Back to top

Merre tart a magyar egynyári-nemesítés?

A klímaváltozás utóbbi években tapasztalt kedvezőtlen hatásai miatt a termesztők és a felhasználók is mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak a szárazságtűrésre és stresszellenállóságra nemesített magyar egynyárifajták iránt.

Ez indokolta, hogy a magyar nemesítésű egynyárifajtákról, sorsukról és jövőjükről is szó essen a Flora Hungaria Kft. által szervezett Változások a technológiákban 2021 online szakmai szemináriumon.

Kisvarga Szilviától a tervekről is hallottunk
Fotó: Merényi Alexandra
Az egynyári dísznövények magyarországi kutatásának és fajtafenntartásának jelenlegi helyzetét Kisvarga Szilvia, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének tudományos munkatársa vázolta, egyben kitért a jövőbeni tervek bemutatására is. Elöljáróban felidézte, hogy hatvanévi munkássága alatt Kováts Zoltán több mint 120, főleg egynyári és részben évelő dísznövényfajtát nemesített. Nevéhez nemzetközi díjak és elismerések fűződnek.

Sokat tett a magyar dísznövényágazat fellendítéséért, és értékes örökséget hagyott maga után.

A fajtákat mindenekelőtt szárazságtűrésre és egyéb abiotikus stresszforrásokkal szembeni ellenállóságra nemesítette, illetve a virágágyi kiültetésre való alkalmasság is fontos célkitűzése volt. Az általa létrehozott fajták a mai napig őrzik ezeket a tulajdonságaikat. Ugyanakkor az 1980-90-es években nemesített fajták közül egyesek termesztése bizonytalanná vált.

Az eltelt harminc-negyven évben rendkívüli módon megváltoztak a klímaviszonyok, a felhasználói igények is átalakultak.

Félő, hogy a piacokon villámgyorsan megjelenő egynyári- és évelőújdonságok veszélybe sodorják, kiszorítják a régi magyar fajtákat, amelyeket ezért óvni, védeni kell, figyelmeztetett a szakember.

Magszárítás
A fajtafenntartást és -megőrzést a MATE érd-elvira-majori kísérleti telepén kisparcellás körülmények között végzik. Az alkalmazott törzs- és negatív szelekciós eljárásokkal a fajták egyöntetűvé tételére helyezik a hangsúlyt.

Az eredeti 120 fajtából 100 maradt meg, amelyek között sok a félkész fajta, velük jelenleg is dolgoznak.

Az egyes betegségekkel (peronoszpóra, fitoplazma) szembeni érzékenység miatt az ellenálló képességük javítását is feladatuknak tekintik.

A kereskedelem átalakítása

Magtermesztésre kialakított kisparcellákba 300-400 tövet ültetnek fajtánként, a felnevelt növényekről ősszel szednek kézzel magot, a fajták szakaszos érése miatt a parcellákhoz többször visszatérnek. A betakarítást többhetes, szobahőmérsékleten történő szárítás, gépi tisztítás követi. Vetőmag-értékesítésre a Nébih által megszabott csíraszázalékkal rendelkező tételek kerülnek. A vetőmag-értékesítés mutatóiról Kisvarga Szilvia elmondta, hogy jelenleg nagyobb részben külföldre irányul a kereskedelmük.

A jövő tervei közé sorolta a szakember a magtermesztés felfuttatását, a kereskedelem átalakítását.

Peronoszpórafertőzés bazsalikomnövényen
Az intézet közvetlenül csak a nagyobb megrendeléseket szolgálná ki. Szoros kapcsolat kialakítására törekednek a termesztőkkel, szükségesnek tartják az értékesítési feladatok megosztását az intézet és a magánszektor között. Az intézetben elsődlegesen a génmegőrzésre szánt tételekkel kívánnak foglalkozni a génmegőrzési pályázat által kívánt mennyiségben, valamint az elit vetőmag termelésével, annak érdekében, hogy több idejük maradhasson a legfontosabb feladatukra, az érdemi egynyári- és évelőkutatásra.

Többféle kutatás

Kisvarga Szilvia vázolta a már elindított kutatásaik tartalmi elemeit is. A cserepesdísznövény-kultúrák között akadnak olyan feledésbe merült fajok, pl. a Matthiola incana, amelyekkel az alkalmi cserepes dísznövények köre gazdagítható.

Technológiájuk mechanikai stressz­kezelésekkel kiegészítve környezetbarát módszerré válhat.

A zöldfelület-gazdálkodási kutatási irányvonal két fő részből áll. Egyrészt a pannon kertek növényeihez társítható virágzó, őshonos évelőfajokat, másrészt a zöldfalak és zöldfelületek növényesítéséhez alkalmas magyar fajtákat és őshonos fűféléket kutatják.

Palántaerősítési kísérletek

Ezzel párhuzamosan egynyári dísznövények magyar fajtáival palántaerősítési kísérleteket végeznek, valamint dolgoznak kereskedelmi forgalomba hozható új fajták létrehozásán is. E téren a nemesítés új színekre, kompakt habitusra, klíma- és betegség-ellenállóságra irányul.

Folytatják a klasszikus nemesítési eljárásaikat, pozitív szelekcióval Rudbeckia- és Ricinus-törzseket, mu­tagenezissel Ricinus- és Zinnia-vona­lakat hoztak létre, és mikroszaporítási eljárásokkal is bővítenék a nemesítési lehetőségek körét.

Fontosnak tartják továbbá a nemzeti és nemzetközi kapcsolatok erősítését, egyetemek, vállalkozások, szervezetek, külföldi (francia, holland) fajtakereskedők bevonásával.

Nagy átalakulás

Szervezetileg nagy átalakuláson ment keresztül az állami dísznövénykutatás. 2021 februárjától a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) kutatóintézetei a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez (MATE) kerültek. Az összevonással a kutatói és oktatói területek közelebb kerülnek egymáshoz, aminek a kutatás-fejlesztés bővülése lehet az eredménye.

A MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetében a dísznövénykutatás a Dísznövény­termesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportban folytatódik. A nyolctagú kutatócsoportból hat fő vesz részt jelenleg aktívan a magyar egynyárifajta-fenntartásban és -kutatásban. A csoport két kutatója Orlóci László és Kisvarga Szilvia.

Merényi Alexandra

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

Mindig zsenge a karalábé

Annak idején édesapámnak megengedték, hogy ne egye meg a karalábélevest, és gyerekkoromban én sem szerettem ezt a zöldséget. Azóta sok új fajta született, amelyek zsengék maradnak és kellemes ropogós állagúak, jóízűek, nyersen is jól fogyaszthatók. Érdemes a házikertben is termeszteni, május elejétől palántázható.

Hogyan segíthet a legeltető marhatartás a globális felmelegedés enyhítésében?

Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri széndioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.

A klímaváltozás hatása

Nagyszabású nemzetközi tudományos tanulmányt készít a FAO az éghajlatváltozás növényi kártevőkre gyakorolt hatásáról a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az ökoszisztémákban. Az átfogó tanulmány megjelentetését Finnország kezdeményezte és támogatta.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.

Hazánkban is megjelent a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus

A paradicsomot és paprikát károsító paradicsom barna termés-ráncosodás vírus (ToBRFV) rendkívül könnyen terjedő, jelentős veszteséget okozó, veszélyes károsító. 2018 óta Európa számos országában teret hódított, és idén egy Csongrád-Csanád és egy Győr-Moson-Sopron megyei termelőnél is igazolta a jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

Májusi cseresznye...

Május közepén érik a legkorábbi magyar nemesítésű cseresznye, majd sorban követik a többiek. A hazai fajták közt több öntermékeny is van, amikhez nem kell porzópartnert ültetnünk a kertbe. Akinek csak kevés helye van, ilyet válasszon!

Kínában utcákat fertőtlenít, Mindszenten gyümölcsöst permetez

Kínában a fejlesztések olyan ütemben zajlanak, hogy néha még angol nyelvű szoftvert sem érkeznek készíteni egy új termékhez. Ennek egy mindszenti gyümölcsöskertben voltunk a szemtanúi, permetezőrobotot láttunk. De ha kell, füvet nyír, műtrágyát szór, vagy terhet hord az eszköz.

Meglephetünk egy virágcsokorral?

Egy ország mosolyát szeretnék előcsalogatni június 28-án hazánk lelkes és a közös jóért örömmel adakozó „virágos” szak­emberei (virágüzletek, kertészeti árudák, faiskolák), vagyis újra itt a nagysikerű VIRÁGGAL EGY MOSOLYÉRT országos akció.

Mit tud a len?

Az olajlen szerény haszonnövény, amiben nagyon sokáig csak ipari alapanyagot láttak és főként a festékgyártásban használták impregnáló anyagként. A korszerű táplálkozásban azonban újszerű szerepet kapott, mivel rendkívül magas a szervezetünk számára pótolhatatlan Omega3 zsírsavtartalma.