A La Manche-csatornában fekvő Csatorna-szigetek Nagy-Britannia és Franciaország között elhelyezkedő szigetcsoport, mely Jersey, Guernsey és más néhány kisebb szigetből áll. 1066 óta tartoznak a brit korona fennhatósága alá, de nem tagjai az Egyesült Királyságnak. A festői környezetű szigetek nemcsak arról híresek, hogy Victor Hugo itt töltötte száműzetését, de innen származnak a világ legkiválóbb tejelő marha fajtái, a jersey és guernsey.
A szigetek óceáni, enyhe, csapadékos éghajlata és a minőségi legelők hozzájárultak a kiváló tejet termelő szarvasmarha-állomány fejlődéséhez.
A két szigeten viszonylag kis populációkban folyt a fajtatiszta tenyésztés, ezáltal egyöntetű küllemű és kiváló tulajdonságú állományok jöttek létre.
Jersey
A Jersey a világ egyik legősibb tejelő szarvasmarhája. A fajta többszáz éves múltra tekint vissza, 1763 óta zártan tenyésztik, ettől kezdve a szarvasmarha-kivitel és -behozatal tilos a szigeten. Zsírban gazdag, koncentrált, ipari feldolgozásra kiválóan alkalmas tejet termel, laktációnként 3000-4000 kg-ot, 5-6%-os zsírtartalommal.
A fajta nemesítésekor a tenyésztők a gazdaságosságra törekedtek, ezért kis testtömeg és finom csontozat jellemző rá, viszont a súlyának több mint 13-szorosát kitevő tejmennyiséget képes megtermelni egy tejtermelési időszakban. A hústermelő képessége ezzel szemben nem jelentős, ezért a bikaborjakat kis növekedési erélyük miatt nem kifizetődő nagy végtömegre hizlalni, célszerű fiatalon levágni.
A Jersey szaporodási hatékonysága, hosszú élettartama és kifinomult tejterméke miatt is népszerű. Jó hőtűrő képessége miatt a trópusokon kiemelkedő a jelentősége. Tőgyalakulása, perzisztenciája kiváló, korán érő, jó konstitúciójú, hosszú élettartamú fajta.
A brit területeken, az USA-ban, Kanadában és Új-Zélandon széles körben tenyésztik, esetenként jelentősen eltérő tenyész céllal. Ma már több változata is ismert, ezek közül jelentősebbek az új-zélandi és dán vonalak. Az Egyesült Államokban kifejezetten népszerű fajta, az Amerikai Jersey Tenyésztő Egyesület 1868-ban alakult meg, mely a legidősebb tenyésztő egyesület az USA-ban. Az amerikai típus átlagos tejhozama 6.000 kg, azonban beltartalmi mutatói gyengébbek az európai típushoz képest.
Magyarországon, fajtatisztán sohasem tenyésztették, de különböző keresztezési eljárásokban a zsírszázalék, a tej fehérjetartalma, a koraérés, a tőgyalakulás, a gépi fejhetőség, a lábvégek és körmök tartósságának javítására használták fel.
Guernsey
A fajta 960-ban, a jersey-hez hasonló környezeti feltételek között alakult ki két szarvasmarha fajta legjobb vérvonalából, norman szerzeteseknek köszönhetően. Nincs konkrét bizonyíték a Guernsey kialakulására, de lehet némi igazság abban az elméletben, hogy a normandiai Isigny szarvasmarhák és a bretagne-i Froment du Léon fajták a modern Guernsey ősi rokonai voltak.
Hírnevet a 19. században szerzett magának a minőségi tejtermelése miatt. Ebben az időszakban a legjobb állatokat az Egyesült Államokba szállították, a szigeten csak 2500 db körüli állomány maradt. A sziget szarvasmarha populációja mindig is kicsi volt- kb. 2-3 000 tehén-, illetve a fajta más országokban sem képviseltette magát nagy számban, kivétel ez alól USA, ahol jelentős állománnyal bír.
A Gurnsey teje a jerseyhez hasonlóan zsírban és fehérjében gazdag, magas béta karotin tartalma miatt pedig aranysárga színű. 305 napos laktáció alatt 5%-os zsírtartalom mellett kb. 4082 kg tejet termel.
Emellett hagyományosan számos más jó tulajdonsága van: hosszú életű, könnyen ellik jó legelő készségű és – viszonylag kis méretű, azonban termetesebb, mint a jersey. Már 22 hónapos korában tenyészérett, ami korai megtérülést biztosít a gazdának.