Back to top

Folyamatosan nő a Takarék AgrárTrend Index értéke

Tovább javultak a magyar agrárium kilátásai az idei év első negyedévében a tavalyi utolsó három hónaphoz képest. A gazdák helyzetértékelését összegző Takarék AgrárTrend Index 31,8-ról 32-re emelkedett, a bizalmi index így már tizenkét hónapja folyamatosan javuló tendenciát mutat.

A Takarékbank legfrissebb összesítését ismertetve Hollósi Dávid, a pénzintézet Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója elmondta, a piaci szereplők helyzetértékelése elsősorban a baromfi-, a sertés- és az olajosmagvak-termékpályán javult, a többi ágazatban alapvetően stagnálás figyelhető meg.

Az elemzők várakozásai szerint, amennyiben nem lesz jelentős aszály, az év második felében az ágazat elérheti az ideális, évi 5-7 százalékos kibocsátás-növekedési szintet.

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2021 első negyedévében 32 pontra emelkedett a 48 pontos skálán, ami 0,2 ponttal magasabb az előzőnél. A várakozások jellemzően stagnálnak a tavalyi utolsó negyedévhez képest, a Takarékbank elemzői az állattenyésztőknél tapasztaltak kisebb javulást. Mind a sertés, mind a baromfi átvételi árak emelkedést mutatnak, ami egyrészt a tavalyi mélyponti utáni korrekciót, másrészt a megnövekedett takarmányárak érvényesítését jelenti.

Fotó: Takarékbank

A Takarékbank bizalmi indexe tavaly óta folyamatos emelkedést mutat, némileg azonban elmarad a 35-ös értékű semleges növekedési szinttől, ami évi 5-7 százalékos kibocsátás-növekedési pályát feltételez az élelmiszer-gazdaság egészére. A Takarékbank elemzőinek várakozása szerint, amennyiben az állati termékeket előállítók több lépcsőben érvényesíteni tudják a jelentős mértékben megnőtt inputköltségeiket az eladási árakban, és az időjárás a növénytermesztők gazdálkodását sem fogja negatív irányban befolyásolni,

az indexérték az idei harmadik negyedévben elérheti ezt a hosszú távon fenntartható, biztos jövedelmezőséget jelentő növekedési szintet.

Az agrártermelés sajátosságainak köszönhetően, a Takarékbank előzetes várakozásainak megfelelően, a téli hónapokban a bizalmi index értéke nem mutatott jelentős mértékű mozgást, az ugyanakkor ismét láthatóvá vált, hogy a vizsgált termékpályákon eltérően alakulnak a folyamatok.

Fotó: Takarékbank

Mint Hollósi Dávid elmondta, a szántóföldi növénytermesztésre alapuló gabona- és olajosmagvak-termékpályákon átlag feletti az alindex értéke, ami a márciusig tovább emelkedő terményáraknak tudható be. A tojás termékpályán az import visszaszorulása, illetve a húsvéti szezon okozta az átlagosnál jobb helyzetértékelést. A baromfi- és a sertéstermékpálya mutatja továbbra is a leginkább pesszimista hangulatot. A baromfi termékpályán ugyanakkor egyéves időtávban több mint 13 pontos emelkedést tapasztaltak.

A gyümölcstermesztők és -feldolgozók esetében azonban megismétlődött a tavalyi tendencia: a tavaszi fagyok okozta terméskiesés miatt a tavalyihoz hasonló nehéz év elé néz az alágazat, amit az átlagosnál alacsonyabb indexérték is jelez.

A Takarékbank előrejelzésének megfelelően a 2020 utolsó negyedéve óta rekordmagasságokba emelkedő terményárak a takarmányköltségben 2021 első negyedévében jelentek meg. A korábbi tapasztalatoknak megfelelően azonban a feldolgozók által integrált termelők számára „védőhálót” nyújt az integráció, továbbá a szarvasmarha-termékpályákon (húsmarha, tej) a nagyobb mértékben a saját termőterületre alapozott takarmányalapanyag-előállítás nyújt biztonságot.

A Takarékbank Agrárcentrum felmérése szerint a piac helyzetértékelésében látható stagnálásában fontos szerepet játszott, hogy az első negyedév végén még bizonytalan volt a pandémiás lezárások utáni nyitás várható időpontja.

Az élelmiszer-kiskereskedelemben idén elmaradt a tavalyihoz hasonló „pánikvásárlási” roham, így az élelmiszer-feldolgozók némi többletkészlettel rendelkeznek.

A tapasztalatok szerint azonban a magyar élelmiszertermelés alkalmazkodni tudott a járvány miatt megváltozott helyzethez, sikerült az értékesítési csatornákat – ha nem is teljesen –, de oly módon megváltoztatni, hogy az éttermek bezárásával járó keresletcsökkenés ne okozzon nagy problémát.

Héjja Csaba, a Takarékbank Agrár Üzletágának elemzője a szőlőtől a pohárig vezető utat járta végig előadásában, igyekezvén nemzetközi kitekintéssel is megértetni a 2020-ban kialakult helyzetet és a várható következményeket.

Számítások szerint az elmúlt évtizedekben mintegy 25 százalékos termőterület-csökkenés mellett 150 százalékos termésátlag-növekedéssel számolhattunk. A hatvanas években indult az „újvilági” bortermelés – Dél-Afrika, Dél-Amerika, Új-Zéland, USA, Kína –, ami alaposan felforgatta a világ fogyasztói térképét.

Az elmúlt évben az „óvilági” – és ezen Európa értendő – borászatai közepes termést takaríthattak be, míg jelentősebb visszaeséssel az „újvilágiak” szembesültek.

Ugyanakkor nemzetközi szinten 2 százalékos exportmennyiség- és 6 százalékos exportérték-csökkenés volt tapasztalható. Visszaesett a pezsgő iránti kereslet is, ami a kínaiaknál elérte a 30 százalékot. A távol-keleti országban a helyi szokások – a bort társasági italnak tekintik, nem jellemző az otthoni fogyasztás – miatt jelentős a csökkenés.

A magyar borászok tavaly jó exportteljesítményt mondhattak magukénak. A kiszállítások az előző évihez képest 18 százalékkal nőttek, bár azt is látni kell, hogy ebben a folyóbor mennyisége jelenti a túlsúlyt.

Fotó: Takarékbank

Az elemző szerint a járvány lecsengése utáni nyitás leginkább a szőlő-bor termékpálya szereplőinek gazdálkodására lehet rendkívül jótékony hatással.

Az első tapasztalatok, illetve felmérések szerint a borfogyasztási szokások érzékelhetően megváltoztak a pandémia idején, a napi fogyasztásra szánt borok piaca nőtt, és ehhez jól tudott alkalmazkodni a borászatok zöme.

A prémium szegmensben, elsősorban éttermekbe beszállító borászatok számára a kormányzat támogatása átmenetileg segítséget jelentett, viszont számukra kulcskérdés a mihamarabbi nyitás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Hurrá! Végre jöhet a kukacropi!

A szárított sárga lisztkukac lett a nyerő, ez az első ehető rovar, amely élelmiszerként megszerezte a forgalomba hozatali engedélyt az EU-ban.

Kevesebb holland tulipán lesz jövőre

A holland tulipán népszerűsége évek óta töretlen, ráadásul a tulipánszezon ideje is hosszabb lett. Az idei fagykárok miatt azonban jövőre kevesebb tulipán fog virágozni Hollandiában.

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Méregtelenítő kúrák - használ vagy inkább árt a testünknek?

A méregtelenítő kúrák célja a szervezet méregtelenítése a mérgező anyagoktól, népszerűek az egészségük javításában érdekelt emberek körében. De vajon ezek hasznosak vagy inkább károsak?

Baromfihús hiány az Egyesült Államokban

Az amerikai piacon jelenleg gondot okoz a baromfihús iránti kereslet kielégítése. A csirkehúsos szendvicsek a vártnál jobban fogynak, de a hústermelők nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igényekkel.