Back to top

Merre tart a magyar egynyári-nemesítés?

A klímaváltozás utóbbi években tapasztalt kedvezőtlen hatásai miatt a termesztők és a felhasználók is mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak a szárazságtűrésre és stresszellenállóságra nemesített magyar egynyárifajták iránt.

Ez indokolta, hogy a magyar nemesítésű egynyárifajtákról, sorsukról és jövőjükről is szó essen a Flora Hungaria Kft. által szervezett Változások a technológiákban 2021 online szakmai szemináriumon.

Kisvarga Szilviától a tervekről is hallottunk
Fotó: Merényi Alexandra
Az egynyári dísznövények magyarországi kutatásának és fajtafenntartásának jelenlegi helyzetét Kisvarga Szilvia, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének tudományos munkatársa vázolta, egyben kitért a jövőbeni tervek bemutatására is. Elöljáróban felidézte, hogy hatvanévi munkássága alatt Kováts Zoltán több mint 120, főleg egynyári és részben évelő dísznövényfajtát nemesített. Nevéhez nemzetközi díjak és elismerések fűződnek.

Sokat tett a magyar dísznövényágazat fellendítéséért, és értékes örökséget hagyott maga után.

A fajtákat mindenekelőtt szárazságtűrésre és egyéb abiotikus stresszforrásokkal szembeni ellenállóságra nemesítette, illetve a virágágyi kiültetésre való alkalmasság is fontos célkitűzése volt. Az általa létrehozott fajták a mai napig őrzik ezeket a tulajdonságaikat. Ugyanakkor az 1980-90-es években nemesített fajták közül egyesek termesztése bizonytalanná vált.

Az eltelt harminc-negyven évben rendkívüli módon megváltoztak a klímaviszonyok, a felhasználói igények is átalakultak.

Félő, hogy a piacokon villámgyorsan megjelenő egynyári- és évelőújdonságok veszélybe sodorják, kiszorítják a régi magyar fajtákat, amelyeket ezért óvni, védeni kell, figyelmeztetett a szakember.

Magszárítás
A fajtafenntartást és -megőrzést a MATE érd-elvira-majori kísérleti telepén kisparcellás körülmények között végzik. Az alkalmazott törzs- és negatív szelekciós eljárásokkal a fajták egyöntetűvé tételére helyezik a hangsúlyt.

Az eredeti 120 fajtából 100 maradt meg, amelyek között sok a félkész fajta, velük jelenleg is dolgoznak.

Az egyes betegségekkel (peronoszpóra, fitoplazma) szembeni érzékenység miatt az ellenálló képességük javítását is feladatuknak tekintik.

A kereskedelem átalakítása

Magtermesztésre kialakított kisparcellákba 300-400 tövet ültetnek fajtánként, a felnevelt növényekről ősszel szednek kézzel magot, a fajták szakaszos érése miatt a parcellákhoz többször visszatérnek. A betakarítást többhetes, szobahőmérsékleten történő szárítás, gépi tisztítás követi. Vetőmag-értékesítésre a Nébih által megszabott csíraszázalékkal rendelkező tételek kerülnek. A vetőmag-értékesítés mutatóiról Kisvarga Szilvia elmondta, hogy jelenleg nagyobb részben külföldre irányul a kereskedelmük.

A jövő tervei közé sorolta a szakember a magtermesztés felfuttatását, a kereskedelem átalakítását.

Peronoszpórafertőzés bazsalikomnövényen
Az intézet közvetlenül csak a nagyobb megrendeléseket szolgálná ki. Szoros kapcsolat kialakítására törekednek a termesztőkkel, szükségesnek tartják az értékesítési feladatok megosztását az intézet és a magánszektor között. Az intézetben elsődlegesen a génmegőrzésre szánt tételekkel kívánnak foglalkozni a génmegőrzési pályázat által kívánt mennyiségben, valamint az elit vetőmag termelésével, annak érdekében, hogy több idejük maradhasson a legfontosabb feladatukra, az érdemi egynyári- és évelőkutatásra.

Többféle kutatás

Kisvarga Szilvia vázolta a már elindított kutatásaik tartalmi elemeit is. A cserepesdísznövény-kultúrák között akadnak olyan feledésbe merült fajok, pl. a Matthiola incana, amelyekkel az alkalmi cserepes dísznövények köre gazdagítható.

Technológiájuk mechanikai stressz­kezelésekkel kiegészítve környezetbarát módszerré válhat.

A zöldfelület-gazdálkodási kutatási irányvonal két fő részből áll. Egyrészt a pannon kertek növényeihez társítható virágzó, őshonos évelőfajokat, másrészt a zöldfalak és zöldfelületek növényesítéséhez alkalmas magyar fajtákat és őshonos fűféléket kutatják.

Palántaerősítési kísérletek

Ezzel párhuzamosan egynyári dísznövények magyar fajtáival palántaerősítési kísérleteket végeznek, valamint dolgoznak kereskedelmi forgalomba hozható új fajták létrehozásán is. E téren a nemesítés új színekre, kompakt habitusra, klíma- és betegség-ellenállóságra irányul.

Folytatják a klasszikus nemesítési eljárásaikat, pozitív szelekcióval Rudbeckia- és Ricinus-törzseket, mu­tagenezissel Ricinus- és Zinnia-vona­lakat hoztak létre, és mikroszaporítási eljárásokkal is bővítenék a nemesítési lehetőségek körét.

Fontosnak tartják továbbá a nemzeti és nemzetközi kapcsolatok erősítését, egyetemek, vállalkozások, szervezetek, külföldi (francia, holland) fajtakereskedők bevonásával.

Nagy átalakulás

Szervezetileg nagy átalakuláson ment keresztül az állami dísznövénykutatás. 2021 februárjától a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) kutatóintézetei a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez (MATE) kerültek. Az összevonással a kutatói és oktatói területek közelebb kerülnek egymáshoz, aminek a kutatás-fejlesztés bővülése lehet az eredménye.

A MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetében a dísznövénykutatás a Dísznövény­termesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportban folytatódik. A nyolctagú kutatócsoportból hat fő vesz részt jelenleg aktívan a magyar egynyárifajta-fenntartásban és -kutatásban. A csoport két kutatója Orlóci László és Kisvarga Szilvia.

Merényi Alexandra

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Galgahévíz még kitart

Bármennyire is szeretnék feléleszteni a kistermelői piacokat, nem látni, hogy újra sikerülne visszaterelni a fogyasztókat. Pedig igazi nyerő helyzet lenne mind a vásárlók, mind a gazdák számára. Mészáros Vendel, sok galgahévízihez hasonlóan mezőgazdasági termelésből él. A víz, a munkaerő és a piac hármasában fogalmazta meg azokat a gondolatokat, amelyek ma a kistermelőket foglalkoztatják.

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.

Hat százalékkal nőtt a Corteva árbevétele

Erős eredményekről számol be a Corteva 2021-es első negyedévi jelentése. Az egész évre nézve magasabb nettó értékesítést vár a globális mezőgazdasági vállalat.

Hollandiában van a legtöbb vegetáriánus Európában

Egyre népszerűbbek a húspótló készítmények világszerte, egy kutatás szerint a hollandok fogyasztják a legtöbb húspótlót Európában.

Életképes egyetemek, piacképes tudás: fókuszban a hallgatók

Sokféle vélemény jelent meg a felsőoktatási modellváltásról, de azokat az összefüggéseket, amelyek rámutatnak, hogy nemcsak az egyetemek, hanem a hallgatók is profitálnak majd belőle, nem könnyű felismerni.

Az úszó város lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik módja

Úszó város épül a Maldív-szigeteken partjainál. Ez a világszinten is úttörő jelentőségű építmény elsősorban a lakosok védelmét szolgálja az emelkedő óceánszint ellen.

Kiskertek öntözése: már most is szükséges lehet…

Már idén is voltak meleg napok, amikor csapadékhiány volt tapasztalható a kertekben: a zöldségeskertekben elvetett magok kelesztő öntözés nélkül nem tudnak kicsírázni, és a palántázás után is szükség van vízpótlásra… Bár most esős napok vannak országszerte, ez nem marad így sokáig...

Új rododendronfajt fedeztek föl

Az oldenburgi egyetem kutatója elsőként számolt be a napokban arról, hogy az Egyesült Államokban található Great Smoky Mountains Nemzeti Park területén új rodondronfajra bukkant.

Kevesebb holland tulipán lesz jövőre

A holland tulipán népszerűsége évek óta töretlen, ráadásul a tulipánszezon ideje is hosszabb lett. Az idei fagykárok miatt azonban jövőre kevesebb tulipán fog virágozni Hollandiában.