0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 3.

Méhészet: Őstermelők adózása 2.

Az ősszel elfogadott 2020. évi CXXIII. törvény az őstermelők adózását is új alapokra helyezte. A rendszer Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett felülvizsgálatát követően az új szabályozást teljesen új szempontok szerint alakították ki és vezették be 2021-től. Az előző írásomban ígértem, hogy a legtöbb őstermelő számára optimális adózási formát ismertetem a következő részben. Lássuk!

Előző cikkünk a témában:

Méhészet: Őstermelők adózása

Az átalányadózás az őstermelők széles körének biztosíthat kedvező feltételeket a közterhek megállapításához. Az egyszerűbb adminisztrációhoz alacsonyabb adóterhelés párosul, viszont az átalányadózás eddigi rendszere is megváltozik 2021-től.

A jogszabály úgy fogalmaz, hogy ezen adózási formánál úgy kell tekinteni, hogy a bevétel 90%-a a költség és 10%-a a jövedelem.

Ezen jövedelmet kell az éves minimálbérhez (1 932 000 Ft) viszonyítani. A gyakorlatban azonban egyszerűbb, ha az éves bevétellel vesszük végig a lehetőségeket.

Az éves minimálbér ötszörösét meg nem haladó bevétel esetén (9 660 000 Ft) személyi jövedelemadó (szja) és szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség nem keletkezik (kivéve, ha a biztosított őstermelő magasabb járulékalapot választ).

Biztosított őstermelő esetében a társadalombiztosítási járulék alapja vagy a bevétel 15%-a vagy a választott járulékalap.

Az éves minimálbér ötszöröse és tízszerese közötti bevétel (9 660 000 Ft – 19 320 000 Ft) esetén az szja alapja az éves minimálbér ötszörösét meghaladó összeg 10%-a. Ez azt jelenti, hogy 19 millió forintos bevétel esetén az éves szja-fizetési kötelezettség (19 000 000 Ft – 9 660 000 Ft = 9 340 000 Ft x 10% = 934 000 Ft x 15% ) 140 100 Ft, ami elég jelentős többletkedvezményt jelent az eddigi szabályozáshoz képest.

Nem biztosított őstermelő esetében a szocho adóalapja megegyezik az szja alapjával.

Biztosított őstermelő szocho adófizetési kötelezettségét vagy a minimálbér vagy a választott járulékalap után teljesítheti, míg a társadalombiztosítási járulékalapját a minimálbér 92%-a vagy a választott járulékalap jelenti.

Az átalányadózók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, azonban a költségszámlák megőrzését is előírja számukra a jogszabály. Ez különösen akkor válik fontossá, ha úgy alakul a gazdálkodás, hogy év közben derül ki, hogy a bevételek meghaladják az átalányadózás felső határát és tételes költségelszámolást kell alkalmazni. Az átalányadózás választásáról a gazdálkodó legkésőbb az előző évre vonatkozó szja-bevallásának beadásakor tud nyilatkozni az adóhatóság felé, alap esetben minden őstermelő átalányadózónak minősül.

A méhészekre vonatkozó speciális szabályok

Az szja-törvényben meghatározott méhészeti termékek (természetes méz, lépes méz, méhviasz, propolisz, méhpempő, méhkenyér, virágpor, méhméreg, méhanyabölcső, párzott és párzatlan méhanya, méhcsalád, méhraj stb.) értékesítéséből származó jövedelem szja-mentes az éves minimálbér feléig terjedő összeghatárig, amely kedvezmény az őstermelők általános mentességi szabályával párhuzamosan is igénybe vehető.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy tisztán méhészeti tevékenységgel foglalkozó őstermelő az éves minimálbér tízszeresét elérő bevételhatárig (19 320 000 Ft) szja-mentességet élvez,

azon gazdálkodó pedig, aki méhészeti és egyéb mezőgazdasági tevékenységet is folytat, a méhészeti tevékenységből származó jövedelmére szintén igénybe veheti a fenti kedvezményt. Ez az adófizetési könnyítés csak az szja esetében vehető igénybe, a szocho adó- és a járulékfizetési kötelezettségre nem vonatkozik.

Őstermelők családi gazdaságának (ŐCSG) adózása

Az őstermelők családi gazdaságát, mint fogalmat az új törvény vezette be és a közös őstermelői igazolványt, valamint a családi gazdaságot váltja fel 2021-től. Az ŐCSG tagjai az őstermelői nyilvántartásban szereplő őstermelők lehetnek, így adózás szempontjából rájuk az őstermelőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Fontos kivétel azonban, hogy az átalányadózás választásakor az ŐCSG számára a felső határt egyrészt a tagok száma jelenti,

azonban ez nem lehet több, mint a 4 főre számított értékhatár (77 280 000 Ft). Ha az ŐCSG-nek négy főnél kevesebb tagja van, akkor a tagok száma a mérvadó, négy tagnál több esetében pedig a minimálbér negyvenszerese a felső határ. A felső korlátot meghaladó bevétel esetén tételes költségelszámolást kell választani.

A családi gazdaságokkal ellentétben az ŐCSG tagjai az alapító szerződésben meghatározhatják, hogy a keletkező nyereséget vagy veszteséget a tagok között milyen arányban kívánják felosztani. Amennyiben erről külön nem rendelkeznek, akkor az egyenlő arányú felosztás elve érvényesül.

A bevételeket és a kiadásokat igazoló bizonylatok az ŐCSG bármely tagjának nevére szólhatnak, azokat egyenértékű bizonylatként kell elfogadni azzal, mintha az ŐCSG képviselőjének nevére szólnának.

A helyi iparűzési adó esetében az ŐCSG képviselője is tehet adóbevallást az ŐCSG és tagjai nevében egy személyben, ilyen esetben az iparűzési adó alapja az ŐCSG teljes bevétele, viszont a tagok számára ez egyértelmű adminisztrációs könnyítést jelent.

Túri Zoltán

agrár-szaktanácsadó

gazdajegyzo.hu

Forrás: Méhészet