Back to top

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Az Alföld közepén található tanyáján sok mindent kikísérletezett a maga számára Aszódi János
Kinek készült ez a kötet?

– Mindenkinek, aki szereti a növényeket és fontosnak érzi a jelenlétüket a környezetében. Legyen ez akár egy erkély vagy egy terasz, egy kiskert, egy gyümölcsös vagy akár magaságyás. De azoknak is írtam, akik esetleg még csak vágyakoznak ilyesmire, például azért, mert nem mindegy nekik, hogy mit esznek.

Minden bemutatott növényhez tartoznak ugyanis sok fotóval illusztrált receptek, hogy miként kell azokat elkészíteni, eltárolni, tartósítani.

Szerzői köszöntőjében élménybeszá­molónak nevezi a könyvét. Fel tudja idézni azokat az élményeket, amelyek hatására kertész, mezőgazdasági szerkesztő-riporter és gazda lett magából?

– Nekünk nem volt gazdaságunk, de anyukám a téeszben dolgozott gyalogmunkásként, vagyis eljárt kapálni, paprikát szedett, egyéb kétkezi munkát végzett. Mi pedig mentünk vele, később pedig segítettünk is, mert abban az időben még nem volt divat, hogy a gyereknek nincs más dolga, csak a tanulás. Először nem kedveltem, de később megszerettem és meg is tanultam ezeket a feladatokat.

Tizennyolc évesen már végzett kertészeti szakmunkás voltam, majd jelentkeztem a kertészeti főiskolára.

És hogyan lett producer meg televíziós szakember?

– Ez 30 éve kezdődött, amikor jelentkeztem a Kecskeméti TV-hez bemondónak. Idővel híreket és műsorokat is szerkesztettem, huszonnyolc éve pedig elindult a saját mezőgazdasági magazinom, ami 2000-ben került az ATV műsorára. Az Új Mezőgazdasági Magazin azóta is külsős produkció a csatornán, és egyben a legrégebbi műsor is, ami egyedülálló országos szinten, hiszen tudomásom szerint nincsen még egy ilyen, ami ennyi ideje futna ugyanazzal a címmel és műsorvezetővel.

Azt tudja, hogy belvárosi ismerőseim, akik még életükben nem vettek kapát a kézükbe, minden hétvégén megnézik a magazinját?

– Úgy készítem a műsort, hogy azok számára is érdekes legyen, akik nem kertészkednek. Figyelek arra, hogy szakmai legyen, de ne túl okoskodó, megjelenítse a mezőgazdaság aktualitásait, és mindezt politikamentesen. Én még a klasszikus tévézést tanultam. Ha kérdezik, mennyi lesz egy-egy műsorblokk, azt mondom rá, hogy „amennyi benne van”.

A témától, az alanytól, a szerkesztéstől függ. Az a fontos, hogy sztori legyen!

Az Én kis kertemben is történetet mesél minden növényről. Elmondaná az egyiket?

– A kecskeméti vetőmagvállalatnál voltam a burgonyáért felelős értékesítő. Akkoriban rengeteg mindent megtanultam a burgonyáról, ami aztán nagy szerelmemmé is vált. A holland vetőburgonyát és a merisztémás szaporítású minigumókat, ami egy vírusmentes szaporítóanyag volt, én kezdtem el árusítani Kecskeméten.

Amikor megvettem a tanyát, azt mondtam, minden lesz, csak krumpli nem, mert nagyon macerás.

De egy évig sem tartott a fogadalmam, sőt, még most is előfordul, hogy többféle fajtát is ültetek kipróbálásra, mivel a mai napig megvannak a burgonyás kapcsolataim.

Az Én kis kertem megrendelhető az Új Mezőgazdasági Magazin honlapján (umm.hu/enkiskertem)

Milyen tanulságokat oszt meg az olvasóival a tanyán szerzett tapasztalatok közül?

– Sok mindent kikísérleteztem a magam számára, például a szaporítás módszereit. A paprika esetében kipróbáltam a helyrevetést, a palántázást, a tépett palánta kiültetését. Végül nekem az vált be, hogy szemenként ültetem el tápkockás tálcába, és így száz magból száz meg is ered.

A trágyázásra komplett technológiát fejlesztettem ki, de például nagyon jól tudok metszeni is, aminek fontosságát hangsúlyozom a kiadványban, de elsődleges tippem ezzel kapcsolatban, hogy a módszerét ne akarja senki könyvből megtanulni.

A legfontosabb üzenetem, amit minden hasznos tanácsban, ötletben végigviszek, hogy nem lehetünk sikeresek a kertészetben, ha nem értjük meg valamennyire a növények biológiáját. Ugyanolyan élőlények, mint mi. Szükségük van fényre, vízre, tápanyagra, megfelelő hőmérsékletre, és nem mindegy nekik, hogy mindebből milyet és mennyit kapnak.

Mi a helyzet a permetezéssel?

– Én a kertben csak a krumplit védem permetezéssel, mert sem időm, sem türelmem nincs a bogarak leszedegetéséhez. Keveset vegyszerezem és odafigyelek, hogy mivel.

Miért van az, hogy a városiak önellátó vidéki kolóniákról álmodoznak, vidéken meg lassan csak a fűnyíró marad használatban a kerti szerszámok közül?

– Talán azért, mert a vidékiek túlságosan emlékeznek arra, amikor még muszáj volt háztájit művelni. Egyébként szerintem ők is vissza fognak térni a gazdálkodáshoz, mégis jelenleg a városokban élők és a fiatalok a legfogékonyabbak erre. Ha a könyvem hatására csak eggyel többen nyitnak a kertészkedés felé, akkor már elértem a célomat. Mindegy, mibe kezdenek!

Ha nem akarnak paradicsomot meg paprikát ültetni, vegyék meg a piacon és tegyék el lecsónak!

Mert fantasztikus élmény télen levenni a polcról, beleütni két tojást, és megenni azt, amit mi magunk raktunk el. Még különlegesebb, ha mi is termeltük meg. A nyári íz semmivel sem pótolható!

Milyen recepteket szerkesztett a könyvbe?

– Több egyszerű, házias fogást mutatok be, amiket én is rendszeresen elkészítek. Leírtam például, hogyan készítem a paprikás krumplit. Amikor a külföldi utakon mindenfélével teleeszem magamat, alig várom, hogy hazaérjek, és főzzek egy jó paprikás krumplit. Megeszem, és jól vagyok!

A számomra legkedvesebb, több mint harminc növényről – zöldségről, gyümölcsről, fűszerről és virágról – beszélek a könyvben, és a legegyszerűbb recepteket mutatom be, sok képpel, kevés szöveggel, jó sztorikkal.

A bevezetőben azt írta, sok minden akart lenni, de író nem. Mégis az lett. Miért?

– Dr. Birkás Márta professzor, régi kedves ismerősöm biztatott, hogy írjak. Követte a Facebook posztjaimat és azt mondta, aki ennyit tud, annak tanítania kell. Én meg azt gondoltam, dehogy tudok annyit, amit mégis, azt meg más is tudja. Amikor elkezdtem írni, akkor csodálkoztam rá, mennyi információn „ülök”, és sokan ezeket tényleg nem ismerik, mert régen elszakadtak a földtől és a természettől. A szerkesztésben nagyon sokat segített Júlia lányom. Hozta magával a fiatal szemléletet, így kerültek be QR-kódok a fejezetek közé, amelyek a szóban forgó témákhoz kapcsolódó filmes anyagokhoz vezetnek.

Belejött az írásba? Tervez esetleg folytatást?

– Igen, mert kimaradtak növények: a csemegekukorica, a zöldbab, a retek, a szárazbab…

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/14 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskertek öntözése: már most is szükséges lehet…

Már idén is voltak meleg napok, amikor csapadékhiány volt tapasztalható a kertekben: a zöldségeskertekben elvetett magok kelesztő öntözés nélkül nem tudnak kicsírázni, és a palántázás után is szükség van vízpótlásra… Bár most esős napok vannak országszerte, ez nem marad így sokáig...

Új rododendron fajt fedeztek föl

Az oldenburgi egyetem kutatója elsőként számolt be a napokban arról, hogy az Egyesült Államokban található Great Smoky Mountains Nemzeti Park területén új rodondron fajra bukkant.

Kevesebb holland tulipán lesz jövőre

A holland tulipán népszerűsége évek óta töretlen, ráadásul a tulipánszezon ideje is hosszabb lett. Az idei fagykárok miatt azonban jövőre kevesebb tulipán fog virágozni Hollandiában.

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

Méregtelenítő kúrák - használ vagy inkább árt a testünknek?

A méregtelenítő kúrák célja a szervezet méregtelenítése a mérgező anyagoktól, népszerűek az egészségük javításában érdekelt emberek körében. De vajon ezek hasznosak vagy inkább károsak?

Értékteremtő tevékenységnek tekinti a kiskertek művelését az agrártárca

Országos jelentőségű, értékteremtő tevékenységnek tekinti az Agrárminisztérium (AM) a kiskertek művelését - jelentette ki a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Kiskert program 2020-2025 pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.

Kevesebb jég, kevesebb kár

Április közepén megnyomták a gombot, s ezzel üzembe helyezték az országos jégkármérséklő rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetetett, az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

A paradicsom térhódítása az olasz gasztronómiában

Legyen szó egy pizzáról vagy egy spagettiről Olaszország legikonikusabb ételei mind tartalmaznak paradicsomot. De ez nem volt mindig így. Valójában a paradicsom csak a 19. században vált az olasz gasztronómia szerves részévé, azelőtt pedig azt gondolták erről a növényről, hogy mérgező.