0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Újratervezés a kertészetekben az éttermek nyitása után

A legfrissebb hírek szerint jövő héten nyithatnak az éttermek teraszai, azaz a HORECA szektor lassan és fokozatosan talán újraindulhat. Ez a hazai kertészeti termesztésben több folyamatot is elindít az ágazati szereplők véleménye szerint.

Otthon többet ettünk, mert máshol nem lehetett

Több zöldségtermelő is azt tapasztalta, hogy a tavalyi étterem bezárások, majd az igen korlátozott működési lehetőségek mellett az éttermek alapanyag-igényében óriási visszaesés történt. Ezzel párhuzamosan azonban nőtt a zöldségek forgalma, az áruházláncokba beszállító termelők megnövekedett igényekről számoltak be.

Eszerint nem ettek kevesebbet az emberek, csak azt a mennyiséget amit korábban éttermekben fogyasztottak, vagy szállodák svédasztaláról, azt most otthon ették meg.

A fokozatos nyitásoknak köszönhetően várhatóan majd visszaáll a járvány előtti piaci helyzet, csak kérdés, hogy ez milyen gyorsan, vagy lassan következik be
„A HORECA újraindulása nem a kertészeti szektornak fog gondot okozni, hiszen az ágazat a megváltozott körülményekhez igyekezett alkalmazkodni és megoldásokat találni. A kérdés szerintem inkább az, a HORECA szektornak nem lesznek-e gondjai az újrainduláskor? – véli Hunyadi István a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

„A kertészet a helyzet miatt új tervezések alapján dolgozik, mely tervekben most nem biztos, hogy szerepel a HORECA. Új értékesítési csatornák is kialakultak az elmúlt egy év során, amelyeket nem biztos, hogy el akarnak majd engedni a termelők. A HORECA újraindulása annyira bizonytalan, hogy valószínűleg nem számolt vele igazán senki, így egy hirtelen igény megjelenése esetén nem az ellátó, hanem az igénylő lehet bajban” – említette a szakember.

Újra kevesebb lesz a dolgozó a kertészetekben

Proksa Sándor zöldhagyma termesztéssel és leveszöldség csomagok kiszerelésével foglalkozik már 30 éve. Ő úgy tapasztalja, hogy a járványhelyzet alatt a bezárt szektorok munkavállalói megjelentek a mezőgazdasági munkaerő piacon, ami enyhítette az itt tapasztalható korábbi munkaerő hiányt.

Ám amint újra kinyitnak az éttermek és szállodák, és azok forgalma felfut, várhatóan a munkaerő egy része újra elhagyja majd a mezőgazdasági cégeket és visszamegy a vendéglátásba, szolgáltatóiparba, ahol kellemesebbek a munkakörülmények és borravaló is növeli az alapfizetést.

Török Mihály évtizedek óta foglalkozik gyógynövény felvásárlással, de egyre kevesebb ember foglalkozik gyűjtéssel. A szakember szerint a helyzet akkor változott meg amikor a mostani segélyezési rendszer létrejött, azaz hogy munka nélkül segélyből is meg lehet élni – még ha nagyon szerényen is. Korábban sokan egy-két hónapra lelkesen vállalták a gyógynövény gyűjtés feladatait hol egy új konyhaszekrény, hogy egy új autó miatt, ha hiányzott még valamennyi pénz ezek megvásárlásához. Ma már alig vannak olyanok, akik gyógynövényt gyűjtenének..

Egy kistelepülésen üvegházi uborka termesztéssel foglalkozó kertész korábban azt nyilatkozta a Kertészet és Szőlészet hetilapnak: fejlesztene, bővítene, erre pályázati lehetőségek is adottak, de annyira nem stabil a munkaerőhelyzet a környéken, hogy nem éri meg kockáztatni. Jelenleg ha nincs dolgozója, akkor a család nehezen, de képes ellátni a kertészben a tennivalókat, ám ha bővítenének, és újra ilyen helyzet állna elő, hogy nincs munkaerő, akkor nem bírnának a megnövekedett feladatmennyiséggel.

Egy pest megyei dísznövénykertész sem látja túl optimistán a helyzetet: pár éve még kertészeti szakmunkásképzők és szakközépiskolák diákjai jártak néhány napra a kertészetbe tanulmányi kirándulások formájában, ám 5-6 éve már egyáltalán nem jönnek. De amikor jöttek, akkor is az volt a tapasztalat, hogy a 30 fős osztályból 3-4 fiatalon látszott, hogy érdekli a téma és azért jár erre a szakra mert ezzel kezdeni is akar majd valamit. Na, ők sem jelentek meg soha a munkaerőpiacon, mert végzésük után elmentek pár évre külföldre dolgozni utána pedig saját kertészeti termelő, vagy szolgáltató vállalkozást építettek föl – említette a kertészet vezetője.

Sokan nem kedvelik a mezőgazdasági munkát

A mezőgazdaság munkaerő ellátottsági helyzete nem kedvező, ami több mindenből adódik. Ez a fajta munka jellegénél fogva sokak számára nem túl kellemes: kint kell lenni, tehát a munkahelyi komfort jellemzően időjárásfüggő. A munka idény jellegű főleg a növénytermesztés, kertészet területén. Van amikor alig van munka, munkacsúcskor pedig rengeteg túlórára van szükség.

A fizetés sem kiemelkedő, egyrészt mert az itt termelt termékek árai nem nagyon bírnák el a megemelt munkaerő költséget, másrészt míg a vendéglátásban és a szolgáltató iparban a borravaló jelentős bérkiegészítő hatással bír, erre a mezőgazdaságban nem nagyon van példa.

„Évekkel – évtizedekkel ezelőtt még inkább – még nagyon más volt a munka becsülete a társadalomban. Vidéki gyerekként emlékszem, hogy a jellemzően az alacsonyabb iskolázottságúak körében voltak olyan csoportok, családok, ahol állandó munkahellyel nem, vagy csak kevesen rendelkeztek, ennek ellenére a boldogulás érdekében folyamatosan keresték a lehetőséget és gyakorlatilag a napszámból tartották fenn magukat. Igyekeztek minden lehetőséget megragadni és minél hosszabb ideig dolgozni egy évben, ezért a tavaszi munkáktól kezdve a betakarításokig mindenhol találkozhattunk velük.

A szociális ellátórendszer átalakulása később hosszú távon azt hozta magával, hogy ez a réteg szépen lassan eltűnt, a segélyekből való megélés elfogadott életmóddá vált a legalacsonyabb státuszú társadalmi rétegben.

Az is szerepet játszik a munkaerő eltűnésében, hogy egyes területeken megjelent a gyártóipar és elszívta az embereket. Sokkal kényelmesebb fix havi bérért robotolni egy gyártószalag mellett, biztosabb és kiszámíthatóbb létet is jelent, ami vonzó az emberek számára. Azokban a régiókban, ahol különféle ipari cégek gyártóüzemei létesültek, rendszeresen halljuk azt a termelői panaszt, hogy: amióta itt van a XY gyár, nincs emberem”-sorolta az okokat a FruitVeb ügyvezető igazgatója.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu