A növényvédelmi kezelésen, nevezetesen a lemosó permetezésen túl szőlészeti munkák is várnak a lelkes házikerti termesztőkre. Összeállításunk a metszést kiegészítő műveletek (nyitás, szálvesszők rögzítése, venyigekezelés) világába kalauzolja az olvasókat.
Az így képzett bakhát lebontása, plusz feladatot jelentett a termelők számára tél végén. A hidegek elmúltával a megszólaló cinkék „nyitnikékje” is azt jelzi, hogy kezdődhet a sorok kitakarása, vagyis a nyitás. Mivel ennél a művelésmódnál a kompakt, földközeli tőkefejen hagyjuk a csapokat, szálvesszőket, a metszést feltétlenül meg kell, hogy előzze a homokréteg eltávolítása. A hagyományos ültetvények szűkös soraiban ez általában kapával történt, manapság már traktorra szerelt berendezéssel is lefújhatjuk a felesleges homokot.
A sorközbe hordott trágyát a nyitással be is takarhattuk, nem kellett azt külön a talajba forgatni. A tőkefejek nyitása ráadásul a harmatgyökerek eltávolítását is megkönnyítette, ezek a felszínhez közeli gyökerek ugyanis több szempontból is kerülendők.
Nem csak azért, mert nagyobb fagyveszélynek teszik ki magukat, ezen talán még segíthet valamelyest a fedéssel odahúzott talajréteg. A nagyobb problémát a nyári időszak hordozza, ugyanis a harmatgyökerek vízszolgáltatására alapozó tőkék erősebben megsínylik az aszályos időszakot. Oltványszőlőben súlyosbítja a problémát, hogy a felszínhez közeli harmatgyökerek akár a nemes részről is eredhetnek. Az alanyról „lelépő” termőrészek viszont érzékenyek a filoxérára. A harmatgyökerekre alapozó tőkék a gyengébb vízellátottság miatt, de a károsító szívogatásai miatt is jobban szenvednek, gyengül az erőnlétük.
A másik metszést kiegészítő művelet a szálvesszők elhelyezése, rögzítése. A hosszú metszési elemek esetében azok pozicionálása biztosítja a rügyek kellő fakadását.
Liántermészetéből adódóan a szőlő arra törekszik, hogy minél hamarabb, minél magasabbra törhessen. Ennek érdekében felsőbb helyzetű rügyei fakadnak leginkább, magasabban lévő hajtásai nőnek intenzívebben. A szőlőtermesztés gyakorlata éppen ezt a liántermészetet igyekszik korlátozni. A tőkeforma fenntartásához hozzájárulhat a metszési elem rövidsége (kordon-, lugasművelés), annak csüngetése (függönyművelés), de a szálvesszők ropogtatása, ívelése is.
Az íveléssel pedig elérhetjük, hogy valami okból az egész metszési elemnek „fakadnia kelljen”. Általános szabály, hogy a szálvessző eredési helyénél és végén erősebb a növekedés. Az íveléssel pedig az alva maradásra hajlamos középső részt is „helyzetbe hozhatjuk”, magasabbra emelve azt.
A metszést tulajdonképpen a nyugalmi időszakban szinte bármikor végezhetjük, a szálvesszők ívelésével azonban meg kell várnunk a nedvkeringés megindulását. Így elkerülhetjük a metszési elemek kitörését, hiszen a felélénkült nedvkeringésű fás részek sokkal rugalmasabbak.
Az ívelt szálvesszőkre csak egy tenyészidőszak erejéig számítunk, kötözésükre tehát bármilyen könnyű, olcsó anyag megfelel. A hosszabb távra tervezett tőkerészek (törzs, kar) rögzítésével ellentétben, itt nem kell gondolnunk vastagodásra, tartósságra. Bármilyen gyors, könnyű, akár merev megoldás megfelel. Előnyös, ha idei rögzítésünket a következő metszési szezonban akár a metszőollóval elvágjuk, hiszen biztosan el kell távolítanunk.
Így ha rögzítéskor netán kitörik egy hosszú metszési elem, nem veszítjük el rögtön a termés és a tervezett lombozat felét.
Az utolsó metszést kiegészítő művelet a venyigekezelés, hiszen valamit kezdenünk kell a lemetszett vesszőtömeggel is. Kézenfekvő megoldás, ha kertünk más pontjain hasznosítjuk (zöldségágyások névtáblatartói), vagy egyszerűen elégetjük azokat.
Indokolatlannak tűnhet a témával foglalkozni, hiszen elég egyszer „jól befűteni” a fölösleges vesszőkkel. De gondoljanak bele, ami házikertben néhány kilogramm venyigét jelent, hektárra vetítve több tonnányi biomasszát takar. Ezt a fölöslegesnek tűnő fás anyagot hasznosíthatjuk helyben, de ki is hordhatjuk az ültetvényből.
Így minimalizáljuk az üzemből kihordott szerves anyagok mennyiségét, azonban a fás részek mineralizálása növényegészségügyi problémákat vet fel, hiszen nemcsak a tápanyagokat, de a kórokozókat is „helyben hagyjuk”. A kihordott szerves anyagot komposztálva, kezelve, visszajuttatva már elkerülhetők a hasonló problémák, bár ez esetben az egyszerűség az, amiről le kellett mondanunk.
A metszés végeztével még távolról sem készültünk el a nyugalmi időszak műveleteivel. Nem is fejezhetünk be mindent a hideg téli napokon. De ez jó hír is egyben, hiszen ha szól a „nyitnikék”, nem csak a pluszmunka, de a tavasz és a kertünk is vár bennünket.
MMG Direkt
Elindult a Magyar Mezőgazdaság új műsora, az MMG Direkt. Ezen a héten Sári Enikő a Magyar Mezőgazdaság Kiadó tulajdonos ügyvezetője beszélget a generációváltás nem éppen egyszerű folyamatáról Akác Balázzsal és ifjabb Akác Balázzsal, a Holstein Genetika Kft. ügyvezető igazgatóival. A teljes adást holnap, 2021.04.28-án nézheti meg a youtube csatornánkon.
De már most bepillanthat a beszélgetésbe – MMG Direkt röviden:
youtube://v/EtEaQhzz6i4
