Back to top

Stagnáló tenyésztés

Tavaly ismét valamivel kevesebb angol telivér kancát fedeztettek a magyar tenyésztők, mint egy évvel korábban, így idén várhatóan kissé tovább csökken – esetleg az új vételeknek köszönhetően stagnál – a születendő csikók száma is.

Anyakanca
A tenyésztési kedv növekedéséhez nem elegendőek a különböző támogatások, ahhoz a gazdaság érzékelhető növekedése mellett a magyar lóversenyzés versenydíjainak jelentős növekedésére lenne szükség.

Németország, Írország, Anglia és Franciaország tartozott a magyar futtatók legkedveltebb úti céljaihoz az elmúlt években, amikor bővíteni tervezték a lóállományukat.

Miközben egyre több külföldön született telivér került a versenyrendszerbe, a magyar tenyésztőknél született csikók száma alacsony szinten stagnált. Ez előre várható volt, hiszen a kancafedeztetések száma sem nőtt, sőt, inkább csökkent.

A koronavírus tavalyi megjelenése a tenyésztést is megnehezítette, hiszen külföldről nemigen érkezhettek kancák ide (elsősorban a Dióspusztai ménesbe), és a magyar tenyésztők sem igazán tudták külföldre vinni a kancáikat, így volt, aki ezért nem is fedeztetett. Igaz, eközben a vírushelyzet a külföldi lovak vásárlására is kihatott, hiszen számos árverést csak online rendeztek meg, amelyek közül nem mind váltotta be a hozzáfűzött reményeket, illetve a személyes kiutazásokat is jelentősen korlátozták. Emellett a múlt évi aszályos év hatására a takarmány- és szalmaárak is jelentősen megugrottak, ami szintén nem kedvezett az ágazatnak.

A tavalyi évben a legnagyobb tenyésztők személye nem változott, hiszen továbbra is az állami Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Dióspusztai Ménesében, és a magánkézben lévő Telivér Farmnál született a csikók több mint fele.

A magyar tenyésztési piac függése tehát továbbra sem csökkent tőlük. Idén a fedeztetéseket látva nem változik a helyzet. A magyar telivérállomány minőségét növelheti, hogy a Dióspusztai Ménesbe tavaly nyolc új kancát vásá­roltak Newmarketből, akik közül hatan olyan jó nevű ménektők – Cityscape (GB), Eqtidaar (IRE), Ulysses (IRE), Ribchester (IRE), Study Of Man (IRE), Land Force (IRE) – származó vehemmel érkeztek, amelyekhez a ménes saját kancáinak kiutaztatása meglehetősen költséges lenne, illetve a kancaállomány vérfrissítésére, állományjavításra sem kerülhetne sor.

Anyakancák és csikóik Dióspusztán

Bábolna ménjei dominálnak

A tavalyi fedeztetéseknél is a két nagy ménes kancái, és a náluk felállított mének domináltak. A múlt évben összesen 38 ménnek kértek fedeztetési engedélyt, akik közül tízen egyáltalán nem fedeztek angol telivér kancát, tizenegyen pedig csak egy-három kancát kaptak. Igazából mindössze négy mént használtak ki jobban a tenyésztők.

A sztárnak 27 kancafedeztetéssel a bábolnai tulajdonban lévő Silver Frost számított, aki a második évét töltötte a ménesben, és idén is változatlanul Dióspusztán tevékenykedik majd.

Tavaly ráadásul nem csak a ménes támogatását élvezte, mivel a kancák többsége (16) különböző magyar magántenyésztőktől érkezett hozzá. Ez is jól mutatja, hogy ha vonzó mént állítanak fel Magyarországon, ahhoz érkeznek kancák magántenyésztőktől is. Arról nem is beszélve, hogy a vírus miatti határlezárások nélkül bizonyára a szomszédos országokból is érdeklődés mutatkozott volna iránta. Silver Frost első csikóit a tavalyi nyílt napon a nagyközönség is megnézhette.

Az idei év, egyelőre úgy tűnik, hogy még kevésbé kedvez a fedezőmén-tulajdonosoknak, és különösen a szokás szerint legtöbb vendégkancát fogadó Dióspusztai ménesnek.

Néhány héttel a február 15-i fedeztetési szezon kezdete után az Európában megjelent herpeszvírus-fertőzés miatt ugyanis ismét bezárásra kényszerültek, azaz nem tudnak új kancákat fogadni, ráadásul nehéz megmondani, hogy meddig tartanak majd ezek a korlátozások.

A múlt évben Silver Frost után a Dióspusztai ménes két másik ménjét, Mokarrist és Pigeon Catchert foglalkoztatták a legtöbbet.

Az új vételhez, a sprinter Mokarrishoz elsősorban a ménes saját kancáit párosították, ami nem meglepő, hiszen olyan kezdő ménről van szó, akinek a versenyteljesítménye első ránézésre nem eget rengető, „csupán” Listed győzelemig és Group 2 versenyben egy második helyig jutott kétévesen, valamint keveset versenyzett, ami nem utal túlzott szervezeti szilárdságra. Egyértelműen mellette szól viszont a kiváló származása (USA, More Than Ready – Limonar, Street Cry), azaz a Group 1-nyerő apa és a Listed-nyerő anya, illetve arról se felejtkezzünk meg, hogy anyai féltestvére, a 2016-ban született Spanish Mission tavaly Group 2-es versenyt nyert Angliában, ami azt mutatja, hogy az anyai vonala jól örökíti a kimagasló versenylovak számára szükséges tulajdonságokat. Mokarris első csikói szintén idén születtek meg. A ménesvezető külön kiemelte, amellett, hogy formásak, nagyon barátságosak is.

Az idén még mindig csak 12 éves Pigeon Catcherhez szintén 23 kanca érkezett tavaly fedeztetésre. Kipróbált, és a magyar versenypályán eredményes ménként iránta is megnőtt a piaci érdeklődés, ami azt jelenti, hogy a kancák több mint felét magántenyésztők küldték hozzá.

Mágnás

A kevésbé aktív mének

Rajtuk kívül 2020-ban még a Telivér Farmnál álló Akabával fedeztettek számottevő mennyiségű kancát, nevezetesen tizenhármat. A Bácsalmáson és Sárbogárdon működő ménes második legtöbbet fedezett ménje a saját tenyésztésű Röptűz (Satin Stone – Reem Al Fallah) volt nyolc kancával, míg a szintén saját tenyésztésű Rolex Boy elé öt, Steady As A Rockhoz, az előző évek legfoglalkoztatottabb ménjéhez mindössze négy kancát vezettek. Röptűz annak ellenére, hogy nem volt rossz versenyló és Ausztriában 2014-ben megnyerte a Trial Stakest, a Kincsem Parkban nem tudott jelentős versenyt nyerni.

A tenyésztésbe minden bizonnyal azért állították fel, hogy ménként továbbvigye a Telivér Farm egykori saját fedezőménjének, Satin Stone-nak a vérvonalát. Rolex Boyt, Rendezvous fiát is hasonló megfontolásokból állíthatták fel.

A fedezőmének közül tavaly tizenhárom kapott négy-nyolc kancát. A kistenyésztőknél a Vácon felállított, jó származású, szép küllemű, egykori Magyar Derby-második Mediplo­mat és az ország keleti részén állomásozott, német tenyésztésű Royal Silvery Moon bizonyult a legnépszerűbbnek hét-hét fedeztetéssel. Utánuk a Magyar Derbyt nyert, Silver Frost apaságú Eminens, a Mo­tivator apaságú Liliomfi, valamint Overdose anyai féltestvére, Opium Bullet következik öt-öt fedeztetéssel. Az új felállítású mének közül Oriental Sky csupán a tulajdonosa három kancáját fedezte, de a már kipróbált és Kancadíj-nyerőt is adott Category Five-hoz is csak két kancát vittek, habár ők még mindig jobban jártak, mint például a már sikeres utódokat adott Prometheus, aki egyetlen lovat sem fedezett 2020-ban.

Idei fedeztetési lehetőségek

Ebben az évben március közepéig huszonnégy ménnek kértek fedeztetési engedélyt, azonban ez a szám még várhatóan növekedni fog.

A két nagy ménes esetében Dióspuszta kínálata nem változott. Silver Frost változatlanul 450 ezer forintos nettó áron fedez, amiből a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesületének tagjai 150 ezer forint kedvezményt kaphatnak. Mokarris és Pigeon Catcher nettó 350 ezer forintos árából pedig 100 ezer forint kedvezményre pályázhatnak a tagok. Igaz, még nem tudni pontosan, hogy a herpeszvírus miatti méneslezárás milyen mértékben befolyásolja majd ezeket a lehetőségeket. A mének azonban semmiképpen nem maradnak kancák nélkül, hiszen a ménes saját kancáit sem igen tudják, és valószínűleg nem is akarnák ebben az évben máshova vinni.

Mayday csikója

A Telivér Farm 2021-re nyolc ménnek is kért fedeztetési engedélyt, így Akabának, Esti Csillagnak, Makaamnak, Röptűznek, Out Loudnak, Rolex Boynak, Atheneumnak, valamint az újonnan felállított másik Silver Frost utódnak, a Nemzeti Díjat, St. Legert és Millenniumi Díjat is nyert Mágnásnak.

A kistenyésztők eddig is aktív ménjei mellett a Dióspusztán tenyésztett, Nemzeti Díjat, St. Legert nyert, később négyévesként középtávon a legeredményesebb My Luck jelent meg a fedezőmének között érdekes újdonságként. Foreign Affairs viszont sajnos elpusztult, így az állomáshelyén Long Cross vette át tőle a stafétát.

A magyar tenyésztők támogatása

Tavaly többféle támogatással próbálták ösztönözni vagy legalább szinten tartani a magyar tenyésztést. Európai uniós forrásból az angol telivért tenyésztők 80 ezer forint egyszeri támogatáshoz juthattak vemhes kancájuk után. Ennek az adminisztrációja viszonylag körülményesnek tűnt, így ezt a támogatást leginkább a több kancával rendelkezőknek érhette meg igénybe venni.

Az elmúlt négy évben a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete minden évben meg tudta rendezni a magyar tenyésztésű galopp versenylovak championátusát.

Ennek során összesen csaknem 70 millió forinthoz jutottak a legeredményesebb lovat futtató tulajdonosok. Jó hír, hogy 2021-ben ismét meghirdette a versenyt az egyesület, változatlan feltétekkel, mintegy 28 millió forintos összdíjkerettel – mondta el Béley Márta, a Magyar Méneskönyv vezetője. Ez a támogatás már komolyabb segítséget jelentett az érintetteknek, és hozzájárult a magyar tenyésztési kedv valamilyen szintű megőrzéséhez.

Kedvezően értékelhető, hogy az idei évben a magyar lóversenyben – a 2020-as 3,3 százalékos infláció mellett – 5,4 százalékkal, 412 millió forintra emelkedik az éves galoppdíjkeret.

Ebből 284 millió forintot versenydíjként, 27-27 millió forintot tenyésztési és futtatói prémiumként lehet elnyerni. A prémiumokra minden futamban a három legjobb helyezést elérő magyar tenyésztésű ló tenyésztője és futtatója lesz jogosult, amennyiben az adott ló az első nyolc hely (eddig az első öt hely kellett ehhez) valamelyikén végez. A teljes díjkeretből még 4 millió forint jut a Nemzeti Galoppliga legeredményesebb szereplőinek, így a tulajdonosoknak is.

Silver Frost első magyarországi csikói tavaly születtek

A versenydíjemelés fellendítené a tenyésztést is

A tenyésztés közismerten drága tevékenység, így ahhoz, hogy a magyar tenyész­tésben az állami és az egyetlen nagy magántulajdonos mellett újabb kis és nagyobb tenyésztők is megjelenjenek, és megnövekedjen a magyar tenyésztési kedv, több tényező komplex hatására lenne szükség. Azonban ezek közül a kiszámítható, javuló gazdasági körülmények és a vonzó, azaz a jelenleginél jóval magasabb versenydíjazással működő lóversenyrendszer semmiképpen nem hiányozhat.

A Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete évek óta szeretné elérni a lóversenyágazat megújítását.

Az egyik javaslatuk az volt, hogy minden megszületett csikó után 150 ezer forint támogatást kapjanak a tenyésztők. A versenydíjkeret megemelésének forrását pedig a lóversenysport-fogadást is forgalmazó Szerencsejáték Zrt.-nél keletkező profitból tudnák elképzelni. Emellett jóformán egyetlen évben sem sikerül kiosztani a tenyésztési prémium teljes keretét, ami azután előfordul, hogy nem kerül vissza a tenyésztési prémium rendszerébe, pedig nagy szükség lenne rá.

MMG Direkt

Elindult a Magyar Mezőgazdaság új műsora, az MMG Direkt. Ezen a héten Viniczai Sándor, a Magyar Mezőgazdaság kiadó rovatszerkesztője beszélget Nagy Ticiána szőlész-borász mérnök szakos hallgatóval és Dusnoki Csaba agrármérnöki osztatlan szakos hallgatóval. Mindketten a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen tanulnak. A teljes adást holnap, 2021.04.21-én nézheti meg a youtube csatornánkon.

De már most bepillanthat a beszélgetésbe – MMG Direkt röviden:

MMG - Direkt röviden | A generációváltás generációk közötti ellentétekkel jár? | Teljes adás holnap!

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az egyes szintek bírálata a díjlovaglásban

A díjlovaglóprogramok a kiképzési skála felépítése nyomán fokozatosan és szintenként egymásra épülve tagolódnak alaposztálytól a nagydíjig. Ezek a szintek a helyes kiképzési elveket követve bizonyos mérföldköveket jelenthetnek a lovas számára, egyfajta kontrollt, amiben a sorrend betartása rendkívül fontos.

Vezúv, a parancsnoki ló nyugdíjba vonult

Idén áprilisban a magyar lovasélet peremén különleges esemény történt: a magyar rendőrség, egyben a Nemzeti Lovas Díszegység parancsnoki lova, Vezúv nyugdíjba vonult. Életútja során számtalan eseményen bizonyította rátermettségét, méltón jelenítve meg a somogysárdi ménesben végzett lótenyésztői munkát.

Mezőhegyesen készültek a FEI Négyesfogathajtó Európa-bajnokságra versenyzők

Az akadályhajtás versenyszámmal ért véget a május 6-9. között rendezett nemzeti fogathajtó verseny Mezőhegyesen. A résztvevő 74 fogat között indultak a szeptemberi budapesti Európa-bajnokságra készülő négyesfogatok, a magyarok mellett cseh, osztrák, román versenyzők is starthoz álltak.

Nagy mezőnyök, technikás pályák

A szabadtéri díjugratószezon második hétvégéjén a kecskeméti Airvent Lovas Club – Pataki Ménes volt a legnépesebb verseny szervezője; a Bács-Kiskun megyei helyszín közel 600 startot regisztrált a háromnapos országos minősítőversenyen.

"Állati" Baby boom a MATE-n

Igazi baby boom van a MATE Kaposvári Campus Vadgazdálkodási Tájközpontjában. A törpekecskét, bivalyborjút, hidegvérű ló és szamár csikót óvó figyelem veszi körül. Ennek köszönheti életét Teri gida is (akit nem táplált az anyja), ugyanis az állatgondozók cumisüvegből etetik az apró jószágot.

Állattartó telepek kisebb értékű fejlesztéseit támogató pályázat nyílt

Harmincmilliárd forint keretösszeggel, állattartással foglalkozó gazdálkodók számára hirdetett újabb pályázatot az agrártárca - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Hatalmas álmodozó voltam - Beszélgetés Felvinczi Lillával

Díjugratónak készült, azonban első saját lováról hamar kiderült, hogy mi sem áll távolabb tőle – cserében megszerettette a díjlovaglás szépségeit Lillával. A kezdeti nehézségek után jöttek a sikerek, és egyik pillanatról a másikra a válogatott keretben találta magát.

Lovassport két vírus árnyékában – a Pegazus áprilisi számában

Egészen sajátos helyzetbe került kora tavasszal az európai lovassport. Nem elég a humán világjárvány, mellé még berobbant a lovakat sújtó herpeszvírus, annak is a rendkívül agresszív, idegrendszeri tüneteket okozó formája. Időközben feloldották a teljes versenystopot, de a Pegazus áprilisi lapszáma még ebben, a két vírus által nyomasztott hangulatban készült.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

Ki lehet váltani az antibiotikumokat gyógynövényekkel?

Ma még az a napi rutin, hogy ha bármi probléma adódik az állatokkal, akkor antibiotikumot adnak nekik, de a kistermelőknek is számolniuk kell azzal, hogy előbb-utóbb korlátozzák ezek használatát. Dr. Mézes Miklós akadémikust, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanárát, a Takarmánybiztonsági tanszékvezetőjét kérdeztük a Kistermelők Lapja áprilisi számában.