Viszont ha az időjárást vesszük alapul, akkor a búza és a repce megérezhetett valamit, mert a fehér hétnek nevezett húsvétot követő időszakban még mínusz 3-4 fokokat is mértünk éjszakánként, tehát mintha a frissen sarjadó növények tudták volna, mi következik. Ha pedig április 23-ára, Szent György napjára gondolunk, azt várhatnánk, hogy akkorra már sem a fácán, sem a nyúl nem látszik ki a vetésekből. Tehát érthető, hogy némi bizonytalanság övezi az őszi kalászosokat és az őszi káposztarepcét, ami elsősorban az időjárásnak köszönhető. Ezeknek a növényeknek az átteleléséről, a termelés eddigi feltételeiről, a lehetséges gondokról és nehézségekről avatott szakembereket kérdeztünk.
Honti László fejlesztőmérnök, KITE Zrt.: mindenből kisebb a vetésterület
Valós, mért adatok alapján a hazai szántóterület mintegy kétharmadára „rálátó” fejlesztő-integrátor vállalat egyértelműen gondokat tapasztal, és a jövőben kisebb-nagyobb nehézségekre számít.
Április közepe után várunk új adatokat, addig a régiekre kell hagyatkoznunk. Az elmúlt év őszén összesen 960 ezer hektár őszi búza elvetését tervezték a gazdák, amiből viszonylag optimális időpontig, azaz november 1-jéig összesen 700 ezer hektáron sikerült befejezni a búza vetését. Ami megmaradt mint elvetetlen terület, az körülbelül 230–260 ezer hektárra tehető, ott csak novemberben, néhol, uram bocsá’, decemberben került a mag a termőföldbe.
Említenünk kell az őszi árpát is, amit 250 ezer hektáron szándékoztak vetni a magyar termelők. Ebből 230 ezer hektárt sikerült is teljesíteni. Tritikáléból 85 ezer hektárral számoltak az elmúlt év őszén, és ebből 73 ezer hektár lett a realitás.
Emiatt szinte mindenből tovább kellett dolgozni az optimális vetési időnél, és ezeken a táblákon most is észrevehető a lemaradás, a gyengébb kelés.
A gazdák egyébként nem nagyon akadtak fenn ezen a jelenségen, mert hasonló történt 1998 őszén is. Igaz, akkor azt követelte a hivatalosság, hogy vessenek kevesebbet – miközben az esős idő miatt szinte alig haladt a munka. A végére az őszi búza vetésterülete nem érte el a 800 ezer hektárt.
A kukorica és a napraforgó mindent felülmúlóan ígéretes piaci ára miatt a legtöbb helyen jelenleg úgy gondolkodnak, hogy ezen a tavaszon ezt a két növényt fogják elhelyezni a be nem vetett területeken.
Sőt, szakmai beszélgetések és egyéb információk alapján egyre erősödik az a meggyőződésünk, hogy a napraforgónak ezen a tavaszon nem lesz versenytársa, szinte az összes lehetséges helyre azt fogják vetni. Mi úgy számolunk, hogy a kukorica vetésterülete, ami általában alulról közelíti az 1 millió hektárt, most akár 1,1 millió hektár is lehet, miközben a napraforgóé a szokásos 650 ezer hektár helyett akár a 700 ezer hektárt is elérheti.
Az elmúlt év őszétől február végéig elfogadhatóan alakult a csapadék. Ugyanakkor a március meglehetősen száraz volt, amellett hideg, ami most visszaköszön az ősziek állapotában. A búza levelén élettani eredetű elhalás tapasztalható. Ezt ne keverjük össze a különböző gombabetegségek következményével!
Ezek mind átteleltek, bár a fertőzöttség mértéke egyelőre kisebb, mint a küszöbszint.
A szeptóriás levélfoltosság a leggyakoribb. Erre majd a szárba induláskor kell különösen odafigyelni, nehogy túl nagy kárt okozzon! Még egyszer hangsúlyozom, hogy az élettani elhalást és a gombabetegség következtében kialakult állapotot nem szabad összekeverni! Élettani elhalásnál a növényekben egyszerre tapasztalható mezo- és mikroelemhiány, mégpedig egyértelműen a száraz, hideg és fagyos március miatt. Az őszi árpánál, bár megtalálható benne több áttelelő gomba is, de a fertőzés mértéke még nem számottevő.
Az őszi káposztarepce ára, hasonlóan a napraforgóéhoz, az egekben van, és ez már az őszön is érződött. Ennek a vetésterülete most körülbelül 300 ezer hektár, nem sokkal több, mint amennyi lenni szokott.
Sokfelé felfedezhető bennük a pocok kártétele. Ennél a növénynél sem volt baj a téli faggyal, kifagyás nem nagyon történt, viszont tapasztalható egyfajta tőhiány. A repcénél számításba jöhet, hogy aki nincs megelégedve az állományával, az még ezen a tavaszon kukoricát vagy napraforgót vethet a helyére.
Főleg a kukoricánál tapasztalható gond – amivel már rég nem találkoztunk Magyarországon –, hogy hiány mutatkozik vetőmagból. Ki honnan tudta, onnan szerezte be. Még maguk a vetőmagos cégek is beszálltak az importba. Az biztos, hogy a kukoricánál az igény jóval meghaladja a lehetőségeket.
Már mindkét növény vetése megkezdődött. Április elején a Dunántúlon lehetett találkozni kukoricavetőkkel, míg az Alföldön a napraforgót kezdték el nagyon korán vetni.
Ahol csak tudták, kijuttatták a nitrogénfejtrágyát, bár most azok jártak jól, akik mezoelemekkel is rásegítettek a növény fejlődésére.
A fenológiai késés miatt fel kell hívnom rá a figyelmet, hogy amikor a búza szárba indulása megkezdődik, a tápanyagoknak már ott kell lennie felvehető formában a növény gyökérzeténél. A búza most 7–8 leveles fejlettségi állapotban van, a repce 10 leveles állapotban, tehát érződik a hőhiány.
Őszi káposztarepcéből ma már 100 százalékban hibrideket termesztünk, és mostanra vitán felülivé vált ezek télállósága. Ezzel tehát nem lehet gond.
Petőházi Tamás GOSZ-elnök: csak átlagosak a lehetőségek
A különböző növények versenyhelyzetét elemezve kijelenthető, hogy az őszi búza és általában az őszi kalászosok már nem nagyon rúghatnak labdába, még a mostani árak mellett sem, pedig most elfogadhatónak tűnnek. Csakhogy vannak sokkal gazdaságosabban termeszthető növények.
– Tavaly ősszel, vagy egy kicsit korábban, nem kapott elég figyelmet az a tény, hogy az őszi kalászosok vetőmagját idejekorán elvitték a gazdák az utolsó szemig. Megvették még augusztusban, pedig nem volt olcsó, akár 160–180 ezer forintot is kértek tonnánként. Igaz, az aratást követően a jó minőségű búza ára rohamosan drágult, és azóta is jól érezhetően nagy a kereslet rá.
A hibrid búzát a normál búzánál jóval korábban vetjük, még szeptemberben. Emiatt tavaly nem alakult ki olyan helyzet, mint a fajtabúzáknál, amiket októberben a szokásos havi csapadékmennyiség kétszerese mellett kellett elvetni. A hibridek kisebb vetőmagnormával kerülnek a talajba. Igaz, drágábbak – de a bokrosodási képességük olyan vagy jobb, mint a Bánkúti búzáé volt valamikor.
Elfogadható vagy optimális időben az őszi búza mintegy 70 százalékát sikerült elvetni. A kényszer rávitte a gazdákat, hogy még novemberben is folytassák ezt a munkát, sőt találkoztunk decemberi búzavetéssel is. Ez utóbbi kapcsán feltétlenül ide kívánkozik két megjegyzés. Az egyik, hogy senki ne várjon ezektől rekordot vagy kiemelkedő hozamot az aratáskor! A másik, hogy megfelelő időjárás esetén – amilyen múlt év végén volt – ezek a vetések kicsíráznak, adott esetben a hó alatt bújnak elő.
Ennek következtében a kártevők és kórokozók könnyedén át tudtak telelni, vagyis a növényvédelemre nagyon oda kell figyelnünk 2021 tavaszán!
Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a jelenlegi vetésterület mérsékelt mérete miatt senkinek nem kell olyanra gondolnia, hogy aratáskor hiány léphet fel! Tudjuk, hogy garatfelöntésben számolva maximum 1,1–1,2 millió tonna búzára van szükségünk étkezési célra, azon felül kell még 300 ezer tonna vetőmagnak az idei őszre.
Tavaly tavasszal 10 hétig nem esett az eső. Emiatt eléggé kétségbeestünk, de aztán május utolsó napjaitól, a júniuson át annyi csapadék esett és olyan eloszlásban, hogy végül is elfogadható termést takaríthattunk be.
Pepó Péter egyetemi tanár: a talajok víztelítettsége elfogadható szinten van
A debreceni professzor nemcsak nevezetes bemutatóival vívott ki szakmai elismerést, hanem azzal is, hogy év közben járja az országot, gyakran meg-megállva egy-egy tábla mellett – még most, a koronavírus-járvány idején is.
– A vízellátottsággal kezdem, mégpedig a saját mérések alapján. Tavaly szeptember 1. és idén március 31. között a Látóképi Kísérleti Telepen 272 milliméter csapadékot mértünk, ami alig tér el a 262 milliméteres sokéves átlagtól. Az egyes hónapokat nézve változatosabb a kép.
Ugyanakkor novemberben 24 mm hullott a megszokott 42 milliméter helyett. Decemberben hasonlóan alakult a helyzet, 22 millimétert kaptunk a szokásos 44 milliméter helyett. A január meglepetést hozott, mert 70 milliméter csapadékot regisztráltunk – a sokéves átlag 30 milliméterével szemben. Februárban 40 milliméter hullott a megszokott 30 helyett.
Mindezek alapján a talajaink átlagosan telítettek nedvességgel, bár a telítettségük differenciált.
Bocz professzor úr örök bölcsessége nyomán mi is a talaj felső 200 centiméterét vizsgáljuk, hogy abban mennyi a felvehető nedvesség. Csemegekukorica után, aminek kisebb a vízfogyasztása, novemberben 67 milliméter volt az úgynevetett diszponibilis vízhiány, az ilyenkor megszokott 70–80 milliméterrel szemben. Ez így helyes, mert így nincs túltelítve a talaj, és ha jön egy nagyobb eső, be tudja fogadni vizet.
Szemes kukoricánál 145 milliméter hiányt mértünk december 12-én. Ez, mint elővetemény, jobban igénybe veszi a vizet.
Azután február 26-án mértük ismét a talaj víztelítettségét, akkor a csemegekukorica után -26 milliméter, a szemes kukorica után -80 milliméter jött ki. Ezután némi meglepetés volt a hideg és száraz március, aminek hatására március 19-én a csemegekukorica után 58 millimétert mutatott a talajnedvesség-hiány, a szemes kukorica után pedig 88 millimétert tapasztaltunk.
A hazai búzavetések egy részét sikerült körbejárnom még húsvét előtt. Voltam a Kisalföldön, a Dunántúl északi részén, a Bakony peremvidékén, és természetesen jártam a Dunától keletre is, főként a Tiszántúlon. Jó és gyengébb vetésekkel egyaránt találkoztam, és a kései vetések után egyértelműen rosszabb állapotokat regisztrálhattam.
Húsvét után nagyon vártuk a csapadékot, és érkezett is valami, ami segít abban, hogy a növénykékben meginduló differenciálódás ne szenvedjen túl nagy csorbát.
A búza hozamának kialakulásában évtizedek óta döntőnek bizonyul a négyzetméterenként kialakuló kalászszám. Ez a bokrosodásnak is függvénye, de elegendő víz, tápanyag és egészséges növényzet kell hozzá, illetve természetesen olyan fajta, ami bokrosodásra képes. Ha most a másik időjárási véglet következik, tehát az április inkább meleg és csapadékos lesz, akkor a kései vetések még könnyen megerősödhetnek, a lemaradásuk el is tűnhet.
A februári fagyokon jól lehetett fejtrágyázni, megítélésem szerint 60–65 százalékban idejében elvégezték.
Március végén még sehol sem találtam gyomot, ám egy héttel később, húsvét előtt már megjelentek a jellemző gyomnövények. A hátralévő időben szükség lesz rá, hogy a búza megkapja a második fejtrágyázást is a szárba szökkenéskor. A búza jó piaci ára miatt ebben az évben talán erre is jut forrása a gazdáknak.
Mi itt a kísérleti telepünkön úgy készülünk – és másoknak is ezt javasoljuk –, hogy gombabetegségek ellen legalább kétszer kell kezelni az őszi búzát ebben az évben. Az enyhe tél miatt sajnos számolnunk kell a kártevőkkel, illetve nemcsak számolni, hanem védekezni is muszáj ellenük. A melegebb téli időjárás miatt a sárgarozsda is előjöhet, bár tavaly elkerült bennünket.
De ha ez megváltozna, és a tonnánkénti ára visszamenne 40–45 ezer forintra, akkor azért már senki nem juttatna ki több fejtrágyát, vagy nem hajtana végre többlet növényvédelmi kezelést.