A hétéves uniós ciklus ezért nem csupán a szubvenciókról, hanem egy stratégiai jellegű szerkezetváltásról is szólhat, amelyben új, magasabb szinten folytatódhat az agrárkivitel, megújulhat a mezőgazdaság technikai színvonala és javulhat versenyképessége.
A hazai mezőgazdasági termelés, feldolgozás és az élelmiszeripar a következő hét évében soha nem látott mértékű forráshoz jut.
Bencsik Dávid a baranyai megyeszékhelyen több agrárvállalkozás mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökének, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak, valamint a Pécsi Tudományegyetem kancellárjának felkeresése után úgy fogalmazott: a vidéken élő termelők, vállalkozók, agrárszakemberek ötletei, véleménye, évszázados tapasztalatain alapuló tudása elengedhetetlen a döntések meghozatalához, a megfelelő fejlesztési irány kialakításához.
Nagyobb társfinanszírozás
A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a magyar vidék jövője szempontjából történelmi jelentőségű, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosít a nemzeti költségvetésből az európai uniós vidékfejlesztési források mellé – emlékeztetett Bencsik Dávid. Mint mondta,
Ezáltal az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordítanak a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. A jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így összesen több mint 7500 milliárd forintot fordíthatunk az ágazat fejlesztésére.
Ez a hatalmas összeg óriási esély a magyar agrárium és élelmiszeripar számára, de, mint mondta, a források megfelelő felhasználása a termelés, feldolgozás során nem elég, a külpiacokért is meg kell dolgozni – fogalmazott a helyettes államtitkár. A források új lendületet adnak hazánk agrárexportjának is.
Ez a párbeszéd kezdődött most Baranya megyében.
Termelés, tenyésztés, feldolgozás
A korábbinál háromszor nagyobb fejlesztési forrásból a Baranya megyei agrárvállalkozások is részesednek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki példákat is sorolt a pályázatok révén támogatható célokra. Mint mondta, Baranya megye meghatározó bortermelő vidék, ami megmutatkozik a benyújtott pályázatok, az itt felmerülő fejlesztési igények számában is.
A sertéstenyésztés mellett a szarvasmarha- és baromfitenyésztés megmaradt, míg pályázatok segítették a nagy állattartó telepek felépítését. Például Mohácson valósult meg hazánk egyik legkorszerűbb, hatalmas kapacitású vágó, csontozó, daraboló és csomagoló üzeme.
Hozzáadott érték és versenyképesség
Bencsik Dávid a versenyképesség, jövedelmezőség egyik feltételének a termékek minél magasabb szinten való feldolgozását és értékesítését jelölte meg. Ezt felismerve egyre több gazdálkodó vágott bele saját feldolgozóüzem létesítésébe, amelyhez pályázati forrásokhoz jutott – mondta.
Ezek között lehet olyan, amely a mindennapi életet, a megélhetési körülményeket javítja, a vidéken való boldogulást teszi lehetővé, más pályázatok segítséget nyújtanak az ökológiai gazdálkodás fenntartásához, vagy éppen az arra való áttéréshez, de ide sorolható a napokban megnyílt mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázat is – sorolta a helyettes államtitkár.
Bencsik Dávid a mezőgazdaságba érkező források jelentős eredményének nevezte, hogy mindannyian helyben megtermelt, egészséges és biztonságos élelmiszerhez juthatunk. Ezt segítik Baranya megyében is a sorra nyíló termelői piacok, amelyek egyrészt biztosítják a környék termelőinek a piacra jutást, az értékesítés lehetőségét, másrészt a kontinenseken átutaztatott, környezetet is terhelő import helyett előtérbe helyezik a helyi termékek fogyasztását és így a helyi gazdálkodók megélhetését.
A keleti partner
A hazai mezőgazdaság kivitelének hagyományos célpontjai közül legutóbb Románia került a figyelem középpontjába.
– fogalmazott a Román-Magyar Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság budapesti plenáris ülésén Farkas Sándor.
Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese felszólalásában megemlítette, hogy az elmúlt időszakban hazánk több esetben is örömmel tett eleget a román kollégák tudástranszferre irányuló kéréseinek. Az akvakultúra területén Magyarország támogatja a további közös együttműködést romániai intézményekkel és vállalkozásokkal.