0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Egy kilónyi brojler előállításának költsége 300 forint körül van, míg az átvételi ár alig 266 forint, és hasonló a helyzet a sertéssel is. Nagy kérdés, vajon önköltségi ár alatt meddig tudnak értékesíteni a gazdák, vagy tovább tudják hárítani a termékpálya többi szereplői felé is a terheket? Tudjuk, 3-4 éve csökken a világon a búza és a kukorica átmenő készlete, s emiatt drágul a takarmány.

Nekünk az exportárakkal kell versenyeznünk, hogy itthon tudjuk tartani a gabonát.

„Aki ma a takarmányiparban dolgozik, céltáblának érzi magát”- fogalmazta meg tapasztalatait Kulik Zoltán. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, a mostanihoz hasonló árrobbanás nem volt tapasztalható. A takarmánygyártás 2019-ig dinamikusan fejlődött – ebben nagy szerepet játszottak a Dél-Amerikai országok -, majd ez a fejlődés megállt.

Hazánkban 2019-ben – de 2020-ban sem sokat változtak az adatok – összesen 3,778 millió tonna takarmányt állítottunk elő, amiből közel 1,4 millió tonnát csak a kukorica tett ki.

Az additívek – vitaminok, fehérjék – ára is folyamatosan emelkedett, s mivel zömmel import termékről van szó, a forint árfolyam változása is nagy szerepet játszik.

Érdemes megemlíteni, hogy a tej, illetve a hús drágulásában a premixek csak 8-12 százalékkal felelősek. Ez a tejnél literenként 0,3 forintot jelent, míg a hízóknál is csak 3 forintot kilónként. Az árakat sokkal nagyobb mértékben határozzák meg a szemestakarmányok és a fehérjék. Ez például a tej esetében 8 forintot, míg a sertéseknél 45-50 forintot, s a brojlernél 55-60 forintot is  jelenthet.

 

A szakember gyakorlati oldalról is megvizsgálta az alapanyag-ár növekedés költséghatásait. Ez egy átlagos 500-as tejelő tehén állomány – évi 4,5 millió liter tej – esetén 50 milliós plusz kiadást jelent. Ötszáz kocás nevelőtelepen – évi 13 ezer hízó előállításával számolva – 65 millió forintos többletet eredményez. Miközben 500 hektár, 8 tonna termésátlagú kukoricánál kilónként 20 forintos többletárral számolva, 80 milliós árbevétel növekedéssel számolhatunk.

A vezérigazgató megfogalmazásában, szétnyílt az agrárolló.

Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok Ügyvezető igazgatója kiemelte, a 1990-2000-es években megnőtt a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt. Ebben szerepet játszott a népességnövekedés csakúgy, mint a fokozódó ipari felhasználás. Példaként elmondta, az USA kukoricatermésének 40 százalékából, míg az unió repcéjének feléből biodízel készül. Miközben a világválságokat a növénytermesztés megérezte – majd visszatértek az eredeti értékekre -, a húsárak ezt nem követték.

A szakember a Zöld Megállapodást elemezve felhívta a figyelmet,

az unió kínálati oldalról igyekszik szabályozni a folyamatokat.

Egyik oldalról csökkenteni akarják a mennyiségi kibocsájtást, miközben a minőségi termékekre helyeznék a hangsúlyt. Ebben pedig kiemelt szerepet kap a húsfogyasztás visszafogása (bár még nincsenek eldöntve sem a célok, sem az eszközök).

Egy biztos, a fogyasztói kedélyeket borzolják az áremelkedések, s senki nem látja a jövőt. Ráadásul most kerülnek a vágóhidakra azok az állatok, melyek már a drága takarmányon nőttek fel.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu