Tavaly elnyerte a Pest Megyei Közgyűlés által adományozott Az Év Gazdálkodója címet Biró Mátyás. A környéken új értékesítési rendszert alakított ki, és biokertészet sincs a közelben, valószínűleg ezért terjesztette fel a város erre a díjra.
Ő marketing területen dolgozott addig, amíg hirtelen döntéssel bele nem kezdett a kertészkedésbe. Előtte már tanulmányozott külföldi mintákat, majd az Erste Bank Higgy magadban! pályázatán nyert kezdőtőkével indította mostani vállalkozását. Alapvetően családi gazdaságról van szó, de ettől az évtől már három alkalmazott, valamint a tulajdonos öccse is főállásban dolgozik a kertészetben, a felesége pedig besegít. Biró Mátyás a termesztés irányítása mellett a kiszállításokat intézi.
Kis területen intenzíven
A félhektáros gazdaságban szabadföldi kultúrákat termesztenek, 400 négyzetméter fóliával fedett területen nevelik a palántákat. A védett terület idén bővül majd egy 500 négyzetméteres, termesztésre használt fóliaházzal, és egy 160 négyzetméteres palántanevelővel.
A gazdaság nagy termelékenysége annak köszönhető, hogy biointenzív gazdálkodást folytatnak: az egész terület folyamatosan be van ültetve, a kultúrák gyorsan váltják egymást, és a hagyományos termelésben megszokottnál kisebb sor- és tőtávolsággal dolgoznak. Emiatt sokkal intenzívebb tápanyag-utánpótlást igényel a rendszer. Amint egyik kultúra lekerül, a komposztos vagy trágyapelletes tápanyag-utánpótlást követően már vetik/ültetik is a következőt. Mindezt nagyon pontos vetésterv szerint végzik.
Mindenből keveset termesztenek, de szinte folyamatosan. Így hétről hétre gazdag a vevőknek kínált zöldségválaszték, és ezzel a kockázatot is minimalizálják, hiszen ha véletlenül valami nem sikerül, akkor is van mit tenni az egységcsomagokba. A 36 termesztett zöldség közt az alapfajokon kívül rukkola és néhány retekkülönlegesség is van. A fajtaszám természetesen ennél jóval nagyobb, hiszen például retekből is több típust termesztenek. Igyekeznek minél több zöldségfélét kipróbálni, és várják
a vevők visszajelzését.
Ez a gazdálkodási forma sok odafigyelést és sok kézi munkát igényel. A kis területen és sűrű állományokban a gépi művelésre nincs lehetőség.
Megvan a bizalom
A gazdaságnak nincs bio minősítése, de mindent betartanak, ami a biogazdálkodás alapját képezi, a csávázatlan magok vetésétől kezdve a biológiai növényvédelemig. Tervezik az akkreditáltatást, de az nagyon sok adminisztrációt igényel, és ez nekik nem is létkérdés, mert kialakult a vevői bizalom. Mindenkit személyesen ismernek, a vásárlói közösség tagjai meglátogathatják a kertet, illetve rendszeresen hírlevelet is kapnak a kertészetben történő eseményekről, a termesztés fázisairól. A szakember szerint a hivatalos bio minősítésnek ott van nagyobb jelentősége, ahol a termelő és a vevő nincs közvetlen kapcsolatban, és így a bizalmi viszony hiányát a független szervezet minősítése pótolja.
Azt nem lehet mérni, hogy mennyivel alacsonyabb az általuk elért termésátlag a hagyományos termesztésénél, már csak azért sem, mert a tulajdonos a kezdetektől biointenzív gazdálkodást folytat. Szerencsére már vannak nagyon jó hatásfokú, biotermesztésben engedélyezett növényvédő szerek, de Biró Mátyás a fizikai módszereket is beveti, például a földibolháktól hálós takarással védi a káposztaféléket. Kultúrája is válogatja a termésmennyiség alakulását: amíg a saláta bio módon is kiváló eredményt ad, a paradicsom nem, mert nem oldható meg az intenzív tápanyag-utánpótlás. A minél nagyobb termésátlagért Ráckevén áztatott granulált trágyákkal is öntözik a növényeket.
Kosárközösség
A közösség által támogatott kertészetnek (angolul Community Supported Agriculture, CSA) a világ számos helyén nagy a hagyománya. A módszer Franciaországból indult, de Biró Mátyás egy kanadai videókurzuson ismerte meg az alapokat. A részvétel igen sokba került, de megérte, mert készen kapott rengeteg adatot, módszert és számítást, ami szükséges az ilyen értékesítési rendszer működtetéséhez, valamint az azt ellátó, szakaszos vetésrenddel működő gazdasághoz.
A közösségi értékesítés ugyanis hazánkban is kétféle formában működik. Az egyik a részes rendszerű közösségi kert, ebben az esetben a tagok finanszírozzák a termelést, földterületeket bérelnek, amit a kertész művel, a megtermett árut pedig szétosztják közöttük. A másik a Ráckevén is követett modell, a „dobozos rendszerű” kosárközösség – ebből körülbelül 10-15 működik hazánkban –, ahol heti díjért vegyes csomagot kapnak a vásárlóközösség tagjai. A hazánkban működő „zöldséges közösségek” között vannak 20 és 200 taggal rendelkezők is. A ráckeveinek jelenleg 98 tagja van, ezzel ez a harmadik-negyedik legnagyobb Magyarországon.
Havonta fizetnek
Az Ízes Udvar közösségében áprilistól októberig tart a szezon, ez alatt hetenként egy doboz zöldséget házhoz kapnak a tagok. Ez mindig az éppen betakarítható zöldségekből összeállított egységcsomag, ami nagyjából két felnőtt és két kisebb gyerek egyheti ellátására elég, és 5500 forintba kerül. A rendszer annyival tér el még a külföldi példáktól, hogy ott egész szezonra kell szerződni, és legalább a fél szezont előre kell kifizetni. Itt a szerződés ugyan szintén egy szezonra szól, de a tagok havonta fizetnek, így rugalmasabb a ki- és belépés, mondta Biró Mátyás.
Van fluktuáció, hiszen a hosszú távú elköteleződés nem mindenkinek válik be. A tagok 60%-a már a kezdésnél csatlakozott. Többnyire 30-35 éves a résztvevők köre, a náluk fiatalabbak jellemzően keveset főznek, emiatt nem biztos, hogy tudnak mit kezdeni a heti adaggal.
Körülbelül 25 kilométeres körben szállítanak ki Ráckevétől Szigetszentmiklós irányába. Amerre több vevő van, arra járnak, hiszen egy-egy vásárló miatt nem éri meg letérni az útvonalról. Az egységcsomagokat hét vége felé kapják a tagok, mert az emberek a szabadnapokon főznek többet. Van egy átvételi pont is Ráckevén azoknak, akik nem a szállítási útvonalon laknak, két órájuk van, hogy a csomagokért menjenek.
Rugalmasak, így lehetőség van ez egységcsomaghoz további zöldségeket is rendelni, ha pedig a kosárközösség tagjainak valami közbejön, és szólnak, akkor az adott héten nem szállítanak nekik. A közösségbe belépők fő motivációja, hogy gyerekeik biozöldséget egyenek, és szeretik ismerni az áru eredetét. Sokan a biozöldségeknek az ízét is másnak vélik.
Többcsatornás értékesítés
A gazdaság alapításának első évében piacon adták el a többletet, a piacozást mára felváltotta a webshop. Biró Mátyás nem tartja a hagyományos piacokat versenytársnak, a tapasztalata szerint azoknak más a vásárlói köre. Van, aki szeret a piacon nézelődni, mások ugyanakkor inkább elkerülik a tömeget.
Az áprilisi induláskor nem mindig van annyi zöldség, amekkora a kosárérték, ezért a környékbeli termelők árujával egészítik ki a heti doboz tartalmát, ilyenkor lekvárok, zöldségkrémek, száraztészta is kerül bele. A zöldségközösség áprilistól októberig, az éttermi értékesítés (bébizöldségeket is termelnek közeli éttermeknek) áprilistól decemberig tart.
A kosárközösség igényein felül termett zöldségeket a Parasztkamra webshopon értékesítik, ahol mindig látszik az aktuális kínálat. Az idén újabb közeli termelők élelmiszereivel, sajtokkal, mézzel, lekvárokkal, füstölt áruval terveznek bővíteni Ez a rendszer arra épít majd, hogy a hetente kiszállítandó zöldségcsomagokhoz más áruk is kapcsolhatók. A webshop tavaly 15 termelő termékeit integrálta, a bővítéssel négy évszakossá válhatna, télen is működhetne, még ha kisebb forgalommal is.
Online videókurzust is hirdettek, főleg az értékesítésről, így többségében már gyakorló biokertészek jelentkeznek, hogy megismerjék ezt az értékesítési logikát.