Back to top

Földpiaci nyitás kérdőjelekkel

Ukrajna a nyár közepén megnyitja termőföldpiacát. A törvényhozók végre belátták, hogy ebben a fontos kérdésben mihamarabb egyértelmű helyzetet kell teremteni, és 2021. július 1-jétől lehetővé válik a termőföldek szabad adásvétele.

Mindenki számára világossá vált az is, hogy több mint 20 húsz évvel a kolhozok felosztása után a hosszan tartó földmoratórium ellenére is jelentősen megváltoztak a földviszonyok. Országszerte igen sok parcella gazdát cserélt illegális zsebszerződésekkel.

Földprivatizáció. Vissza nem térő alkalom a családi gazdaságok optimális méretének eléréséhez

Ha nem kötné le a lakosság minden erejét és energiáját a koronavírus megfékezéséért folytatott küzdelem, pontosabban a szó legszorosabb értelmében a túlélésért vívott harc, akkor bizony a földek eladásával, illetve a földhöz jutással kapcsolatos kérdéseknek kiemelt helye volna a különböző médiafelületeken. Így viszont, érthető módon, megoszlik a figyelem, például olyan kérdések között, miként sikerül az ország szinte valamennyi polgárát érintő közigazgatási és egészségügyi reformot végrehajtani, vagy hogy milyen eredményeket hoz az újból meghirdetett korrupció elleni harc.

Úgy tűnik, mostanra minden földeladással, illetve földszerzéssel kapcsolatos kérdés tisztázódott.

A legfelső szinten döntöttek például arról, hogy 2024-ig csak magánszemélyek juthatnak földhöz Ukrajnában, utána pedig jogi személyek számára is lehetségessé válik a termőföld-vásárlás – ám külföldieknek még akkor sem.

Megnyugodtak a kedélyek, amikor végre határozatban mondta ki a parlament, hogy az egy kézben összpontosuló parcellák nagysága nem haladhatja meg a 100 hektárt. Sok évig eltartott, de mostanra az összes termőtájon felértékelték a táblákat. Országos átlagban 2 ezer dollár lett 1 hektár termőföld értéke. A főként kevésbé termékeny, nehéz vályogtalajjal rendelkező Kárpátalján viszont 1 hektár értéke alig éri el az országos mutató felét.

A földek adásvételével kapcsolatban lényeges tudni, hogy csak banki átutalással történhet az elszámolás, és a vásárlónak igazolnia kell, hogy honnan van pénze rá.

Ennek ellenére sokan úgy vélik, hogy hiába tisztáztak sok lényeges kérdést, a földmoratórium feloldásával mégiscsak új helyzet állt elő, annál is inkább, mert az országban zajló közigazgatási reform az eddig nem privatizált, vagyis továbbra is állami vagy önkormányzati tulajdonban levő földalap további sorsát jelentős mértékben befolyásolja.

De konkrétan miről is van szó?

– Így utólag elmondhatjuk, hogy a szocialista típusú mezőgazdasági nagyüzemek felszámolása felemásra sikeredett országunkban – fogalmazott Vincze István, a nemrég alakult BeregLand civil szervezet vezetője.

– Míg bő két évtizeddel ezelőtt a kolhozvagyont teljes mértékben felosztották a kollektív gazdaságok aktív dolgozói és nyugdíjasai között, addig a szovhozok vagyona csaknem érintetlen maradt.

Ebben a kényes, a kárpátaljaiakat is jelentős mértékben érintő kérdésben, minden valószínűség szerint, a 2194-es számú törvénytervezet lesz a mérvadó, ami kimondja, hogy azok az állami földek, amelyek a helyi önkormányzatok határán kívül esnek, kommunális tulajdonba kell hogy kerüljenek. Tehát az illető kistérség lakói rendelkezhetnek azok sorsa fölött. Hamarosan a törvénytervezet második olvasata is a parlament elé kerül, így valószínűsíthető, hogy rövidesen elfogadják. Az érintett településeken élőknek érdemes odafigyelnie rá, mivel ezt követően lehetőség nyílik arra, hogy ebből a földalapból parcellát igényeljenek maguknak. Beregvidéken tíz település közel 20 ezer lakója érintett a kérdésben, és mintegy 15 ezer hektár mezőgazdasági hasznosítású terület sorsa múlik rajta.

Civil szervezetünk a legnagyobb kárpátaljai magyar érdekvédelmi szövetség, a KMKSZ kezdeményezésére jött létre, hogy segítse mindazokat, akik a törvény adta lehetőséggel élve földhöz szeretnének jutni a közeljövőben.

Tudni kell, hogy ukrán állampolgárok több jogcímen is ingyenesen földrészleghez juthatnak az állami földalapból. Ezek közül a két leglényegesebb: ha az illető farmergazdaságot vagy egyéni parasztgazdaságot akar létesíteni. Az így privatizálható parcella mérete a rendelkezésre álló szabad földterület nagyságától függ, esetünkben 1,5–2 hektár is lehet.

Agrárszakembereink felhívják a figyelmet arra, hogy ez úton állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő földvagyonból bővíthetik optimális méretűre vállalkozásukat a családi gazdaságok. Az ukrajnai körülményeket ismerve biztosra vehetjük, hogy erre nem lesz még egy ilyen kedvező alkalom.

A KMKSZ már korábban is fontos lépéseket tett annak érdekében, hogy a gazdák földtulajdonának jogi viszonyai egyértelművé váljanak.

– A kolhozföldek szétosztásakor, bő 20 esztendővel ezelőtt elkészített, a parcellák tulajdonjogát bizonyító dokumentumok cseréje már nagyon időszerűvé vált, ma már egyáltalán nem felelnek meg a követelményeknek.

Most olyat kell kiállítani, ami GPS-koordinátákat tartalmaz, és benne van az új földkataszterben.

A korszerű földdokumentumok elkészíttetését a KMKSZ kezdeményezésére az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központ vállalta. Az iratok jelentős része mára elkészült – csakhogy időközben újabb lehetőségek adódtak. Az Egán Ede Alapítvány révén már nem csupán az egykori földrészjegy kicserélésére van mód, hanem más parcellák tulajdonjogi okmányainak elkészítésére is. Hogy miről is van szó tulajdonképpen? Konkrétan a kibővített háztájik okmányainak elkészítéséről.

Tudni kell, hogy a helyi tanácsoknak a kolhozvagyon felosztása körüli időkben jogában állt parcellát juttatni a településen élő és dolgozó pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak, kultúrmunkásoknak.

Ezeknek a parcelláknak a mérete gyakran az 1 hektárt közelítette, vagyis komoly értékről van szó. Ezek tulajdonjogát mindenképpen mihamarabb rendezni szükséges.

Összegezve mindezt: néhány hónap múlva országunkban legálissá válik a termőföld eladása. Mit tanácsol ezzel kapcsolatban a földtulajdonosoknak?

– A nyár közepéig az érintett családokban még sok minden változhat, például többen úgy dönthetnek, hogy a továbbiakban a földből kívánnak megélni – adott esetben úgy, hogy a meglevő parcellákhoz szeretnének 1–2 hektárt hozzátoldani. Természetesen sokan határozhatnak úgy is, hogy a kolhoz felosztása során nekik juttatott földterülettől megválnak. Viszont ezt is csak akkor tehetik meg, ha új típusú, érvényes földdokumentummal rendelkeznek. Tehát mindenképpen lépni kell ez ügyben.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol hisznek a boldog állattartásban

Lassúság. Lelassulás. Lassítás. Mindenkinek mást jelentenek e szavak. Van, aki egyfajta figyelmeztetésnek, jelnek tekinti az élettől, hogy ideje visszavenni tempót, és a folytonos sietség, kapkodás, a munkák, a tárgyak, az élmények halmozása helyett megélni a mindennapok apró örömeit. Akár az állattartásban is.

Galgahévíz még kitart

Bármennyire is szeretnék feléleszteni a kistermelői piacokat, nem látni, hogy újra sikerülne visszaterelni a fogyasztókat. Pedig igazi nyerő helyzet lenne mind a vásárlók, mind a gazdák számára. Mészáros Vendel, sok galgahévízihez hasonlóan mezőgazdasági termelésből él. A víz, a munkaerő és a piac hármasában fogalmazta meg azokat a gondolatokat, amelyek ma a kistermelőket foglalkoztatják.

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

Terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására is lehet pályázni

Az Agrárminisztérium a megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében 50 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot hirdet terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 2-től lesz lehetőség - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Enyhítették a Fejér megyei húshamisítókra kiszabott elsőfokú ítéletet

Másodfokon enyhítette a bíróság a Fejér megyei húshamisítókra kiszabott elsőfokú ítéletet - közölte a Székesfehérvári Törvényszék csütörtökön az MTI-vel.

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.

Hat százalékkal nőtt a Corteva árbevétele

Erős eredményekről számol be a Corteva 2021-es első negyedévi jelentése. Az egész évre nézve magasabb nettó értékesítést vár a globális mezőgazdasági vállalat.

Hollandiában van a legtöbb vegetáriánus Európában

Egyre népszerűbbek a húspótló készítmények világszerte, egy kutatás szerint a hollandok fogyasztják a legtöbb húspótlót Európában.

Jól haladnak a vetési munkákkal a hazai földeken

Az április végén és május első felében uralkodó időjárási körülmények összességében kedveztek a tavaszi szántóföldi munkáknak Magyarországon. A vetések és a talajmunkák jelentős mértékben felgyorsultak, ezáltal sikerült behozni a korábbi hűvös és száraz időjárás miatt kialakult lemaradást - jelentette ki Facebook videójában Nagy István agrárminiszter.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.