Öntözés
Szilvit kertészmérnökként különösen érdekli az öntözés témája, valamint az öntöző rendszerek telepítése, és tagja a Magyar Öntözési Egyesületnek is. Amit kiemel ennek kapcsán, röviden annyi, hogy legyen!
Legjobb, ha összetett öntözési rendszerben gondolkodunk, még akkor is, ha saját kúttal rendelkezünk. Erről ugyanis éppen akkor derülhet ki, hogy nincs elég hozama, amikor a leginkább locsolnánk.
A kényelmes kertésznek az öntözési rendszert sem kell túlgondolnia, hanem főként az erőforrásait érdemes számba vennie. Az esővíz a legjobb a növények számára, ezért fogjunk fel belőle annyit, amennyit csak lehet! A kút vizét csak akkor használjuk öntözésre, ha tudjuk, hogy nem magas a só- vagy egyéb károsanyag- például arzén – tartalma! A vezetékes ivóvíz biztosan megfelel öntözésre, de mivel fizetünk érte, nem mindegy, hogy mennyit használunk belőle.
A slagozás helyett rengeteg olcsó trükköt bevethetünk, hogy a víz közvetlenül a gyökerekhez jusson.
Szilvi például kimossa az ötliteres olajosflakonokat, levágja az aljukat és fejjel beássa a földbe. Ha még inkább szivárogtatni szeretnénk, a kupakot visszacsavarhatjuk és perforálhatjuk az edény oldalát.
Ha a növényeinket nagyon hozzászoktatjuk a rendszeres locsoláshoz, abba áll be a gyökerük, vagyis a felszínhez közel marad, nem hatol mélyebbre, és a növények megszokják és igénylik is a sok vizet. Ugyanakkor a sok nedvességtől – például eső után – más íze lesz a zöldségeknek, gyümölcsöknek, és hígul a gyógynövények aromája, illóolajtartalma is.
Virágok
Ha kevés munkával szeretnénk szemvidító környezetet, válasszunk egyszerű évelőket, mint a muskátli, a petúnia, a levendula, a rózsa! Az sem baj, ha nincs pincénk, ahol áttelelnek, mert a levendulát például teleltethetjük dupla cserépben, vagy védhetjük az edényét hungarocellel. Rengeteg az olcsó, igénytelen és szép egynyári növény is. Amire minden esetben érdemes figyelni, hogy megfelelő helyre ültessük és megfelelően locsoljuk a virágunkat.
Ilyen termékeket szinte minden nagyáruházban lehet kapni.
Sok örömünk lehet az évelő hagymásokban, a tulipánban, nárciszban, jácintban és az év különböző szakában nyitó liliomfélékben.
Szilvi nem szokta kiszedni, hanem inkább pótolja a hagymát. Tudni kell ugyanis, hogy az folyamatosan húzódik lefele a földben, amely miatt idővel már nem képes akkora szárat növeszteni, hogy virágot hozzon. A gazdaboltokban lehet kapni olyan műanyag ültetőkosarat, amely segítségével szezon végén kényelmesen kiemelhetők a virághagymák. Ezek ráadásul az állatoktól is megvédik a hagymákat.
Csak azt nem szereti, ha hozzányúlunk, vagyis megbolygatjuk, átültetjük. Pompás évelő a margaréta és a szarkaláb.
Az árnyékosabb helyekre sokféle hortenziát lehet ültetni. Lényeg, hogy a savanyú talajt kedveli.
Ha körtefát és naspolyát látunk, valószínűleg meszes, ha hortenziát és magnóliát, valószínűleg savanyú a földünk.
Szőlő, cserjék, díszfák
Egy-egy tőkét érdemes lehet ültetni, mert, ha nem hagyjuk elburjánzani és kibírjuk, hogy csak három év múlva kezd teremni, viszonylag kevés a gond vele. Ugyancsak hálás a galagonya, a boróka, a som és a berkenye, mert nemcsak szép, hanem viszonylag egyszerűen fel is lehet dolgozni.
A gyümölcsfával mindig van munka, mert az őszi, tavaszi lemosó permetezés és a metszés sem maradhat el, de akadnak nálunk is honos díszfák, amikkel annyi a teendő, hogy elültetjük, locsoljuk és gyönyörködünk.
Vegyszer
Tudni kell, hogy a nem megfelelően táplált növény kiszolgáltatottabb a parazitáknak.
A betegséget jobb figyelmes tartással – helyválasztással, öntözéssel, táplálással – megelőzni, mint mérgező anyagokkal gyógyítani.
A növények általános állapotát javítja a csalánleves permetezés, amihez hordóban áztatjuk a csalánt.