Back to top

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

- Szerbia és Magyarország tavalyi kereskedelmi forgalma 1 milliárd 940 millió eurót tett ki, amivel Magyarország Szerbia harmadik legfontosabb európai gazdasági partnerévé vált. Egyre több magyarországi vállalat, köztük mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások találják meg a számításukat szerbiai beruházásokban – mondta Nikola Selaković szerb külügyminiszter, amikor március derekán Belgrádban fogadta magyar kollégáját, Szijjártó Pétert.

Szijjártó Péter magyar és Nikola Selaković szerb külügyminiszter belgrádi sajtótájékoztatója

A magyar diplomácia vezetője a találkozó után tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdasági dimenzióváltásában a Szerbiával való gazdasági együttműködésre komoly szerep hárul.

Mint mondta, ennek fontos eleme, hogy magyar vállalatok sikeres beruházásokat tudnak végrehajtani külföldön, így Szerbiában is.

A két tárcavezető belgrádi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a budapesti kormány hat magyar vállalatnak adott összesen 7,5 milliárd forint támogatást, hogy 13 milliárd forint értékben hajthassanak végre beruházásokat Szerbiában. Szijjártó elmondta, az államilag támogatott magyar vállalatok építőipari és gyógyszeripari beruházások megvalósítása mellett a Nyugat-Balkán legnagyobb takarmánykeverő üzemét is felépítették a Szerémségben.

A külgazdasági és külügyminiszter a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Magyarország olyan erőforrásként tekint a vajdasági magyarságra, amely összeköti a magyar és a szerb népet. Ennek a szemléletnek tudható be, hogy az eddigi
120 milliárd forint értékű vajdasági beruházás után az 5 éve futó gazdaságfejlesztési program folytatására lehet számítani. Az előző hónap, március végéig 6 milliárd forintos támogatási keretre pályázhattak a vajdasági vállalkozások.

Ötven magyar cég érkezik a Vajdaságba

Arról már Pásztor István, a Vajdasági Képviselőház elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője beszélt az újvidéki Magyar Szó napilapnak adott interjúban, hogy a magyar kormány két pályázatot hirdetett meg a magyar cégek nyugat-balkáni megjelenésének támogatására, amelyeknek köszönhetően ötven anyaországi cég jelezte Szerbiába érkezését.

A vállalkozások mintegy 50 millió eurós támogatásban részesülnek, aminek egyik eredménye, hogy az UBM Trade Zrt. a szerémségi Šiden építi meg a Balkán legmodernebb, leg­hatékonyabb takarmánykeverőjét.

Pásztor István elmondta, hogy Szerbiában érdekes helyzet állt elő a külföldi, köztük a magyar cégek megjelenésével. Ugyanis mindaddig, amíg nem jöttek külföldi beruházók, mindenki csak várta, hogy történjen már valami – aztán amikor a konkurenciát jelentő külföldi befektetők megjelentek, kiderült, hogy nem mindenki örül nekik. Szerinte viszont a külföldi beruházásokkal a szerbiai vásárlók is jól járnak, mert ha van egymással versengő konkurencia, akkor javul a minőség és az ár, ami a fogyasztók érdekét szolgálja.

A délvidéki magyar politikus szerint fontos volna, hogy a konkurens cégek ne egymás legyűrésére törekedjenek, hanem az együttműködést és a közös piaci szerepvállalást helyezzék előtérbe, az ellenfeleket is életben tartva.

Mint mondta, erre is van példa. Aki úgy dönt, hogy itt fektet be, az itt teremt munkahelyeket, amit meg kell becsülni és támogatni kell – nyomatékosította Pásztor István.

Nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom

Az utóbbi hetekben folyamatosan érkeznek a hírek a magyar-szerb gazdasági együttműködés erősödéséről. A harmadik hír a szerb fővároshoz, Belgrádhoz kötődik, ahol március utolsó napjaiban egy lakossági fórumon tartottak előadást a két ország gazdasági kapcsolatának alakulásáról a Magyar Nagykövetség képviselői.

Mint Scherczer Károly Róbert, a belgrádi magyar nagykövetség külgazdasági tanácsosa rámutatott, a járványhelyzet ellenére az elmúlt évben nemhogy gyengültek volna a szerb–magyar gazdasági kapcsolatok, hanem még erősödtek is. Mint mondta, a két ország közötti kereskedelmi forgalom összességében 3,4 százalékkal nőtt 2020-ban.

Ez azért is kiváló eredmény, mert a múlt év első félében még csökkent a két ország közötti kereskedelem értéke, viszont a második félévben nemcsak az addigi lemaradást sikerült behozni, hanem még nőtt is az árucsere-forgalom 2019-hez képest.

– Ha megnézzük a két ország külkereskedelmi áruszerkezetét, láthatjuk, hogy a külkereskedelem többnyire készáruk kereskedelmére koncentrálódik, úgy a mezőgazdasági, mint az ipari termékek esetében. A magyar cégek befektetési aktivitása is nőtt tavaly – hangsúlyozta Scherczer Károly Róbert.

Mint elmondta, jó hírnek tekinti, hogy most már nemcsak magyar cégek ruháznak be Szerbiába, hanem a szerb cégek is elkezdtek beruházni Magyarországon. A járvány bizonyos tevékenységeket, illetve fejlesztési lehetőségeket lelassított, ugyanakkor 2021 második felében jelentősen felgyorsulhatnak az események. A külkereskedelmi adatok tehát jók, ennek ellenére még jelentős tere van a fejlesztésnek – mondta.

A belgrádi fórum résztvevői
Göncöl Csilla, Magyarország belgrádi nagykövetségének külgazdasági titkára is alátámasztotta, hogy az utóbbi időben egyre több magyar beruházás valósul meg Szerbiában.

– A magyar kormány felismerte, mi­lyen hatalmas potenciál van a nyugat-balkáni országokban. Az államvezetés az exportfejlesztés mellett a külfödi befektetéseket is támogatja, és természetesen a nyugat-balkáni régió­ban is megvalósít programokat. 2019-ben indult a magyar kormány első „kifektetési” programja, Nyugat-Balkán beruházási támogatás elnevezéssel, amelynek köszönhetően a legfrissebb adatok szerint már kilenc magyar vállalat ruházott be Szerbiában. Ehhez a magyar kormány 25 millió euró támogatást biztosított. Ezeknek a beruházásoknak a kivitelezése folyamatban van, és olyan területeken valósulnak meg, amelyeken a magyar vállalatok az élen járnak. Ilyen a gyógyszeripar, vízipar, illetve a mezőgazdaság – mondta el Göncöl Csilla.

Hangsúlyozta, hogy miután ez első program sikeresnek bizonyult, globális lefedettségű programokkal folytatják őket, és ezek keretében is pályázhattak Szerbiába beruházni kívánó cégek. Az elbírálás első szakasza lezárult, és 7 pályázó már biztosan kap támogatást.

A mezőgépgyártás a kulcspont

Arról már Scherczer Károly Róbert beszélt a belgrádi fórumon, hogy a gépipari termékek kereskedelme – így a mezőgazdasági gépek importja és exportja – is megélénkült a két ország között.

A magyarországi és a szerbiai vállalatok termelési együttműködésbe kezdtek, így már nemcsak kész gépeket importálnak és exportálnak, hanem az egyik országban részlegesen legyártott termékeket a másik országban fejezik be.

– Emögött a vámrendszerek eltéréseinek költségoptimalizációs megfontolása is meghúzódik, mert ne felejtsük el, hogy Magyarország az EU tagja, Szerbia viszont ki tud használni olyan lehetőségeket, hogy egyéni megállapodásokat köt, például az orosz piaccal. A mezőgazdasági gépeket gyártó magyar vállalatok ezt a lehetőséget is felismerték, és befektettek Szerbiában – mondta az attasé.

Példaként a KITE Zrt.-t említette, amely 2016 óta van jelen a szerbiai piacon, és 2019-ben közel 4 milliárd dináros (1 RSD = 3,085 HUF) árbevétele volt. A KITE beruházásához a magyar állam is támogatást adott. A tanácsos rámutatott, a mezőgazdasági gépipar fejlesztése a két ország gazdasági kapcsolatainak az egyik kulcspontja.

Egy év alatt több, mint 50 új kapcsolat...

Vladimir Pecić, a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) szerbiai irodájának vezetője annak fontosságára hívta fel a figyelmet a fórumon, hogy az elmúlt
1 évben több mint 50 új kapcsolat létesült szerb és magyar vállalatok között. Mint hozzátette, a járvány lelassította ugyan a folyamatot, de előbb-utóbb vége lesz a korlátozásoknak, és akkor újabb lendületet vehet az együttműködés. Jelezte, hogy szerb vállalatok is egyre gyakrabban érdeklődnek magyarországi beruházások iránt.

Azt már a tudósító teszi hozzá, hogy az utóbbi években a szerb kormány is derekasan teszi a dolgát annak érdekében, hogy ne csak a külföldi és a szerbiai vállalatok kapcsolatai erősödjenek, hanem hogy a kapcsolataik eredményeként megtermelt áru minél könnyeben vásárlóra találjon.

Ennek érdekében például folyamatosan támogatja azokat a mezőgazdasági termelőket, akik új, korszerű mezőgazdasági gépeket és felszereléseket vásárolnának.

Branislav Nedimović szerb mezőgazdasági miniszter a minap jelezte, hogy április 1-jétől újabb támogatási programot indít a kormány.

A program jelentőségét konkrét példával támasztotta alá: Ha egy földműves egy 20 ezer euróba kerülő traktort szeretne vásárolni, akkor április 1-jétől ennek a 10 százalékát kell magának előteremtenie. A gép árának felét megtéríti neki az állam, 40 százalékát pedig
3–7 éves futamidejű, kedvezményes banki kölcsön formájában szerezheti meg. Ennek a láncolatnak mindenki a haszonélvezőjévé lesz: a termelő, a gépgyártó és végül, de nem utolsó sorban, az ország is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/14 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Kevesebb holland tulipán lesz jövőre

A holland tulipán népszerűsége évek óta töretlen, ráadásul a tulipánszezon ideje is hosszabb lett. Az idei fagykárok miatt azonban jövőre kevesebb tulipán fog virágozni Hollandiában.

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Baromfihús hiány az Egyesült Államokban

Az amerikai piacon jelenleg gondot okoz a baromfihús iránti kereslet kielégítése. A csirkehúsos szendvicsek a vártnál jobban fogynak, de a hústermelők nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igényekkel.

Értékteremtő tevékenységnek tekinti a kiskertek művelését az agrártárca

Országos jelentőségű, értékteremtő tevékenységnek tekinti az Agrárminisztérium (AM) a kiskertek művelését - jelentette ki a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Kiskert program 2020-2025 pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.

Kevesebb jég, kevesebb kár

Április közepén megnyomták a gombot, s ezzel üzembe helyezték az országos jégkármérséklő rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetetett, az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

Kezdődik az egyéni gazdaságok összeírása

Országszerte mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdi meg május 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok összeírását. A válaszadók május 25-ig online, azt követően pedig június 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre.

Kéthetente egy haláleset az Egyesült Királyság gazdaságaiban

Harmincnégyen haltak meg az Egyesült Királyságban az elmúlt tizenkét hónapban (HSE 2021. március) a mezőgazdaságban. A legnagyobb kockázatot a gépek, a magasságban végzett munka, illetve az állatállomány jelentette – tájékoztatott az innovatív biztonságtechnikai megoldásokkal foglalkozó Agri-TechE.

Nyárindító programkínálat a nemzeti parkjainkban

Romantikus csillagles, baráti kerekezés, kalandos vízitúra, orchideakeresés, madárhangverseny – változatos kínálattal várja az érdekélődőket Magyarország tíz nemzeti parkja. A nyár közeledtével biztonságos és megfizethető programok közül válogathatnak a látogatók. Az igazgatóságok ökoturisztikai létesítményei és programjai minden korosztály számára kínálnak tartalmas kikapcsolódást.

Megújuló agrárium, megújuló vidék

Tisztes eredményt tudhat maga mögött a magyar agrárium. Az elmúlt években tapasztalt termelékenység és hatékonyság növekedés, a megtermelt javak minőségének javulása büszkeségre adhat okot - fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Agroinform online rendezvényének megnyitóján.