Back to top

Exportra tör a hordozható magyar találmány, mely tenyészállatok spermáját minősíti

Magyar fejlesztés teheti egyszerűbbé és egyúttal precízebbé a tenyészállatoktól levett sperma minősítését. Az ONGO Vettech egy hordozható, egyszerűen használható készülék, amely a CASA-technológiát a laboratóriumokból az állattenyésztő telepekre viszi, és gyors, szakszerű eredményt ad.

Az ONGO használata könnyen megtanulható
Bábel Tamás, az ONGO Vettech ügyvezető igazgatója szerint a termék iránt számos országból érdeklődnek már, és a megoldás jó példa lehet a magyar agrártudás globális exportképességére is.

Eredeti hivatását tekintve orvos. Hogy jött az ötlet, hogy állattenyésztésben használható eszközt fejlesszen és dobjon piacra?

– Eredetileg nem is egy ilyen készüléket, hanem egy intelligens tárgylemezt akartunk létrehozni. Ahhoz, hogy ezt megvilágítsam, egy kicsit korábbról kell kezdenem. A párzási folyamat tulajdonképpen arról szól, hogy két csatornát, a nőivarú és a hímivarú csatornát összehozzuk. Ezek olyan átmérőjű és szerkezetű, úgynevezett mikrofluidikai csatornák, ahol az áramlás törvényei kissé másképp alakulnak, mint például a vízcsapban vagy a folyókban. A lényeg, hogy a spermiumnak el kell jutnia a petesejtig. Ha ez a találkozás megtörténik, akkor vemhes lesz az állat. Mindez persze nagyban függ attól, hogy a spermiumok milyen mértékben és milyen irányban tudnak mozogni a petesejt felé.

Ha kellően nagy hányaduk eléggé aktív és ráadásul képes egy irányba úszni, akkor a sperma alapvetően jó minőségű.

Az eredeti elképzelésünk az volt, hogy ezt a mozgást egy intelligens tárgylemezen tudjuk megfigyelni, vagyis, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyekkel a spermium a természetben is találkozik. Ennek során meg lehet figyelni azt, hogy a spermiumok ténylegesen hogyan viselkednek, és képesek-e arra, ami a feladatuk. Mindennek azért van jelentősége, mert a hagyományos tesztmódszerekkel lényegében egy majdani lehetőségre fogadnak a tenyésztők. Kicsit olyan ez, mintha egy futóverseny előtt a bemelegítő sportolókat néznénk, és ebből próbálnánk kitalálni, hogy melyikük ér majd célba elsőként.

A spermiumoknál ez azért is nehéz, mert egy hányaduk eleve nem fog „futni”, és amelyek igen, azok sem feltétlenül szakadatlanul tartanak majd a jó irányba.

Az állattenyésztésben ennek óriási jelentősége van, hiszen a nem megfelelő minőségű sperma nagyon komoly anyagi veszteséget jelent a tenyésztőknek, az időveszteségről nem is beszélve.

Mi magyarázza, hogy az ONGO nem a humán gyógyászatban, hanem az állategészségügyben jelent meg?

– Az állattenyésztés előírásai ugyan szigorúak, de még mindig jóval enyhébbek, mint a humán gyógyászatban, diagnosztikában érvényes szabályok.

Ezért azt gondoltuk, hogy elsőként az állattenyésztésben alkalmazható technológiát dolgozunk ki, de hosszabb távon stratégiai célunk, hogy a humán gyógyászatban is megvessük a lábunkat.

Ez ugyanakkor kemény dió, amelyhez még rengeteg munka kell.

Az eredeti hivatásától némileg távol áll a mezőgazdaság. Orvosként hogyan látja az agráriumot?

Hamar megszerettem az állattenyésztés világát, és a benne dolgozó embereket. A humán orvoslással összehasonlítva sokkal racionálisabb döntéseket hoznak, sokkal inkább adatalapú a szemléletük, vagyis a tényeket nézik.

Ráadásul nyitottabbak is az új technológiák iránt, a hagyományos orvostudományban nehezebb áttörni a megszokás falait.

Itt egy használható megoldás sokkal előbb elterjed, ha megkönnyíti a napi munkát, hasznot hoz vagy versenyelőnyt jelent. Az ONGO mindezt tudja.

A kezdeti felvetésből, a speciális tárgylemezből végül egy ONGO nevű készülék lett. Ez az ugrás hogyan következett be?

– Az intelligens tárgylemez megfogalmazásakor hamar jöttek a visszajelzések az állattenyésztők részéről. Lényegében mindenkitől azt hallottuk, hogy igazából máshol tudnánk segíteni nekik, és már annak is örülnének, ha egy hordozható CASA-technológiát kapnának a munkájukhoz. Ennek persze valóban nagy jelentősége van az állattenyésztésben, hiszen míg a humán orvoslásban a betegek adott esetben befáradnak egy kórházba, addig a hordozható technológiát kiválóan lehetne állattartó telepeken, istállókban, állatkertekben vagy akár a szavannán is használni.

A célunk ezt követően tehát az volt, hogy a CASA-technológiát kihozzuk a laboratóriumból és bevigyük az istállóba – lehetőleg emberi méretekben, tehát utánfutó nélkül.

Ez sikerült is, ma egy olyan működő készülékkel vagyunk jelen a piacon, amely egy kisebb kézitáska méreteiben valóban hordozható és használható „a terepen”.

A készülék elfér egy kisebb kézitáskában
A kényelem általában mégsem elsődleges szempont az agráriumban. Mivel tud többet adni ez a magyar fejlesztés a mai, világszerte tapasztalható gyakorlathoz képest?

– Mindenekelőtt a válasz a tenyésztő legfontosabb kérdésére két perc alatt rendelkezésre áll. Az sem utolsó szempont, hogy nem kell utaztatni a spermiumokat, amelyek sok esetben rosszul viselik az ilyesmit. Nem ritka, hogy a beszállított, majd a laborban minősített spermiumok a visszaszállítás során sokat vesztenek a minőségükből, vagyis az akár jóra értékelt minta sem okoz vemhességet a végén. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a hagyományos labortechnológiához adott esetben az ország másik végébe szállított spermium elemzéséhez nagyon komoly szakértelem, laboratóriumi munkát lehetővé tévő végzettség kell.

Az ONGO használatát bárki nagyon gyorsan megtanulhatja, lényegében bárki tud megalapozott vizsgálatot végezni a készülék segítségével.

Ha betegállományban van, vagy esetleg felmond az állattenyésztő szakemberünk, nagyon gyorsan be lehet tanítani az utódját a készülék használatára. Az ONGO ráadásul szoftverrel elemzi a mintát, vagyis sokkal precízebb az általa adott „szakvélemény”, mint amire az emberi szem képes lehet. A mintáról készült videót a készülék el is menti, az így tehát utólag is bizonyíthatja a tenyészállat értékeit. Néhány éven belül a komoly vevők már megkövetelhetik a tenyésztésbe vont hím állatok vásárlásánál az ilyen videókat is, úgy, ahogy most az állategészségügyi igazolásokat vagy okleveleket kérik.

Egészen biztosan élni fog a piac ezzel a lehetőséggel a haszonállatok, tenyészállatok kereskedelmében is, hiszen a rögzített videó mindennél jobban mutatja meg azt, hogy az amúgy kiváló tulajdonságokkal rendelkező állat ténylegesen képes továbbadni azokat a tulajdonságokat, amelyekért megveszik, amelyeket a tenyésztők látni szeretnének az utódokban.

Ez a rögzített videó egyfajta bizonyítványként szolgál majd a közeljövő állattenyésztésében.

Milyen piaca lehet egy ilyen megoldásnak?

– A potenciális vásárlók gyakorlatilag az egész világon dolgozó állattenyésztők, az ezzel foglalkozó cégek. Mindez azért is nagy büszkeség, mert ezzel egy magyar találmány, egy hazai fejlesztés, innováció juthat ki a világpiacra. A magyar piacot fontosnak tartjuk, már csak a hazai állattenyésztés nagy hagyományai és az itteni kötődésünk miatt is, de az igazán nagy potenciál az exportban van. Eddig tizennégy országba tudtunk értékesíteni, ezek között közeli partnerek és távoli tájak is vannak.

Románia, Bulgária, Hollandia, Írország, Vietnám és Thaiföld is érdeklődött az ONGO iránt, és talán a legfontosabb partner lehet Németország, ahol nagyon komoly állattenyésztő munka folyik, hihetetlen piaci befolyással és profizmussal.

Jelenleg az ONGO alkalmas szarvasmarha, sertés, baromfi, valamint ló és kutya tenyésztésében a sperma minősítésére, de a jelenlegi fejlesztésünk nyomán hamarosan a juhtenyésztésben is használható lesz. A készüléknek várhatóan nagy szerepe lesz a veszélyeztetett fajok megmentésében is, ezért az állatkertek és rezervátumok máris érdeklődnek a világ minden részéről.

Hogyan látja az elkövetkező éveket, mit lehet várni a megoldástól?

– Jelenleg a készülék első verziója működő- és piacképes, de folyamatosan fejlesztjük, hogy még jobb legyen. Ezen felül máris több egyetemmel vagyunk tárgyalásban, keressük az együttműködést az agrár-felsőoktatással.

Azt gondolom, minden adott ahhoz, hogy öt éven belül az állattenyésztésben széles körben ismert és alkalmazott eszköz legyen az ONGO, amely vitathatlan előnyöket biztosít majd a felhasználóknak, akár termékenyítésről, akár tenyészállatok minősítéséről vagy gyógyításáról legyen szó.

Nem titkolt célunk, hogy az ONGO főnévből igét szeretnénk faragni néhány éven belül. Biztos vagyok benne, hogy az évtized közepére gyakran elhangzik majd az a mondat az állattenyésztői munkában, hogy „menj, és ongózd meg a mintát.”

 

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/17 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Kevesebb holland tulipán lesz jövőre

A holland tulipán népszerűsége évek óta töretlen, ráadásul a tulipánszezon ideje is hosszabb lett. Az idei fagykárok miatt azonban jövőre kevesebb tulipán fog virágozni Hollandiában.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Baromfihús hiány az Egyesült Államokban

Az amerikai piacon jelenleg gondot okoz a baromfihús iránti kereslet kielégítése. A csirkehúsos szendvicsek a vártnál jobban fogynak, de a hústermelők nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igényekkel.

Magyar óriás - A galambok királynője

Ha az amerikai King a galambok királya, akkor a magyar óriás a galambok királynője. Sajnos hazánkban kevés van belőlük, amit könnyen megértünk, ha tudjuk, hogy ennek a fajtának sem a tartása, sem a tenyésztése nem egyszerű.

Pályáznak vagy bezárnak: sok állattartó számára vízválasztó a következő időszak

Harminc milliárdos pályázati keret nyílik meg május 28-án a kisebb állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint ötszörösére emelte a kormány a tavaly hirdetett ÁTK-t.

Kezdődik az egyéni gazdaságok összeírása

Országszerte mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdi meg május 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok összeírását. A válaszadók május 25-ig online, azt követően pedig június 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre.

Kéthetente egy haláleset az Egyesült Királyság gazdaságaiban

Harmincnégyen haltak meg az Egyesült Királyságban az elmúlt tizenkét hónapban (HSE 2021. március) a mezőgazdaságban. A legnagyobb kockázatot a gépek, a magasságban végzett munka, illetve az állatállomány jelentette – tájékoztatott az innovatív biztonságtechnikai megoldásokkal foglalkozó Agri-TechE.

Húsmentesre váltott a New York-i sztár étterem

Daniel Humm, a három Michelin-csillaggal rendelkező Eleven Madison Park étterem séfje szerint a mai modern élelmiszer-előállítás fenntarthatatlan. New York egyik legfelkapottabb étterme étlapjáról elhagyja a húst és növényi menüt állít össze, miután séfje és tulajdonosa üzenetet tett közzé a weboldalán, miszerint a modern élelmiszer-rendszer „egyszerűen fenntarthatatlan”.