Előző cikkünk a témában:
Az átalányadózás az őstermelők széles körének biztosíthat kedvező feltételeket a közterhek megállapításához. Az egyszerűbb adminisztrációhoz alacsonyabb adóterhelés párosul, viszont az átalányadózás eddigi rendszere is megváltozik 2021-től.
Ezen jövedelmet kell az éves minimálbérhez (1 932 000 Ft) viszonyítani. A gyakorlatban azonban egyszerűbb, ha az éves bevétellel vesszük végig a lehetőségeket.
Az éves minimálbér ötszörösét meg nem haladó bevétel esetén (9 660 000 Ft) személyi jövedelemadó (szja) és szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség nem keletkezik (kivéve, ha a biztosított őstermelő magasabb járulékalapot választ).
Az éves minimálbér ötszöröse és tízszerese közötti bevétel (9 660 000 Ft – 19 320 000 Ft) esetén az szja alapja az éves minimálbér ötszörösét meghaladó összeg 10%-a. Ez azt jelenti, hogy 19 millió forintos bevétel esetén az éves szja-fizetési kötelezettség (19 000 000 Ft – 9 660 000 Ft = 9 340 000 Ft x 10% = 934 000 Ft x 15% ) 140 100 Ft, ami elég jelentős többletkedvezményt jelent az eddigi szabályozáshoz képest.
Biztosított őstermelő szocho adófizetési kötelezettségét vagy a minimálbér vagy a választott járulékalap után teljesítheti, míg a társadalombiztosítási járulékalapját a minimálbér 92%-a vagy a választott járulékalap jelenti.
Az átalányadózók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, azonban a költségszámlák megőrzését is előírja számukra a jogszabály. Ez különösen akkor válik fontossá, ha úgy alakul a gazdálkodás, hogy év közben derül ki, hogy a bevételek meghaladják az átalányadózás felső határát és tételes költségelszámolást kell alkalmazni. Az átalányadózás választásáról a gazdálkodó legkésőbb az előző évre vonatkozó szja-bevallásának beadásakor tud nyilatkozni az adóhatóság felé, alap esetben minden őstermelő átalányadózónak minősül.
A méhészekre vonatkozó speciális szabályok
Az szja-törvényben meghatározott méhészeti termékek (természetes méz, lépes méz, méhviasz, propolisz, méhpempő, méhkenyér, virágpor, méhméreg, méhanyabölcső, párzott és párzatlan méhanya, méhcsalád, méhraj stb.) értékesítéséből származó jövedelem szja-mentes az éves minimálbér feléig terjedő összeghatárig, amely kedvezmény az őstermelők általános mentességi szabályával párhuzamosan is igénybe vehető.
azon gazdálkodó pedig, aki méhészeti és egyéb mezőgazdasági tevékenységet is folytat, a méhészeti tevékenységből származó jövedelmére szintén igénybe veheti a fenti kedvezményt. Ez az adófizetési könnyítés csak az szja esetében vehető igénybe, a szocho adó- és a járulékfizetési kötelezettségre nem vonatkozik.
Őstermelők családi gazdaságának (ŐCSG) adózása
Az őstermelők családi gazdaságát, mint fogalmat az új törvény vezette be és a közös őstermelői igazolványt, valamint a családi gazdaságot váltja fel 2021-től. Az ŐCSG tagjai az őstermelői nyilvántartásban szereplő őstermelők lehetnek, így adózás szempontjából rájuk az őstermelőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
azonban ez nem lehet több, mint a 4 főre számított értékhatár (77 280 000 Ft). Ha az ŐCSG-nek négy főnél kevesebb tagja van, akkor a tagok száma a mérvadó, négy tagnál több esetében pedig a minimálbér negyvenszerese a felső határ. A felső korlátot meghaladó bevétel esetén tételes költségelszámolást kell választani.
A családi gazdaságokkal ellentétben az ŐCSG tagjai az alapító szerződésben meghatározhatják, hogy a keletkező nyereséget vagy veszteséget a tagok között milyen arányban kívánják felosztani. Amennyiben erről külön nem rendelkeznek, akkor az egyenlő arányú felosztás elve érvényesül.
A helyi iparűzési adó esetében az ŐCSG képviselője is tehet adóbevallást az ŐCSG és tagjai nevében egy személyben, ilyen esetben az iparűzési adó alapja az ŐCSG teljes bevétele, viszont a tagok számára ez egyértelmű adminisztrációs könnyítést jelent.
Túri Zoltán
agrár-szaktanácsadó
