Back to top

A bölények menthetik meg a spanyol erdőket

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik - hívják fel a figyelmet szakemberek.

A klímaváltozás miatt a hosszú száraz nyarakon az elmúlt évtizedben mintegy 741 hektárnyi erdőt emésztett fel a tűz Spanyolország-szerte. Tavaly 45 hektáron égett az erdő a mediterrán országban, az előző évben pedig 60 hektáron pusztítottak a lángok. Számos jel arra utal, hogy akárcsak Kaliforniában és Ausztráliában, Spanyolországban is egyre gyakoribbak és erősebbek lesznek az erdőtüzek - írja a The Guardian.

A spanyol erdőtüzek kockázatát növeli a klímaváltozás, a vidék elnéptelenedése, de az is, hogy a birkatartás visszaesése miatt jelentősen csökkent a növényevők száma, amelyek az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkoznak - idézi a lap Mónica Parrillát, a Greenpeace erdőtűzmegelőző kampányának vezetőjét.

Fotó: pixabay
Az európai bölények mintegy tízezer éve szinte teljesen kihaltak Spanyolországban, de egy újratelepítési programnak köszönhetően ma már egyre nő a populációjuk.

A bölények sűrű erdőrészeket nyitnak meg, az aljnövényzet fogyasztásával lehetővé teszik, hogy a bozót helyett fű nőjön. Ez csökkenti a gyúlékony aljnövényzet okozta tüzek kockázatát, ráadásul egy sor más faj számára teremt táplálékforrást és szabadabb mozgást.

Fernando Morán állatorvos, az európai bölényekkel foglalkozó spanyolországi központ igazgatója "élő fűnyírónak" nevezte a bölényeket, mivel egy 1000 kilogrammot nyomó kifejlett példány napi 30 kilogramm növényzetet fogyaszt, aminek 30 százaléka farost és 70 százaléka növényhajtás és levél.

A fosszilis maradványok és barlangrajzok tanúsága szerint az Ibériai-félszigetet 1,2 millió évvel ezelőtt bölények népesítették be, Európa-szerte előfordultak, az utolsó vadon élő példányokat 1919-ben lőtték ki Lengyelországban és 1927-ben Oroszországban.

A 8400 ma élő európai bölény a megmaradt tucatnyi példány leszármazottja. Spanyolországban 18 tenyésztőközpontban szaporítják az európai bölényeket, és az elmúlt évtizedben számuk 22-ről 150-re nőtt.

2010-ben hét bölényt engedtek szabadon egy 20 hektáros tölgyesben. A bölények elvégezték az erdészek munkáját: kitisztították az aljnövényzetet, az egyenesen növő csemetéket meghagyták, a hajlottakat, mivel könnyebben hozzáfértek, elfogyasztották. Ez a munka hektáronként 3000 euróba (egymillió forintba) kerülne, de a bölények ingyen elvégezték - idézte fel Morán a kísérleti projektet.

A bölénytenyésztő központokat adományokból és önkéntesek támogatásával tartják fenn. Mivel az európai bölényt a spanyol hatóságok nem ismerik el veszélyeztetett fajnak, támogatást sem nyújtanak a projektre. Morán szerint ez szinte az egész Európai Unióra jellemző, csak Lengyelországban és Romániában vannak államilag szponzorált bölénytenyésztő programok.

Parrilla kiemelte, hogy a legeltetés rendkívül fontos az erdőgazdálkodásban. De nemcsak a bölények szerepe lehet jelentős, hanem más őshonos állatfajoké is, mivel segítenek az ökoszisztéma fenntartásában.

Sonia Roig Gómez, a madridi Műszaki Egyetem erdészeti és környezeti karának professzora felidézte, hogy korábban a juhnyájak legeltetése minimalizálta az erdőtüzeket. "A mediterrán térségben a pásztorkodás kulcsfontosságú volt a vidék formálódásában. Fajok emelkedhettek fel a pásztorkodásnak köszönhetően, és eltűnése az egyre gyakoribb erdőtüzekhez vezetett" - magyarázta.

Az 1950-es évek óta a lakosság folyamatosan szivárgott el a városokba a vidéki területekről, és a gazdaságok elhagyása miatt fokozottan tűzveszélyes bozótos területek alakultak ki. A pandémia alatt érezhetően elindult egy ellenkező irányú vándorlás: a városból vidékre, de az emberek ott is a számítógép képernyője előtt ülnek, ami nem hoz változást. "Olyanokra van szükség, akik a mezőgazdaságban szeretnének dolgozni, különösen nagy szükség lenne juhokat terelő pásztorokra" - fogalmazott Gómez.

Ami a bölényeket illeti, jelenleg Spanyolországban nem szabad őket szabadon engedni, mert nem ismerik el őket őshonos fajnak. A populáció most magánterületeken vagy nemzeti parkok zárt területein él.

Morán szerint azonban arra kell bátorítani a gazdákat, hogy tartsanak bölényeket, mert az a földnek is jó, költségtakarékos, és az ökoturizmust is ösztönzi.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.