0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Továbbra is kockázati alap létrehozását várják

Az utóbbi évek éghajlati változásai, a kiszámíthatatlanná vált időjárás kilengései jócskán megnehezítik a szlovákiai agrártermelők munkáját és életét. A kíméletlen szárazság és az azt követő, özönvízszerűen lezúduló esőzések nem csupán megtizedelték a termést, hanem a megmaradt termés minőségében is komoly kárt okoztak.

 Nem beszélve arról, hogy az előző évben az ősziek betakarítása a kiadós esőzések miatt jelentősen elhúzódott, olyannyira, hogy emiatt az ország több részében még december közepén is a termés begyűjtésén fáradoztak a gazdálkodók.

A szélsőséges időjárás viszontagságai már vagy ötödik éve keserítik a mezőgazdasági termelők életét.

– Határozottan rendszerjellegű intézkedésekre volna szükség ahhoz, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a mezőgazdasági termelés kockázatait. El kellene érni, hogy célszerűen növeljük az ágazatban az állami szabályozást, kihasználva a vidékfejlesztésre szánt eszközöket, továbbá rá kell bírni a legmegfelelőbb növénykultúrák és -fajták termesztesére a gazdákat, valamint figyelemmel kell követni az egyes növénykultúrákat fenyegető károkat. Egyértelműen szükség volna egy kockázati alap létrehozására, és ésszerű stratégiai tervet kellene összeállítani a az előttük álló évekre – írja állásfoglalásában a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK).

Ugyanebben a hangnemben nyilatkozott és szintén rugalmas megoldásokra vár a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) is. A klíma egyre jelentősebb változását egyelőre az ország déli részében érzékelik a leginkább.

– A kedvezőtlen időjárási jelenségek nem láthatók előre, és rengeteg bizonytalanságot okoznak a gazdáknak. A bizonyalanság enyhítésére és az időjárás okozta károk orvoslására ez ideig egyetlen kormány sem hozott kézzelfogható intézkedéséket, például kockázati alap létrehozásával, amit már régóta szorgalmazunk – mutattott rá Patasi Ilona, az AKS elnöke.

A mezőgazdasági minisztérium még 2019-ben jelezte, hogy elkészült a kockázati alap tervezetével.

„Az alap előkészítése végső szakaszához érkezett. A nem biztosítható kockázatokra szánt összeg mintegy évi 31,8 millió euró. Ennek az összegnek a 82 százalékát a mezőgazdasági minisztérium fedezné, 18 százalékát pedig a gazdák befizetései” – jelentette be bő 1 évvel ezelőtt az agrártárca.

A minisztérium új vezetése tavaly júniusban még nyilvános vitára bocsátotta a biztosított és a be nem biztosított kockázatokról szóló szakmai anyagot, amiben egyebek mellett leszögezte, hogy a problémák egyik megoldása a kockázati alap létrehozása volna, ami a minisztérium számításai szerint 31 millió euróval gazdálkodhat.

Idén azonban már egészen más eszközök és formák bevezetését fontolgatja az agrártárca a kockázatok mérséklésére.

– A 2020–2021-es átmeneti időszakra, mint a vidékfejlesztési program irányító szerve, új eszközök bevezetésében gondolkodik a tárca a kockázati tényezők kezelésére. Mégpedig kereskedelmi biztosítási szolgáltatások kidolgozása formájában mezőgazdasági károkra, konkrétan természeti katasztrófákra, állati és növényi betegségekre, kedvezőtlen időjárási körülményekre és a kártevők okozta kiesésre fókuszálva, a biztosítási díjak dotálásával – részletezte Anežka Šrojta Hrdá, a mezőgazdasági minisztérium szóvivője.

Az agrártárca közleménye kiemeli továbbá, hogy a következő időszakban támogatni kívánja a vízgazdálkodást és a zöldítést, ami szintén hozzájárulhat az időjárási szélsőségek mérsékléséhez. Mint írják, az tárca által újonnan javasolt támogatási stratégia az unió Közös Agrárpolitikájából indul ki.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság