Back to top

A széncinegék világa

A széncinegék képesek változtatni kulturális szokásaikon - derült ki egy kutatásból, melyet a Konstanzi Egyetem és a németországi Max Planck Etológiai Intézet kutatói végeztek. A vizsgálatban széncinkék dinamikusan változó populációját figyelték meg.

A kutatás feltárja az állatcsoportok kulturális változásának erőteljes mozgatórugóját, a bevándorlást, mely gyorsan változó környezetekhez való alkalmazkodást segíti elő.

Az állatvilágban a "kultúrának" neveznek minden olyan viselkedés mintát, melyet az állatok egymástól tanulnak és ez a tudás átadás nemzedékeken át tart.

A kulturális hagyományok számos állatcsoportban léteznek, köztük főemlősöknél, delfineknél és bálnáknál, rágcsálóknál és madaraknál is.

A széncinkék az állati kultúra klasszikus példái közé tartoznak. Az 1920-as években egy nagy-britanniai város madarai megfigyelték hogyan kell kinyitni a tejesüveg tetején lévő fóliát, hogy tejhez jussanak. Ez a viselkedés húsz éven át terjedt tovább, mindaddig míg végül az ország összes madara eltanulta a gyakorlatot. 2015-ben a tudósok kísérletileg megerősítették, hogy a széncinkék képesek fenntartani a kulturális hagyományaikat.

Akár egy madár is el tud terjeszteni egy viselkedésmintát egy populáción belül.

Azonban az nem volt világos, hogy egy viselkedést, mely az évek során tradícióvá vált képesek-e megváltoztatni, akkor, ha egy hatékonyabb mintával találkoznak.

"Az állatok kulturális változásának kísérleti bizonyítékai meglehetősen ritkák, ezért meglepettek és izgatottak voltunk az eredményt illetően." - mondta Michael Chimento a kutatás vezetője.

Az új tanulmány bebizonyította, hogy a hatékonyabb magatartás felül kerekedhet a régi berögzült viselkedéseken. A kísérletben vadon befogott széncinegéket használtak, melyeket különböző rejtvények megoldására tanítottak meg.

A vadon élő cinkék télen változó szociális csoportokat alkotnak és a tudósok úgy gondolták, hogy zord körülmények esetén a csoporthoz újonnan érkező "bevándorló" egyedek szerepet játszhatnak a kulturális evolúcióban.

A vizsgálatban 18 madárcsoportot alkottak, mindegyik csoporthoz egy automata rejtvény doboz tartozott, mely jutalom ételt adott jó megoldás esetén. Amikor egy madár megoldotta a rejtvényt, a megoldás típusát, idejét és a madár azonosságát egy RFID, infravörös és számítógépes látástechnika segítségével rögzítették. Mindegyik csoportnak volt egy oktató madara, amit egy viszonylag nem túl hatékony megoldó módszerre képeztek ki, amely aztán elterjedt a csoporton belül. Ezt követően a csoport tagjainak felét négy hét alatt fokozatosan lecserélték vadon élő új madarakra, a felét pedig hagyták a csoportban, így kialakult a szociálisan statikus "maradók" és a változékony "újonnan érkezők" csapata.

A kísérlet érdekessége, hogy mindkét madárcsoport rájött egy hatékonyabb megoldásra az élelem megszerzését illetően, azonban az "újonnan érkezők" sokkal nagyobb valószínűséggel alkalmazták azt.

Míg a rejtvény dobozzal nagyobb tapasztalattal rendelkező "maradók" általánosságban innovatívabbak voltak az új, hatékonyabb megoldásban, mégsem azt a viselkedést részesítették előnyben. Tehát a változó csoport madarai gyorsabban megoldották a feladatot, annak ellenére, hogy kevesebb tapasztalatuk volt vele.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A családi vállalatok optimistábbak és fejlesztésben is erősebbek

A kis- és középvállalkozások 58 százaléka van családi kézben, mégis ritkán olvashatunk őket vizsgáló kutatásról. A K&H ezért ismételten felmérést készített körükben. Az eredmények alapján a következő 3-5 évben a családi vállalkozások majdnem 80 százaléka számít saját cége növekedésére. Ez jóval magasabb arány, mint a „hagyományos” vállalatok esetében.

Bronzérmet hozott az áltejcsokoládé a szegedi egyetemistának

Kókuszos-rizses, mandulás és kesudiós „tejpor” volt az alapanyaga annak a csokoládénak, amelyet Csatári Enikő, a SZTE hallgatója készített a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Harmadik lett. Tejcsokoládénak csak azért nem nevezhetjük, mert nem állati eredetű tejszármazék van benne.

A szuperhősök traktoron érkeznek

Rengeteg gazdálkodó vesz részt az árvíz sújtotta észak-német területeken a mentésben és romeltakarításban. Érkeznek távoli országrészekből is szervezetten, de olyanok is bőven vannak az önkéntesek között, akiknek a gazdaságát ugyanúgy rommá zúzta az áradás, de ettől függetlenül segítenek a náluk is jobban rászorulóknak.

Érzelmi állapottól függő gyümölcsfogyasztás?

Az elfogyasztott gyümölcsök nem csupán a fizikai testre vannak hatással, hanem a lelki világunkra is, ezért lényegében minden szinten táplálnak. Ezt úgy fordíthatjuk a javunkra, ha jobban megismerjük a gyümölcsök igazi „mondanivalóját”, így aztán tudatosan „kérhetjük” a támogatásukat bizonyos érzelmi állapotok esetén.

Katasztrófa sújtotta területté vált a különleges borvidék

Németország egyik rendkívül különleges mezőgazdasági tája, az Ahr folyócska völgyében fekvő, alig több mint ötszáz hektáros borvidék a katasztrófa sújtotta területek egyik legérintettebbje. A meredek sziklafalakkal szegett zegzugos völgy, amely „békeidőben” a borvidék utánozhatatlan klímáját adja, most éppen a helyzet menthetetlenségéhez járult hozzá.

Strandmenü az Európai Friss Csapattól: hidratál, védi a bőrt, hűsít – és még finom is

A nyári kánikulában gyakran halljuk, hogy nagyon fontos a folyadékpótlás és a bőrünk védelme. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy ebben a jól összeállított, zöldség- és gyümölcsalapú táplálkozás is sokat segíthet.

Partfalat építettek a madaraknak Kiskundorozsmán

A Szegeden is tevékenykedő Mondolo Egyesület, a Kiskunsági Nemzeti Parkkal történt egyeztetést követően partfalat alakított ki partifecskék és gyurgyalagok számára. Előbbi fajból hozzávetőleg 120, utóbbiból 10 pár költözött be az ember alkotta lakba.

A húst semmi sem pótolhatja?

Egy tanulmány szerint a növényi alapú húspótlók nem tekinthetők táplálkozási szempontból felcserélhetőnek a valódi hússal. Habár a növényi alapú húspótlók íze és textúrája hasonló lehet például a marhahúséhoz, ám a kettő tápanyagtartalma nagymértékben eltérhet.

Ha nem is sáska-, de lúd- és darujárás jöhet az éghajlatváltozással

A klímaváltozással egyre több vadlúd és daru tölti magyar tájon a telet, aminek hosszú távú következménye lehet az szántóföldeken egyelőre lokális mértékű taposással és csipegetéssel okozott károkozásuk. A kárókatona vagy kormorán a halgazdaságokban okoz tetemes kártételt, így ebben a szektorban sem örülnek a gazdák a várható növekvő vízimadár-állománybővülésnek.

Ilyen egy játszótér, ahol a fogyatékkal élők is biztonságosan játszhatnak

Visszafogott színek, nagyobb és belátható terek, speciális hinták: így néz ki egy integrált játszótér, ahol a fogyatékkal élők is biztonságosan játszhatnak. A magyarok háromnegyede nem találkozott még olyan játszótérrel, ahol fogyatékkal élők is játszhatnak, miközben az emberek több mint fele szívesen járna ilyen játszótérre a lakóhelye környékén - derült ki a Royalkert kutatásából.