0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Jobb lehetőségek az agráriumnak – Támogatás és megújulás

A következő hét évben az uniós forrásoknak és a megnövelt mértékű nemzeti társfinanszírozásnak köszönhetően a hazai agrárszektorba a korábbiaknál nagyobb mennyiségű forrás jut.

A hétéves uniós ciklus ezért nem csupán a szubvenciókról, hanem egy stratégiai jellegű szerkezetváltásról is szólhat, amelyben új, magasabb szinten folytatódhat az agrárkivitel, megújulhat a mezőgazdaság technikai színvonala és javulhat versenyképessége.

A hazai mezőgazdasági termelés, feldolgozás és az élelmiszeripar a következő hét évében soha nem látott mértékű forráshoz jut.

A megvalósuló fejlesztések révén a hazai agrárexport is új lendületet kaphat – fogalmazott az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a közelmúltban Pécsett.

Bencsik Dávid a baranyai megyeszékhelyen több agrárvállalkozás mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökének, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak, valamint a Pécsi Tudományegyetem kancellárjának felkeresése után úgy fogalmazott: a vidéken élő termelők, vállalkozók, agrárszakemberek ötletei, véleménye, évszázados tapasztalatain alapuló tudása elengedhetetlen a döntések meghozatalához, a megfelelő fejlesztési irány kialakításához.

Nagyobb társfinanszírozás

A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a magyar vidék jövője szempontjából történelmi jelentőségű, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosít a nemzeti költségvetésből az európai uniós vidékfejlesztési források mellé – emlékeztetett Bencsik Dávid. Mint mondta,

a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési pillérén keresztül érkező forrásokat 2021-től a kormány az unióban egyedülálló módon – a korábbi évek 17,5 száza­lékos támogatása helyett – 80 szá­zalékkal egészíti ki.

Ezáltal az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordítanak a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. A jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így összesen több mint 7500 milliárd forintot fordíthatunk az ágazat fejlesztésére.

Ez a hatalmas összeg óriási esély a magyar agrárium és élelmiszeripar számára, de, mint mondta, a források megfelelő felhasználása a termelés, feldolgozás során nem elég, a külpiacokért is meg kell dolgozni – fogalmazott a helyettes államtitkár. A források új lendületet adnak hazánk agrárexportjának is.

A közös célok eléréséhez – ahhoz, hogy a történelmi jelentőségű fejlesztési lehetőséghez történelmi jelentőségű agrárexport eredmények is társuljanak, párbeszédre van szükség a helyi termelőkkel, vállalkozókkal, a tudomány és a megyei politika és kamara képviselőivel.

Ez a párbeszéd kezdődött most Baranya megyében.

Termelés, tenyésztés, feldolgozás

A korábbinál háromszor nagyobb fejlesztési forrásból a Baranya megyei agrárvállalkozások is részesednek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki példákat is sorolt a pályázatok révén támogatható célokra. Mint mondta, Baranya megye meghatározó bortermelő vidék, ami megmutatkozik a benyújtott pályázatok, az itt felmerülő fejlesztési igények számában is.

A szántóföldi termesztés mellett régen ugyanolyan meghatározó jelentőségű volt a falvakban az állattenyésztés, amelyet mára egyre kevésbé gyakorolnak.

A sertéstenyésztés mellett a szarvasmarha- és baromfitenyésztés megmaradt, míg pályázatok segítették a nagy állattartó telepek felépítését. Például Mohácson valósult meg hazánk egyik legkorszerűbb, hatalmas kapacitású vágó, csontozó, daraboló és csomagoló üzeme.

Hozzáadott érték és versenyképesség

Bencsik Dávid a versenyképesség, jövedelmezőség egyik feltételének a termékek minél magasabb szinten való feldolgozását és értékesítését jelölte meg. Ezt felismerve egyre több gazdálkodó vágott bele saját feldolgozóüzem létesítésébe, amelyhez pályázati forrásokhoz jutott – mondta.

Az említett beruházások mellett újabb elképzelések megvalósítására lehet majd pályázni a következő hónapokban.

Ezek között lehet olyan, amely a mindennapi életet, a megélhetési körülményeket javítja, a vidéken való boldogulást teszi lehetővé, más pályázatok segítséget nyújtanak az ökológiai gazdálkodás fenntartásához, vagy éppen az arra való áttéréshez, de ide sorolható a napokban megnyílt mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázat is – sorolta a helyettes államtitkár.

Bencsik Dávid a mezőgazdaságba érkező források jelentős eredményének nevezte, hogy mindannyian helyben megtermelt, egészséges és biztonságos élelmiszerhez juthatunk. Ezt segítik Baranya megyében is a sorra nyíló termelői piacok, amelyek egyrészt biztosítják a környék termelőinek a piacra jutást, az értékesítés lehetőségét, másrészt a kontinenseken átutaztatott, környezetet is terhelő import helyett előtérbe helyezik a helyi termékek fogyasztását és így a helyi gazdálkodók megélhetését.

A keleti partner

A hazai mezőgazdaság kivitelének hagyományos célpontjai közül legutóbb Románia került a figyelem középpontjába.

Románia Magyarország második legfontosabb agrár-külkereskedelmi partnerországa, agrár- és környezetügyi partnereinkkel élénk és jó az együttműködés, ezért is fontos számunkra a jó kapcsolatok elmélyítése

– fogalmazott a Román-Magyar Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság budapesti plenáris ülésén Farkas Sándor.

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese felszólalásában megemlítette, hogy az elmúlt időszakban hazánk több esetben is örömmel tett eleget a román kollégák tudástranszferre irányuló kéréseinek. Az akvakultúra területén Magyarország támogatja a további közös együttműködést romániai intézményekkel és vállalkozásokkal.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság