Back to top

Május közepéig még nem dőlhetünk hátra - Hideg és fagy okozta károk a kertekben

A fagykár esetén elsősorban a téli hideg okozta problémákra gondolunk, de május 10-ig számítani lehet még talaj menti fagyokra, azután jön a jégeső szezon. A télálló növényeknek általában nem okoz gondot a téli hideg, mert mélynyugalomban vannak. Sokkal veszélyesebbek az olyan lehűlések, amire nem számít a növény: talaj menti fagyok, őszi korai fagyok, tavaszi késői fagyok, jégesők…

Nem csak a fagy, a hűvös is okozhat problémát. Ha a melegkedvelő paprika, paradicsom vagy egynyári virág palántáinkat idő előtt ültetjük ki a kertbe megfázhatnak. Ehhez nem kell fagy, elég egy éjszakai lehűlés és hetekre visszavetheti e palánták fejlődését e hőmérsékletcsökkenés.

Az hogy egy növény fagytűrő, nem jelenti, hogy késő tavasszal is az...
Fotó: wikipedia
A halmazállapot változása a baj

Fagy esetén a folyékony halmazállapotú víz szilárd lesz, és ez sok gondot tud okozni, ám nem mindig a leghidegebb okozza a legnagyobb problémát, inkább a rossz időpontban érkező kisebb fagyok a veszélyesek.

Télen a fagytűrő növényeink nyugalmi időszakukat töltik, fel vannak készülve a hidegre. A lombhullató fákon ilyenkor nincs lomb, a törzsben, ágakban sem zajlanak olyan folyamatok, melyeket a lehűlés megzavarna.

A téli -10 °C alatti, hosszabban, azaz akár egy hétig tartó hidegek azonban károsíthatják a növények szöveteit, de ez elég ritka, hogy ilyen alacsony hőmérséklet ilyen hosszú ideig fennálljon. A nagyobb károkat a korai és a késői fagyok okozzák. A kora téli, azaz inkább késő őszi fagyok esetén - ha a növények még nem készültek fel a télre - lefagyhat a lombozatuk, és az így lehulló levelek helyén lévő kis sebek problémásabbak, mintha a levelek maguktól, fagyhatás nélkül hullottak volna le, hiszen ez egy kényszerített lombhullás. Ez nem jó, de ennél még károsabbak a késői fagyok – tavasszal, amikor a rügyek kipattannak, a gyümölcsfák némelyike virágba borul, és ha ekkor jön a fagy, az meg tudja ritkítani a leendő termést.

Mi számít hidegnek? Mikor, mi - kinek mi...

A kora őszi fagyok és varasodás fertőzés következménye is lehet, hogy a lomb idő előtt lehullik. Ez még tovább növeli fagyérzékenységet. Fokozza a gondokat a korábbi aszályos időjárás, ez ugyanis nyáron rontotta a növények kondícióját, ami miatt fagytűrésük is csekélyebbé válhatott. A fagy miatt sérült ültetvényekben, a következő évben csökken a lombfelület és a produktivitás. Annak ellenére, hogy nincs gyümölcs a fán, láthatóak a kondícióvesztés tünetei: gyengébb növekedés, deformáció az alma kinyílt virágzatában…

A legérzékenyebb a bibe, ami már -3 °C-on jelentősen (50 %-ban) károsodik, míg a levélkezdemények -4, -5 °C-on szenvednek maradandó károsodást a tavaszi fagyoktól. A némely évben bekövetkező tartós (7-8 órás) -6, -10 °C körüli hőmérsékleten, a virágok mellett már a levelek, hajtások, sőt a 2-3 éves fás részek edénynyalábjai (kambium) a téli mélynyugalom megszűnése miatt megfagynak, megbarnulnak. Az alma hajtásai télen -30 °C-os hideget is elviselik, míg tavasszal a -3, -4 °C-os fagy is károsító hatású.

A fagyást követő gyors felmelegedés (éjszaka -7 °C, néhány óra múlva 20-25 °C) tovább fokozta a sejtek, szövetek roncsolódását.

Jégesőkor sérülnek a levelek, a gyümölcsök, emiatt másodlagos károkra, például gombafertőzésekre is számítani kell.
Fotó: wikipedia
Védekezés a tavaszi fagyok ellen

Sajnos a -6, -8 °C-os tartós hidegben nehéz hatékonyan védekezni. A növény fagytűrő képessége jelentősen függ a kondíciójától, tehát ha előző években jól tartottuk a növényt (nem hagytuk, hogy erején felül túlteremjen, gyommentesítettünk, így több tápanyag jutott a kultúrnövénynek), akkor már tettünk valamit a jó kondíció érdekében. Fagy elleni a füstölés és fagyvédelmi permetezés valamennyit használ ugyan, de a fagyvédelmi permetezés a rügyeket védi, a már kibomlott fiatal leveleket nem, tehát ha a fa ilyen „vegyes” állapotban van, akkor ezt ne alkalmazzuk.

Füstölés: az aktív fagyvédelem egyik legrégibb módja a füstölés. Ezzel a levegőt lehet 1-2 fokkal melegíteni, és a talajhő-kisugárzás is csökkenthető vele. A füstölő kupacot úgy készítik el, hogy egy karó köré éghető anyagot (szalmát, venyigét) raknak, majd rá a füstöt szolgáltató nedves levelet, trágyát, vizes szalmát, s végül az egészet földdel takarják. Begyújtás előtt, amikor a léghőmérséklet 1-2 °C-fok, kihúzzák a póznát, és az alsó réteget begyújtják. Egy füstölő kupaccal 40-50 négyzetméteres terület védhető meg a fagytól.

Teljes fagykár a virágokon
Fagyvédelmi öntözés: ennek során a talaj felszínét öntözzük. Mivel a nedves talaj hőtároló és hőszállító-képessége nagyobb, mint a száraz talajé, a felszínéről kisugárzó hő egy részét pótolja. Csak 1-1,5 méteres magasságban hatékony, így csak bogyós ültetvényekben alkalmazható, fáknál nem.

Fagyvédelmi permetezés: többnyire felejtős módszer, mert kárt is okozhatunk vele. Elve, hogy vizet permetezünk a fára, ami ráfagy a rügyekre, és ez a fagypáncél védi meg a még hidegebb kinti hőmérséklettől. Ám ha a rügy már kipattant, azt roncsolhatja a ráfagyasztott víz.

Aminosavas permetezés: virágzás időszakában az aminosav tartalmú speciális permet csökkentheti a hideg káros hatásait, amelyre számos dél-európai példa van, ám hazánkban alacsonyabb is lehet a tavaszi hőmérséklet annál, mint ami ellen ez hatásos.

Jégeső ellen: lehet a növények fölé jégvédő hálót húzni, illetve léteznek jégágyúk is. A jégágyú üzem közben 7 másodpercenként acetiléngáz és levegő keverékét robbantja be egy tartályban, egy tölcsér az ég felé vezeti a létrejövő lökéshullámot, ami megemeli a felhőréteget 7-8 ezer méter magasságba. Zivatar előtt 20-25 perccel kell elkezdeni működtetni. Hatása 600-700 méter sugarú körben érvényesül. Nem a felhőket hajtja el más terület fölé – mint ahogy azt néhányon tévesen gondolják -, hanem a jég olvadását segíti elő. A NAK 2018. óta működtet hazánkban jégkár elhárító rendszert.

Végül még érdemes megemlíteni a fatörzsek meszelését, ami szintén fagyvédelmi hatással is bír a kórokozókat, kártevőket ritkító tulajdonságán túl. A fehér szín visszaveri a napsugarakat, így azok kevéssé melegítik fel a törzset. Ez kora tavasszal azért jó, mert nappal meleg van, éjjel fagy. Ha nem hagyjuk, hogy a törzs nappal felmelegedjen, nem indul be a nedvkeringés, tehát nincs, ami éjjel megfagyjon a fában, és fagyrepedéseket hozzon létre a törzsön.

Az itt leírt fagyvédelmi praktikák használhatók ugyan, de akkor tesszük a legjobbat növényeinkkel, ha jó kondícióban tartjuk őket, így ők maguk lesznek képesek a mínuszokkal jobban megbirkózni, és probléma esetén gyorsabban regenerálódni...

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Összetett fagyvédelem

Öt éve jártunk Weppert Sándornál, aki minden lehetséges módszerrel próbálja megvédeni a körteültetvényét a tavaszi fagyoktól. Akkor a fűtési lehetőségekről beszéltünk (Fagyvédelem öreg ültetvényben, KSZ 2016/19.), most egy saját fejlesztésű szélgépet mutatott be, ami reményei szerint kereskedelmi forgalomba is kerülhet. Módosított fagyvédelmi öntözési gyakorlatán is.

A robotoknak nem fáj a kapálás

A mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány leküzdése érdekében 7,9 millió eurós projekt keretében szeretné meggyorsítani az Európai Unió a növénytermesztés automatizálását. Olyan technológiákat akarnak széles körben alkalmazhatóvá tenni, amelyek a legnehezebb és leginkább monoton élő munkát válthatják ki.

A peterakást kell megelőzni – Növényvédelmi előrejelzés 19. hét

A cserebogárpajor kártételét leghatékonyabban úgy előzhetjük meg, ha megakadályozzuk a most rajzó bogarak peterakását. Intenzíven rajzik ezenkívül az almamoly is, csapdázással kövessük nyomon, hogy optimális időpontban kezdődhessük a védekezést. A betegségek terjedésének a viszonylag száraz időjárás egyelőre gátat szab.

Május 10-én tartjuk az ország legrégebbi zöld ünnepét

A Föld napjának testvérünnepe a madarak és fák napja, amelyet a 1994-es miniszteri rendelet alapján, immár több mint 100 éve május 10-én ünneplünk. A hagyománnyá váló ünnepnap célja a társadalom természetvédelmi elkötelezettségének kialakítása, elmélyítése.

Válaszd a természetet, válaszd a kartont!

A Tetra Pak, az élelmiszer-feldolgozás és -csomagolás egyik vezető vállalata "Válaszd a természetet, válaszd a kartont!" elnevezéssel indított kampányt, amelynek célja, hogy klímasemleges, teljes egészében megújuló vagy újrahasznosított anyagokból készült csomagolásokat hozzon létre.

Takarni és fűteni is kell a csonthéjasokat, hogy megvédjük a tavaszi fagyoktól

Harmadik éve fagyott el a kajszi és az őszibarack Nagyvenyimben, Csizmadia György gyümölcsösében, pedig nem különösebben fagyveszélyes területen fekszik. A tavalyi, rendkívüli mértékű fagykár után almából és cseresznyéből még biztató a terméskilátás.

Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek

Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek, fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását.

A kisebb szántóföldi kultúrák növényvédelme

A cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédő szeres kezelésére vonatkozó adatok megosztásával szeretné segíteni ezúttal a Kleffmann és Partner Kft. a gazdálkodókat.

Az ideálisnál kevesebb csapadék valószínű

A héten még marad a mérsékelten meleg idő, pénteken újabb hidegfronttal, az ideálisnál kevesebb csapadékkal. A jövő hét elejétől várható jelentős melegedés, ami tovább gyorsítja a természetes vegetáció és a kultúrnövényeink fejlődését. A talaj fölső rétege sokfelé, főleg az ország középső részén száraz, így a meleg mellé csapadék is kellene, de ebből csak kevés helyen várható kellő mennyiség.

Fagytűrő hazai barackok

Az elmúlt évek fagyos tavaszai komoly gondot okoztak a kajszitermesztőknek. A hazai nemesítésű fajták talán megoldást jelenthetnek erre a problémára. A magyar kajszifajták jelenlegi megítéléséről, és a aktuális kutatásokról kérdeztük Mendel Ákost, a MATE Kertészettudományi Intézete Ceglédi Kutató Állomásának témavezetőjét.