahol hisznek a boldog állattartásban

Lassúság. Lelassulás. Lassítás. Mindenkinek mást jelentenek e szavak. Van, aki egyfajta figyelmeztetésnek, jelnek tekinti az élettől, hogy ideje visszavenni tempót, és a folytonos sietség, kapkodás, a munkák, a tárgyak, az élmények halmozása helyett megélni a mindennapok apró örömeit. Akár az állattartásban is.

Az aszály hatásait csökkentő megoldáson dolgozik a SeqOmics Kft.

A vetőmagoknál és a palántáknál egyaránt alkalmazható, az aszály hatásait csökkentő megoldáson dolgozik a mórahalmi székhelyű SeqOmics Kft., a projekt mintegy 212 millió forint támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán - tájékoztatta a vállalkozás az MTI-t.

Terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására is lehet pályázni

Az Agrárminisztérium a megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében 50 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot hirdet terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 2-től lesz lehetőség - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.

Hat százalékkal nőtt a Corteva árbevétele

Erős eredményekről számol be a Corteva 2021-es első negyedévi jelentése. Az egész évre nézve magasabb nettó értékesítést vár a globális mezőgazdasági vállalat.

Hollandiában van a legtöbb vegetáriánus Európában

Egyre népszerűbbek a húspótló készítmények világszerte, egy kutatás szerint a hollandok fogyasztják a legtöbb húspótlót Európában.