Back to top

A magyar pékeknek is jó, ha a baguette a világörökség része lesz

A francia kulturális minisztérium benyújtotta pályázatát az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO), hogy a baguette-t, a ropogós héjú hosszúkás francia fehérkenyeret vegyék föl a világörökségi listára. A Magyar Pékszövetség támogatja a francia kezdeményezést, mivel már maga a a tény is ráirányítja a világ figyelmét a bagetten keresztül a pékekre.

Fotó: hippopx.com
Franciaország azért pályázott, mert az országban a pékségek száma folyamatosan csökken, elsősorban a vidéki területeken: míg 1970-ben 55 ezer házi készítésű péksüteményeket árusító pékség volt az országban (790 lakosonként egy), addig jelenleg már csak 35 ezer (2 ezer lakosonként egy), s a szerepüket gyakran az üzemileg, adalékanyagokkal készített baguette váltotta fel.

A francia pékszövetség 2018 decemberében javasolta Emmanuel Macron elnöknek, hogy támogassa kezdeményezésüket az UNESCO-világörökségi listára való felvételre. A szervezet szerint a 20. század elején megjelent, lisztből, vízből, sóból és élesztőből készült péktermék az Eiffel-toronnyal együtt Franciaország legfontosabb jelképévé vált, és helye lenne a világörökségi listán.

 

 

Fotó: hippopx.com

Fotó: pixabay.com
„A francia kezdeményezést messzemenőkig tudjuk támogatni, érdeklődve várjuk a bizottság válaszát

– válaszolta a magyarmezogazdasag.hu kérdésére a Magyar Pékszövetség. Már maga a kezdeményezés is ráirányítja a világ figyelmét a baguetten keresztül a pékekre. Amíg például egy-egy verseny után egy mesterséf vagy cukrász hatalmas figyelmet kap, addig az ugyancsak kiváló eredményeket elérő pékek kevésbé kerülnek rivaldafénybe. Természetesnek vesszük, hogy sütnek, minőséget adnak. Ahogyan a francia kulturális minisztérium is írja, fontos a szakma népszerűsítése ebben a formában is.”

Az UNESCO 2018 decemberében a nápolyi pizzasütők mesteri szaktudását (a pizzatészta pörgetését a levegőben) vette fel a világ szellemi örökségének listájára, miután azt kétmillió ember kérte petícióban.

A pékek munkáját uniós szinten is eddig egy-egy termék oltalom alá helyezésével ismerték el. Az Európai Bizottság eddig két magyar kötődésű pékterméket vett fel a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába: a tepertős pogácsát és a pozsonyi kiflit. A tepertős pogácsa szabályozására hosszú évek után idén februárban került pont.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hurrá! Végre jöhet a kukacropi!

A szárított sárga lisztkukac lett a nyerő, ez az első ehető rovar, amely élelmiszerként megszerezte a forgalomba hozatali engedélyt az EU-ban.

Méregtelenítő kúrák - használ vagy inkább árt a testünknek?

A méregtelenítő kúrák célja a szervezet méregtelenítése a mérgező anyagoktól, népszerűek az egészségük javításában érdekelt emberek körében. De vajon ezek hasznosak vagy inkább károsak?

Baromfihús hiány az Egyesült Államokban

Az amerikai piacon jelenleg gondot okoz a baromfihús iránti kereslet kielégítése. A csirkehúsos szendvicsek a vártnál jobban fogynak, de a hústermelők nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igényekkel.

A paradicsom térhódítása az olasz gasztronómiában

Legyen szó egy pizzáról vagy egy spagettiről Olaszország legikonikusabb ételei mind tartalmaznak paradicsomot. De ez nem volt mindig így. Valójában a paradicsom csak a 19. században vált az olasz gasztronómia szerves részévé, azelőtt pedig azt gondolták erről a növényről, hogy mérgező.

Húsmentesre váltott a New York-i sztár étterem

Daniel Humm, a három Michelin-csillaggal rendelkező Eleven Madison Park étterem séfje szerint a mai modern élelmiszer-előállítás fenntarthatatlan. New York egyik legfelkapottabb étterme étlapjáról elhagyja a húst és növényi menüt állít össze, miután séfje és tulajdonosa üzenetet tett közzé a weboldalán, miszerint a modern élelmiszer-rendszer „egyszerűen fenntarthatatlan”.

Nézd meg a kezét, vedd meg a sajtját!

Magyarországon egyre többen készítenek tehén- és kecsketejből tejfölt, túrót, sajtokat, ám olyan szakember még mindig kevés van, aki a juhtejre alapozza vállalkozását. Rácz Miklós Tamás sajtkészítő Miskolctól 15 percnyi autózásra, Újcsanáloson ezt tette, amikor pár éve az öltönyt lecserélte gumicsizmára, s ezt azóta sem bánta meg.

Mi a hosszú élet titka?

Az emberek többségének az álma, hogy idősebb korában lássa felnőni az unokákat és aktívan részt vegyenek az ő életükben. Ezért is nagyon fontos a megfelelő táplálkozás, aminek elengedhetetlen eleme a zöldség-, gyümölcsfogyasztás.

Ilyen még nem volt: umami ízű lila paradicsom

Megjelenésében és beltartalmában is egyedi terméket vezet be a piacra a Syngenta. A sötétlila bogyójú, umami ízélménnyel megajándékozó koktélparadicsomot YOOM™ néven forgalmazzák. Az izgalmas ízű, színű csemegét hazánkban kizárólag a Trivega Kft. termesztheti, a fogyasztók pedig 250 grammos, fenntartható erdőgazdálkodásból származó alapanyagokból készült tálcás kiszerelésben vásárolhatják meg.

Alacsony a magyar tejtermékek aránya az élelmiszerüzletekben

Hivatkozással a Nébih 2021. évi kutatási jelentésére (Magyar termékek aránya az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok kínálatában – 2020) a magyar termékek kínálatának csökkenése egyértelműen megállapítható.

Mitől gyógyhatású a méz?

A mézben található fehérjék, enzimek, peptidek, vitaminok és ásványianyagok továbbá a méz fizikai tulajdonságai adják azokat az együtthatókat, melyek a mézet kiváló és természetes gyógyhatású készítménnyé teszik és megkülönböztetik a kristálycukortól vagy az egyéb édesítőszerektől. De melyek is pontosan ezek a hatóanyagok?