Back to top

Nehéz fél év vár az állattenyésztőkre

Nem lehet megjósolni, hogy a takarmány ára meddig marad ilyen magas. Sok múlik azon, hogy kedvez-e az időjárás az idei termésnek, illetve hogy meddig bénítja még a globális piacot a pandémia. Egy biztos: a következő fél év nehéz lesz az állattenyésztők számára – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrárcentrumának ügyvezető igazgatója.

Lapunk kérdésére adott válaszában, miszerint milyen kilátásokat, trendeket látnak a globális takarmánypiacon, a szakértő azt hangsúlyozta, hogy nem érdemes jóslásokba bocsátkozni, maximum a tényeket szabad egymás mellé sorakoztatni. A jelenlegi drágaságnak fundamentális és nem fundamentális okai is vannak.

Az okok

Előbbi okok közé tartozik, hogy az időjárási-éghajlati változások miatt a termés tavalyi mennyisége elmaradt az átlagostól, emiatt bizonyos terményekből globális hiány alakult ki. Európa keleti részében és Franciaországban évek óta ismétlődik a tavaszi aszály, ami nem kedvez a gabonatermesztésnek.

Hiába következnek később csapadékosabb időszakok, a növények nem tudják utolérni magukat.

Kínában áradások tették tönkre a gabonatermés egy részét, Dél-Amerikában pedig a La Nina-jelenség – a földrész csendes-óceáni partján a jelenséggel járó léghőmérséklet-változás okozta intenzívebb széljárás és a hűvösebb tengervíz – okozott jelentős terméskiesést. Kanadában a repceraktárak idejekorán kiürültek, és Oroszországban is kevesebb gabona termett.

Kínában a 2018 óta pusztító sertéspestis miatt az állomány jelentős részét leölték, aminek következtében nagyot esett a takarmányfelhasználás volumene. Viszont mostanra megkezdődött a sertésállomány megújítása. A hírek szerint 15 ezer állattartó telep épül, és az ország minden takarmányt felvásárol, amit tud. Ennek főként a kukoricára van jelentős elszívó hatása.

A takarmányárak általános emelkedésének spekulációs és pszichológiai okai közé sorolhatjuk a pandémia következtében kialakult logisztikai válságot, a pánikszerű felvásárlással járó készletezést, valamint hogy a „pénz keresi a helyét”.

Miután számos iparág és szolgáltatási szektor recesszióba került, a befektetők alacsony kockázatú instrumentumokat kerestek, ezért felértékelődött a mezőgazdasági commodityk szerepe az árutőzsdéken.

Ugyanebbe az irányba hat egy másik fontos globális tendencia, méghozzá az, hogy a bolygó túlnépesedése miatt egyre fontosabb kérdés az élelmiszerellátás biztonsága. A mezőgazdaság ezt nyilván meg fogja oldani, ahogyan az ’50-es, ’60-as években is szintet ugrott technológiailag, de ez a kihívás is hozzájárul ahhoz, hogy világszerte 20–30 éve emelkedik a termőföld ára.

A magyar gazdák szempontjából ugyanakkor jelentős hatással van a gabonaárak emelkedésére a kőolajár növekedése is. A Magyarországon előállított termények, például a kukorica és a repce jelentős részét – akár 50 százalékát – ugyanis egyáltalán nem vagy nem közvetlenül emberi élelmezésre használják, hanem ipari célra, például bioüzemanyag vagy izocukor előállítására.

Azonkívül visszautalhatunk még a kínai sertésállomány felfuttatására, mert a sertéstakarmányozásban ezek a növényi termények a hangsúlyosak.

Pénzügyi folyamatok

A Takarékbank Agrárcentrumának szakértői által preferált párizsi árutőzsdén március közepéig nagyon sokat emelkedtek a gabonaárak, azóta viszont „oldalaznak”, vagyis inkább stagnálásról lehet beszélni. A búza esetében 20, a szója tekintetében majdnem 40, a kukoricánál majdnem 50 százalékos volt a drágulás márciusig. Azóta megtorpanni látszik a folyamat. Elképzelhető, hogy a takarmányárak a következő aratásig már nem emelkednek tovább, de ebben nem lehetünk biztosak.

A szakértő kiemelte, hogy a magyar állattenyésztők számára a gyenge euró-forint árfolyam is kedvezőtlen hatású. Ez mintegy 10 százalékban játszik szerepet a magas takarmányárakban, hiszen a takarmányok árát a tőzsde határozza meg, a szóját pedig majdnem teljes egészében importáljuk.

Továbbá a gabonaexport – az ebből a szempontól történetesen kedvező gyenge forintárfolyamnak köszönhetően is – felpörgött Magyarországon, emiatt belföldön erős keresleti piaca alakult ki például a búzának.

Az új kérdések és az új latolgatás aratáskor válik esedékessé, de addig is biztos, hogy a magyar állattenyésztőkre nehéz fél év vár. Folyamatosan vásárolniuk kell a takarmányt, ami most azt jelenti, hogy egyre szélesebbre nyílik a bevételeik és a költségeik közötti olló, vagyis egyre kisebb eredménnyel számolhatnak. Ehhez a kereslet stagnálása szintén hozzájárul. A baromfi kereslete az utóbbi 10 évben egyre nőtt, de mostanra ez megállt, a sertés és a marha tekintetében pedig hosszabb ideje nem mozdul érdemben a piac.

Az is kérdés, hogy kiadásaik növekedésének mekkora részét tudják érvényesíteni az állattenyésztők a fogyasztók felé.

Szinte biztosnak látszik, hogy a takarmány drágulása következtében a fogyasztók kénytelenek lesznek többet költeni állati termékekre, de a terményárak emelkedése miatt olyan alapvető élelmiszerek is bizonyosan drágábbak lesznek a tavalyinál, mint a liszt és a tészta.

Ehhez hozzájárulhat a várva várt nyitás inflációs hatása, amit az MNB előrejelzései is alátámasztanak.

Fotó: pixabay.com

A megoldás

Az állattenyésztők számára alternatív takarmányok és tárolókapacitásuk növelése jelentheti a megoldást. Hollósi Dávid elmondta, hogy van olyan ügyfelük, aki tavaly 1 évre előre megvásárolta a takarmányigényét. Ő átmenetileg nagyon jól járt. Ennek ellenére általánosságban elmondható, hogy az áremelkedési hullám az összes termékpályán végig fog haladni, és végül a fogyasztóknál csapódik le.

Az állattenyésztők jelenleg leginkább abban reménykedhetnek, hogy jó lesz az időjárás, és bőséges termést hoz az idei év, a pandémia megszűnésével pedig az árutőzsdei kereskedés is normalizálódik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol hisznek a boldog állattartásban

Lassúság. Lelassulás. Lassítás. Mindenkinek mást jelentenek e szavak. Van, aki egyfajta figyelmeztetésnek, jelnek tekinti az élettől, hogy ideje visszavenni tempót, és a folytonos sietség, kapkodás, a munkák, a tárgyak, az élmények halmozása helyett megélni a mindennapok apró örömeit. Akár az állattartásban is.

Galgahévíz még kitart

Bármennyire is szeretnék feléleszteni a kistermelői piacokat, nem látni, hogy újra sikerülne visszaterelni a fogyasztókat. Pedig igazi nyerő helyzet lenne mind a vásárlók, mind a gazdák számára. Mészáros Vendel, sok galgahévízihez hasonlóan mezőgazdasági termelésből él. A víz, a munkaerő és a piac hármasában fogalmazta meg azokat a gondolatokat, amelyek ma a kistermelőket foglalkoztatják.

Enyhítették a Fejér megyei húshamisítókra kiszabott elsőfokú ítéletet

Másodfokon enyhítette a bíróság a Fejér megyei húshamisítókra kiszabott elsőfokú ítéletet - közölte a Székesfehérvári Törvényszék csütörtökön az MTI-vel.

Hat százalékkal nőtt a Corteva árbevétele

Erős eredményekről számol be a Corteva 2021-es első negyedévi jelentése. Az egész évre nézve magasabb nettó értékesítést vár a globális mezőgazdasági vállalat.

Az úszó város lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik módja

Úszó város épül a Maldív-szigeteken partjainál. Ez a világszinten is úttörő jelentőségű építmény elsősorban a lakosok védelmét szolgálja az emelkedő óceánszint ellen.

Egyáltalán nem vicces a tehénriogatós kihívás

Vonat gázolt a napokban egy tehenet Bajorországban, a rendőrség két fiatal lányt keres, akik vélhetően a „kulikitaka-challenge” keretében riasztották meg az állatot. Állattartók már régóta figyelmeztetnek a kihívás őrült és veszélyes voltára, és a Tik Tok is számos ilyen videót törölt már, de úgy tűnik, még mindig nincs vége.

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Kevesebb holland tulipán lesz jövőre

A holland tulipán népszerűsége évek óta töretlen, ráadásul a tulipánszezon ideje is hosszabb lett. Az idei fagykárok miatt azonban jövőre kevesebb tulipán fog virágozni Hollandiában.

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.