0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Merre tart a magyar egynyári-nemesítés?

A klímaváltozás utóbbi években tapasztalt kedvezőtlen hatásai miatt a termesztők és a felhasználók is mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak a szárazságtűrésre és stresszellenállóságra nemesített magyar egynyárifajták iránt.

Ez indokolta, hogy a magyar nemesítésű egynyárifajtákról, sorsukról és jövőjükről is szó essen a Flora Hungaria Kft. által szervezett Változások a technológiákban 2021 online szakmai szemináriumon.

Az egynyári dísznövények magyarországi kutatásának és fajtafenntartásának jelenlegi helyzetét Kisvarga Szilvia, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének tudományos munkatársa vázolta, egyben kitért a jövőbeni tervek bemutatására is. Elöljáróban felidézte, hogy hatvanévi munkássága alatt Kováts Zoltán több mint 120, főleg egynyári és részben évelő dísznövényfajtát nemesített. Nevéhez nemzetközi díjak és elismerések fűződnek.

Sokat tett a magyar dísznövényágazat fellendítéséért, és értékes örökséget hagyott maga után.

A fajtákat mindenekelőtt szárazságtűrésre és egyéb abiotikus stresszforrásokkal szembeni ellenállóságra nemesítette, illetve a virágágyi kiültetésre való alkalmasság is fontos célkitűzése volt. Az általa létrehozott fajták a mai napig őrzik ezeket a tulajdonságaikat. Ugyanakkor az 1980-90-es években nemesített fajták közül egyesek termesztése bizonytalanná vált.

Az eltelt harminc-negyven évben rendkívüli módon megváltoztak a klímaviszonyok, a felhasználói igények is átalakultak.

Félő, hogy a piacokon villámgyorsan megjelenő egynyári- és évelőújdonságok veszélybe sodorják, kiszorítják a régi magyar fajtákat, amelyeket ezért óvni, védeni kell, figyelmeztetett a szakember.

A fajtafenntartást és -megőrzést a MATE érd-elvira-majori kísérleti telepén kisparcellás körülmények között végzik. Az alkalmazott törzs- és negatív szelekciós eljárásokkal a fajták egyöntetűvé tételére helyezik a hangsúlyt.

Az eredeti 120 fajtából 100 maradt meg, amelyek között sok a félkész fajta, velük jelenleg is dolgoznak.

Az egyes betegségekkel (peronoszpóra, fitoplazma) szembeni érzékenység miatt az ellenálló képességük javítását is feladatuknak tekintik.

A kereskedelem átalakítása

Magtermesztésre kialakított kisparcellákba 300-400 tövet ültetnek fajtánként, a felnevelt növényekről ősszel szednek kézzel magot, a fajták szakaszos érése miatt a parcellákhoz többször visszatérnek. A betakarítást többhetes, szobahőmérsékleten történő szárítás, gépi tisztítás követi. Vetőmag-értékesítésre a Nébih által megszabott csíraszázalékkal rendelkező tételek kerülnek. A vetőmag-értékesítés mutatóiról Kisvarga Szilvia elmondta, hogy jelenleg nagyobb részben külföldre irányul a kereskedelmük.

A jövő tervei közé sorolta a szakember a magtermesztés felfuttatását, a kereskedelem átalakítását.

Az intézet közvetlenül csak a nagyobb megrendeléseket szolgálná ki. Szoros kapcsolat kialakítására törekednek a termesztőkkel, szükségesnek tartják az értékesítési feladatok megosztását az intézet és a magánszektor között. Az intézetben elsődlegesen a génmegőrzésre szánt tételekkel kívánnak foglalkozni a génmegőrzési pályázat által kívánt mennyiségben, valamint az elit vetőmag termelésével, annak érdekében, hogy több idejük maradhasson a legfontosabb feladatukra, az érdemi egynyári- és évelőkutatásra.

Többféle kutatás

Kisvarga Szilvia vázolta a már elindított kutatásaik tartalmi elemeit is. A cserepesdísznövény-kultúrák között akadnak olyan feledésbe merült fajok, pl. a Matthiola incana, amelyekkel az alkalmi cserepes dísznövények köre gazdagítható.

Technológiájuk mechanikai stressz­kezelésekkel kiegészítve környezetbarát módszerré válhat.

A zöldfelület-gazdálkodási kutatási irányvonal két fő részből áll. Egyrészt a pannon kertek növényeihez társítható virágzó, őshonos évelőfajokat, másrészt a zöldfalak és zöldfelületek növényesítéséhez alkalmas magyar fajtákat és őshonos fűféléket kutatják.

Ezzel párhuzamosan egynyári dísznövények magyar fajtáival palántaerősítési kísérleteket végeznek, valamint dolgoznak kereskedelmi forgalomba hozható új fajták létrehozásán is. E téren a nemesítés új színekre, kompakt habitusra, klíma- és betegség-ellenállóságra irányul.

Folytatják a klasszikus nemesítési eljárásaikat, pozitív szelekcióval Rudbeckia- és Ricinus-törzseket, mu­tagenezissel Ricinus- és Zinnia-vona­lakat hoztak létre, és mikroszaporítási eljárásokkal is bővítenék a nemesítési lehetőségek körét.

Fontosnak tartják továbbá a nemzeti és nemzetközi kapcsolatok erősítését, egyetemek, vállalkozások, szervezetek, külföldi (francia, holland) fajtakereskedők bevonásával.

Nagy átalakulás

Szervezetileg nagy átalakuláson ment keresztül az állami dísznövénykutatás. 2021 februárjától a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) kutatóintézetei a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez (MATE) kerültek. Az összevonással a kutatói és oktatói területek közelebb kerülnek egymáshoz, aminek a kutatás-fejlesztés bővülése lehet az eredménye.

A MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetében a dísznövénykutatás a Dísznövény­termesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportban folytatódik. A nyolctagú kutatócsoportból hat fő vesz részt jelenleg aktívan a magyar egynyárifajta-fenntartásban és -kutatásban. A csoport két kutatója Orlóci László és Kisvarga Szilvia.

Merényi Alexandra

Forrás: Kertészet és Szőlészet