Back to top

A széncinegék világa

A széncinegék képesek változtatni kulturális szokásaikon - derült ki egy kutatásból, melyet a Konstanzi Egyetem és a németországi Max Planck Etológiai Intézet kutatói végeztek. A vizsgálatban széncinkék dinamikusan változó populációját figyelték meg.

A kutatás feltárja az állatcsoportok kulturális változásának erőteljes mozgatórugóját, a bevándorlást, mely gyorsan változó környezetekhez való alkalmazkodást segíti elő.

Az állatvilágban a "kultúrának" neveznek minden olyan viselkedés mintát, melyet az állatok egymástól tanulnak és ez a tudás átadás nemzedékeken át tart.

A kulturális hagyományok számos állatcsoportban léteznek, köztük főemlősöknél, delfineknél és bálnáknál, rágcsálóknál és madaraknál is.

A széncinkék az állati kultúra klasszikus példái közé tartoznak. Az 1920-as években egy nagy-britanniai város madarai megfigyelték hogyan kell kinyitni a tejesüveg tetején lévő fóliát, hogy tejhez jussanak. Ez a viselkedés húsz éven át terjedt tovább, mindaddig míg végül az ország összes madara eltanulta a gyakorlatot. 2015-ben a tudósok kísérletileg megerősítették, hogy a széncinkék képesek fenntartani a kulturális hagyományaikat.

Akár egy madár is el tud terjeszteni egy viselkedésmintát egy populáción belül.

Azonban az nem volt világos, hogy egy viselkedést, mely az évek során tradícióvá vált képesek-e megváltoztatni, akkor, ha egy hatékonyabb mintával találkoznak.

"Az állatok kulturális változásának kísérleti bizonyítékai meglehetősen ritkák, ezért meglepettek és izgatottak voltunk az eredményt illetően." - mondta Michael Chimento a kutatás vezetője.

Az új tanulmány bebizonyította, hogy a hatékonyabb magatartás felül kerekedhet a régi berögzült viselkedéseken. A kísérletben vadon befogott széncinegéket használtak, melyeket különböző rejtvények megoldására tanítottak meg.

A vadon élő cinkék télen változó szociális csoportokat alkotnak és a tudósok úgy gondolták, hogy zord körülmények esetén a csoporthoz újonnan érkező "bevándorló" egyedek szerepet játszhatnak a kulturális evolúcióban.

A vizsgálatban 18 madárcsoportot alkottak, mindegyik csoporthoz egy automata rejtvény doboz tartozott, mely jutalom ételt adott jó megoldás esetén. Amikor egy madár megoldotta a rejtvényt, a megoldás típusát, idejét és a madár azonosságát egy RFID, infravörös és számítógépes látástechnika segítségével rögzítették. Mindegyik csoportnak volt egy oktató madara, amit egy viszonylag nem túl hatékony megoldó módszerre képeztek ki, amely aztán elterjedt a csoporton belül. Ezt követően a csoport tagjainak felét négy hét alatt fokozatosan lecserélték vadon élő új madarakra, a felét pedig hagyták a csoportban, így kialakult a szociálisan statikus "maradók" és a változékony "újonnan érkezők" csapata.

A kísérlet érdekessége, hogy mindkét madárcsoport rájött egy hatékonyabb megoldásra az élelem megszerzését illetően, azonban az "újonnan érkezők" sokkal nagyobb valószínűséggel alkalmazták azt.

Míg a rejtvény dobozzal nagyobb tapasztalattal rendelkező "maradók" általánosságban innovatívabbak voltak az új, hatékonyabb megoldásban, mégsem azt a viselkedést részesítették előnyben. Tehát a változó csoport madarai gyorsabban megoldották a feladatot, annak ellenére, hogy kevesebb tapasztalatuk volt vele.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A koronavírus hatására az e-kereskedelem átveheti az uralmat 2030-ra

2030-ra az e-kereskedelem a teljes kiskereskedelmi forgalom 31-40%-át, a nem élelmiszeripari eladásoknak pedig több mint a felét teszi majd ki - derült ki egy svéd tanulmányból.

Tavaszi összegzés: sokat és sokoldalúan intézkedett a Nébih Állami Halőri Szolgálata

Több mint 50 helyszíni ellenőrzést tartott, 5 esetben indított eljárást, 2 alkalommal tiltotta meg a kihelyezendő hal telepítését, 15 esetben jelenleg is vizsgálatot folytat és összesen több mint 3 millió forint halgazdálkodási bírságot szabott ki a tavaszi ellenőrzések során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata.

Madarak a környezetünkben

Természetes környezetünkben sok szép madár él, amelyek sokszor nemcsak érdekes életükkel, szépségükkel, hanem hangjukkal és „ösztönös segítségükkel” is felhívják magukra figyelmünket. Leggyakoribb segítőink közül mutatunk be néhányat.

Természetes élőhelyeik mintegy 90 százalékát elveszíthetik a főemlősök Afrikában

Természetes környezetük mintegy 90 százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint.

Közös tanszéket alapít a MATE és a Tungsram

Közös kutatóintézetet és kihelyezett tanszéket alapít a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Tungsram a vállalatcsoport budapesti székhelyén, ahol májusban kutatás-fejlesztést szolgáló vertikális farm nyílt. A tudományos és innovációs együttműködés megkezdését június 7-én jelentették be.

Növekedett a túzokállomány

Magyarországon is növekedett a túzokállomány a MVM Démász sikeresnek bizonyuló túzokvédelmi programjának köszönhetően. Idén összesen 1553 madarat számláltak a kelet-pannon régióban, ebből 957 egyed él az MVM Démász Áramhálózati Kft. üzemeltetési területén, amely a Magyarországon élő túzokok 61,6 százaléka. A Kárpát-medencében összesen 2173 madarat számláltak a program keretén belül.

“Kiszagolják” a méhek a koronavírus-fertőzést

Magyarországon megközelítőleg 1,2 millió méhcsalád él mintegy 20 ezer méhésznél. Ez négyzetkilométerenként átlagosan 13 méhcsaládot jelent – ez a méhsűrűség európai viszonylatban igen magas.

Fűzfát használnak a biogáz előállítására a Szegedi Tudományegyetem kutatói

A fűzfa biomasszájának energetikai hasznosítására, biogáz előállítására dogoztak ki új módszert a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai, a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal (SZBK), az Agrár-Béta Mezőgazdasági Kft.-vel és a Kaposszekcsői Agrár-Biogáz Kft.-vel együttműködve egy 545 millió forintos uniós támogatással megvalósult projektben - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Ujjlenyomat módszerekkel az élelmiszerhamisítók ellen

Vitális Flóra, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi Doktori Iskolájának kutatója az élelmiszerhamisítás kimutatására végez vizsgálatokat. Szűkebb szakterülete a paradicsomsűrítmények hamisítása elleni küzdelem.

Jövőre ismét találkozhatunk Berlinben

Jövőre újra személyesen találkozhatnak a zöldség-gyümölcs ágazat szereplői a legnagyobb erre a területre szakosodott kiállításon, a Fruit Logistica 2022-n Berlinben. Mostantól lehet jelentkezni a kiállításra, egészen 2021. július 31-ig. Átlagosan 3300 kiállító és 72 ezer látogató találkozik Berlinben a kiállítás napjaiban, ezzel ez a világ legnagyobb frissáru-kiállítása.