Back to top

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

MMG - Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

Mindennek számos oka van, de ami az állattartókat leginkább érinti, az a takarmány árának emelkedése, hisz ez teszi ki a költségeik 60-70 százalékát. A hazai takarmánygyártók szerint az elmúlt 25 évben nem volt példa arra, hogy valamennyi alapanyag ára emelkedett volna, de az utóbbi fél évben a vitaminok, az aminosavak, a foszfortermékek és legfőképpen a fehérjehordozók és a gabonatermékek ára is nőtt.

Kulik Zoltán, vezérigazgató, Vitafort Zrt.
Fotó: Bokor Ádám
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója:
„2020-ban eleve egy 7-8 százalékot romlott a forint pozíciója, tehát ez már önmagában benne van az eurós beszerzésekben. Ezt tetézte egy 7-8 százalékos vitaminár-növekedés, az aminosavaknál, a lizinnél, a metioninnál mint esszenciális aminosavaknál ez az 50-60 százalékot is meghaladta. Hiszen például a metionint 2 euróról most már 4 euró környékén lehet beszerezni. A foszforárról, és ez most nem csak a takarmányozás szempontjából, hanem mondjuk a műtrágyázás szempontjából is nagyon fontos, ott is egy 20 százalékos növekedés van.

És ez nem volt elég, hanem gyakorlatilag a tavalyi év végével, október-novemberétől egy 40-50 százalékos fehérjeár-robbanás következett be.

Konkrétan az extrahált szójadara 120 forintról 170-180 forintra nőtt, az extrahált napraforgódara ára 65 forintról 110-120 forintra nőtt tehát gyakorlatilag kapkodtuk a fejünket és most ott állunk, nagy összességében, hogy a magyar takarmánypiacnak a volumene mintegy 300 milliárd forint békeidőben, ez nagyjából egy 90-95 milliárd forinttal nőtt.”

Fotó: Bokor Ádám
Ha összességében, nemzetgazdasági szinten nézzük, a takarmányelőállítás költségei 30 százalékkal nőttek, ezen osztoznak a takarmányelőállítók és az állattartók, de tovább fog gyűrűzni a feldolgozóiparba, vagyis nőni fognak a vágóhidak és húsüzemek költségei is, és persze a fogyasztói árak is. A mérték persze nagyban függ attól, hogy meddig maradnak magasak az alapanyagárak.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója:

"Először is azt kell megfejtenünk, hogy ennek mi az oka és milyen hosszú a kiterjesztése. Egy biztos, hogy jelenleg a befektetések nagy része láthatjuk, hogy milyen inflációval számolunk, az úgynevezett additívek felé irányul, tehát biztosan van ennek egy spekulációs jellege, és hogyha ez spekuláció, akkor annak a mikéntjét nagyon nehéz meghatároznunk. De egy biztos, hogyha most megnézzük a már új termésű búza és kukorica árszintjét, jelenleg is 60 forint fölötti kukoricánál tartunk. Tehát már nem jön vissza az a 40- 45 ezer forintos árszint. Vagy hogyha a szója árjegyzését nézzük, ez is egy igen magas szinten van. Tehát erre a kérdésre az a válasz, hogy

a békeidőknek, mi azt gondoljuk, hogy vége van, egészen biztos, hogyha nem is a mostani árszinten – hiszen lesz visszarendeződés –, de egy jóval magasabb alapanyagárra kell berendezkednünk.

Ez pedig azt jelenti, hogy élelmiszerárakban is egy jóval magasabb szinten kell, hogy álljunk.

Magyar baromfihús
Fotó: mmg archív
Fogyasztóként persze kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az élelmiszerellátási-lánc szereplőinek meg kell élniük. A magyar háztartások problémája inkább abból adódik, hogy míg mondjuk Ausztriában egy háztartás kiadásainak átlagosan 10-12 százalékát költi élelmiszerre, ez hazánkban már most is 17-18 százalék, és ha ez a nagyságrend még 10-12 százalékkal magasabb lesz, az megmutatja, mennyivel elmaradnak a jövedelmeink a nyugati országokhoz képest.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Hurrá! Végre jöhet a kukacropi!

A szárított sárga lisztkukac lett a nyerő, ez az első ehető rovar, amely élelmiszerként megszerezte a forgalomba hozatali engedélyt az EU-ban.

Kevesebb holland tulipán lesz jövőre

A holland tulipán népszerűsége évek óta töretlen, ráadásul a tulipánszezon ideje is hosszabb lett. Az idei fagykárok miatt azonban jövőre kevesebb tulipán fog virágozni Hollandiában.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Magyar óriás - A galambok királynője

Ha az amerikai King a galambok királya, akkor a magyar óriás a galambok királynője. Sajnos hazánkban kevés van belőlük, amit könnyen megértünk, ha tudjuk, hogy ennek a fajtának sem a tartása, sem a tenyésztése nem egyszerű.

Pályáznak vagy bezárnak: sok állattartó számára vízválasztó a következő időszak

Harminc milliárdos pályázati keret nyílik meg május 28-án a kisebb állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint ötszörösére emelte a kormány a tavaly hirdetett ÁTK-t.

Kezdődik az egyéni gazdaságok összeírása

Országszerte mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdi meg május 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok összeírását. A válaszadók május 25-ig online, azt követően pedig június 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre.

Kéthetente egy haláleset az Egyesült Királyság gazdaságaiban

Harmincnégyen haltak meg az Egyesült Királyságban az elmúlt tizenkét hónapban (HSE 2021. március) a mezőgazdaságban. A legnagyobb kockázatot a gépek, a magasságban végzett munka, illetve az állatállomány jelentette – tájékoztatott az innovatív biztonságtechnikai megoldásokkal foglalkozó Agri-TechE.

Gyomorfekélyt jelezhet, ha bal oldalán fekszik a sertés

Gyomorfekély jele lehet, ha a sertések inkább a bal oldalukon fekszenek. Ezt állapította meg az Agri-Food and Biosciences Institute (AFBI) és a belfasti Queens University (QUB) közös kutatása. A kutatásból az is kiderült, hogy a gyomorfekélyes sertések kevésbé hajlamosak veszélyes viselkedésre, például farokharapásra.