Back to top

Lovassport két vírus árnyékában – a Pegazus áprilisi számában

Egészen sajátos helyzetbe került kora tavasszal az európai lovassport. Nem elég a humán világjárvány, mellé még berobbant a lovakat sújtó herpeszvírus, annak is a rendkívül agresszív, idegrendszeri tüneteket okozó formája. Időközben feloldották a teljes versenystopot, de a Pegazus áprilisi lapszáma még ebben, a két vírus által nyomasztott hangulatban készült.

Ennek ellenére nem csak erről írtak a szerzőink, sőt.

Aki érintett, az bizonyára már kívülről tudja, hogy a herpeszvírus-járvány a spanyolországi Valenciában tört ki egy díjugratóversenyen, amelyen rengeteg ló vett részt.

Mire észlelték a bajt, még a karantén előtt számos ló haza tudott utazni, és természetéből fakadóan a betegség gyorsan elterjedt, a hazautazó lovak között is voltak akkor már fertőzött egyedek.

A folytatást is ismerjük, a Nemzetközi Lovasszövetség (FEI) először március 28-ig törölte az európai nemzetközi versenyeket, majd ezt meghosszabbította április 11-ig, és nyomatékosan javasolta a tagszövetségeknek, hogy a nemzeti versenyeket is függesszék fel, valamint csökkentsék minimálisra a lómozgást. Épp ezen a héten indulnak újra a versenyek, szigorú korlátozásokkal.

A fotó illusztráció
Fotó: Somogyvári Anett

A Pegazus áprilisi számában dr. Jármy Miklós FEI-állatorvos segít a helyzet hátterének megértésében, Somogyvári Anett felelős szerkesztő kérdéseire válaszolva kifejti egyebek között, hogy

miért annyira nehéz immunizálni ez ellen a betegség ellen, valamint, hogy mitől más ez a mostani járvány, mint a „szokásos” évi herpeszvírus-előfordulások.

Maradva az állatorvosi témáknál, az olvasóink által már ismert dr. Tóth Balázsdr. Horti Klára szerzőpáros ezúttal a lovak gyomorfekély szindrómájáról írt, egész pontosan arról, hogy miként diagnosztizálható a betegség, és milyen kezelési lehetőségei vannak. Nagyon érdekes és gyakorlatias cikk, érdemes elolvasni a januári Pegazusban megjelent előzményét is.

És még mindig ne menjünk messzire a témától: Marton Zsófia ezúttal arról írt – és rajzolt –, hogy hogyan őrizzük meg lélekjelenlétünket, és mit tegyünk vészhelyzet esetén, illetve egy felettébb praktikus istállópatika-alaplistát állított össze.

Listával készült Csilló Rita is, a gyerekrovat állandó szerzője; ő

a kezdő lótartók „indulókészletének” elengedhetetlen kellékeit szedte össze.

A lap egyik vezető cikkét Pataki Gergely, a Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesületének (MSLT) tenyésztésvezetője írta, az MSLT ménvizsgáról számol be, egészen pontosan arról, hogy egy bíró hogyan látja az ilyen vizsgákat, és milyen szempontrendszer szerint kell értékelnie. Somogyvári Anett jóvoltából pedig rengeteg fotót is mutatunk az idei ménvizsga főszereplőiről.

Olvasható ezenkívül az áprilisi Pegazusban egy részletes és rendkívül informatív cikk a pályabejárásról, ezt még rutinos díjugratóknak is érdemes elolvasni; a „Bírói szemmel” sorozat szerzője pedig ezúttal a programlovaglás során elkövetett gyakori malőrökre figyelmezteti a díjlovas versenyzőket.

„Bosszantó a bíró számára, amikor egy jól kivitelezett ugrásváltásra azért kell legalább fél ponttal kevesebbet adnia, mert azt a lovas kb. 3 méterrel a betű előtt hajtotta végre”,

szemlélteti a téma jelentőségét.

Biztatom továbbá olvasóinkat, hogy ne hagyják ki ebben a hónapban sem az „Egy fotó – egy történet” című remek rovatot, ha pedig inspirálódtak, akkor nevezzenek bátran a Facebookon futó fotópályázatunkra! Nem kell hozzá profi technika, lényeg, hogy ló szerepeljen a képen. A legtöbb lájkot kapott fotót minden hónapban megjelentetjük a nyomtatott Pegazusban.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az egyes szintek bírálata a díjlovaglásban

A díjlovaglóprogramok a kiképzési skála felépítése nyomán fokozatosan és szintenként egymásra épülve tagolódnak alaposztálytól a nagydíjig. Ezek a szintek a helyes kiképzési elveket követve bizonyos mérföldköveket jelenthetnek a lovas számára, egyfajta kontrollt, amiben a sorrend betartása rendkívül fontos.

Vezúv, a parancsnoki ló nyugdíjba vonult

Idén áprilisban a magyar lovasélet peremén különleges esemény történt: a magyar rendőrség, egyben a Nemzeti Lovas Díszegység parancsnoki lova, Vezúv nyugdíjba vonult. Életútja során számtalan eseményen bizonyította rátermettségét, méltón jelenítve meg a somogysárdi ménesben végzett lótenyésztői munkát.

Mezőhegyesen készültek a FEI Négyesfogathajtó Európa-bajnokságra versenyzők

Az akadályhajtás versenyszámmal ért véget a május 6-9. között rendezett nemzeti fogathajtó verseny Mezőhegyesen. A résztvevő 74 fogat között indultak a szeptemberi budapesti Európa-bajnokságra készülő négyesfogatok, a magyarok mellett cseh, osztrák, román versenyzők is starthoz álltak.

Nagy mezőnyök, technikás pályák

A szabadtéri díjugratószezon második hétvégéjén a kecskeméti Airvent Lovas Club – Pataki Ménes volt a legnépesebb verseny szervezője; a Bács-Kiskun megyei helyszín közel 600 startot regisztrált a háromnapos országos minősítőversenyen.

"Állati" Baby boom a MATE-n

Igazi baby boom van a MATE Kaposvári Campus Vadgazdálkodási Tájközpontjában. A törpekecskét, bivalyborjút, hidegvérű ló és szamár csikót óvó figyelem veszi körül. Ennek köszönheti életét Teri gida is (akit nem táplált az anyja), ugyanis az állatgondozók cumisüvegből etetik az apró jószágot.

Koronavírus elleni gyógynövények

Sok gyógynövény rendelkezik antivirális hatóanyaggal, ám ez még kevés ahhoz, hogy gyógyítsa is a Covid19 okozta betegséget. De akkor sem haszontalan a vírusgátló gyógynövények alkalmazása...

Állattartó telepek kisebb értékű fejlesztéseit támogató pályázat nyílt

Harmincmilliárd forint keretösszeggel, állattartással foglalkozó gazdálkodók számára hirdetett újabb pályázatot az agrártárca - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Hatalmas álmodozó voltam - Beszélgetés Felvinczi Lillával

Díjugratónak készült, azonban első saját lováról hamar kiderült, hogy mi sem áll távolabb tőle – cserében megszerettette a díjlovaglás szépségeit Lillával. A kezdeti nehézségek után jöttek a sikerek, és egyik pillanatról a másikra a válogatott keretben találta magát.

Stagnáló tenyésztés

Tavaly ismét valamivel kevesebb angol telivér kancát fedeztettek a magyar tenyésztők, mint egy évvel korábban, így idén várhatóan kissé tovább csökken – esetleg az új vételeknek köszönhetően stagnál – a születendő csikók száma is.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…