Dunaföldváron a 17. századig nyúlik vissza az országos nagyvásárok rendezésének írásos dokumentálása. Igaz, nem csak jószágot, hanem mindenféle használati cikket lehetett itt egykoron beszerezni. Napjainkban pedig a kirakodóvásár már jóval túlnőtt az állatvásáron. Többszáz árus kínálta most is a több ezernyi portékáját. Ugyanakkor
ahol a hizlalni való borjak 225-180 ezer forintba kerültek, a vágni való rackákat 20 ezer, míg a merinókat 35 ezer forintra tartották. A merino tenyészkosokért pedig 50 ezer forintot kértek.
youtube://v/btKLYp2lUdU
A vásár sztárjai az előnevelt kacsák és libák voltak. Az előbbihez már 850 forintért, míg az utóbbihoz 1600 forintért lehetett hozzájutni. A díszbaromfikat sokan megcsodálták, ám kevesen vásárolták. Keresettek voltak viszont a jércék és a kerti tavakba való aranyhalak. A legnagyobb kínálat 8-10 hetes malacokból volt. Csaknem egy tucat gazdálkodó érkezett malacokkal, amelyeket hízónak kínáltak 21-19 ezer forintos áron. Vevő azonban kevés akadt. A gazdálkodók szinte egyöntetűen panaszkodtak arra, hogy kevesen akarnak belevágni a malachízlalásba az igen magas takarmányárak miatt.