Back to top

Idénymunkások Németországban: nem sikerült rendezni egy fontos kérdést a spárgaszezon kezdetéig

Az eredeti bejelentés szerint a 15. héttől már érvényben kellene lennie a „70 napos szabály” 102 naposra hosszabbításának, azonban a Bundestag még nem hagyta jóvá, mert a kormánypártok nem tudnak megegyezni egy fontos részletkérdésben. Eközben a német gazdaszövetség változatlanul 115 napért száll síkra.

Hogy mit jelentenek ezek a számok? Németországban a mezőgazdasági idénymunkásokat jelenleg 70 napig foglalkoztathatják kedvezményesen, társadalombiztosítási bejelentés nélkül a munkaadóik.

Az agrárszervezetek amellett érveltek, hogy – főleg a világjárvány idején – nem észszerű arra ösztönözni a gazdálkodókat, hogy 70 naponta új brigádot szerződtessenek,
Idénymunkások Németországban (a kép illusztráció)
Fotó: Tömpe Anna
inkább hadd maradjanak ugyanazok az emberek valamivel hosszabb ideig (praktikusan a spárgaszezon végéig).
Az agrárminisztérium és a munkaügyi minisztérium megállapodása értelmében 102 napra hosszabbítanák a kedvezményes időszakot, kikötve, hogy ha társadalombiztosítással nem is, egészségbiztosítással mindenképpen rendelkeznie kell minden dolgozónak, és ezt a munkaadó köteles az illetékes hatóságnak bejelenteni.
A kormánykoalíció pártjai azonban mindezidáig nem tudtak megállapodni, hogy a dolgozók hazájában meglévő egészségbiztosítás is elfogadható legyen-e, vagy csak az, amit Németországban kötöttek.

Csak utóbbi esetben garantált ugyanis a németországi betegellátás, ez pedig a mostani helyzetben egyáltalán nem mellékes körülmény – számol be róla a fruchthandel.de portál az Agra Europe forrására hivatkozva. A 16. héten várható döntés, ha pedig nem sikerül az agrárpolitika szintjén egyezségre jutni, akkor a frakcióvezetők fognak tárgyalni egymással, írják.

Eközben a német gazdaszövetség, (Deutscher Bauernverband, DBV) húsvét előtt kiadott sajtóközleményében megerősítette, hogy ők továbbra is a 115 napra hosszabbítást tartanák elfogadhatónak, és erre kérik a kormányt.

„Így lehetne legalább részben fedezni a gazdaságok munkaerő-szükségletét, és ami még ennél is fontosabb, csökkenteni az ide-oda utazással járó járványveszélyt”

– fogalmazott Joachim Rukwied, a szövetség elnöke a spárgaszezon kezdetének apropóján. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a külföldi idénymunkások segítsége nélkül képtelenek lennének ellátni a német gazdálkodók a helyi lakosságot hazai zöldséggel.

A spárga esetén ez különösen lényeges, hiszen ebből kivételesen kicsi az importhányad, a piacra kerülő áru 80%-át Németország határain belül termesztik meg. 22 500 hektárról tavaly 117 ezer tonnát szedtek, ezzel kétségtelenül a spárga Németország legfontosabb zöldségféléje – olvasható a DBV közleményében.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskertek öntözése: már most is szükséges lehet…

Már idén is voltak meleg napok, amikor csapadékhiány volt tapasztalható a kertekben: a zöldségeskertekben elvetett magok kelesztő öntözés nélkül nem tudnak kicsírázni, és a palántázás után is szükség van vízpótlásra… Bár most esős napok vannak országszerte, ez nem marad így sokáig...

Új rododendron fajt fedeztek föl

Az oldenburgi egyetem kutatója elsőként számolt be a napokban arról, hogy az Egyesült Államokban található Great Smoky Mountains Nemzeti Park területén új rodondron fajra bukkant.

Kevesebb holland tulipán lesz jövőre

A holland tulipán népszerűsége évek óta töretlen, ráadásul a tulipánszezon ideje is hosszabb lett. Az idei fagykárok miatt azonban jövőre kevesebb tulipán fog virágozni Hollandiában.

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Méregtelenítő kúrák - használ vagy inkább árt a testünknek?

A méregtelenítő kúrák célja a szervezet méregtelenítése a mérgező anyagoktól, népszerűek az egészségük javításában érdekelt emberek körében. De vajon ezek hasznosak vagy inkább károsak?

Értékteremtő tevékenységnek tekinti a kiskertek művelését az agrártárca

Országos jelentőségű, értékteremtő tevékenységnek tekinti az Agrárminisztérium (AM) a kiskertek művelését - jelentette ki a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Kiskert program 2020-2025 pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.

Kevesebb jég, kevesebb kár

Április közepén megnyomták a gombot, s ezzel üzembe helyezték az országos jégkármérséklő rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetetett, az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.