Back to top

Megugrott a műanyag ára - A csomagolás tovább drágítja az élelmiszereket is?

A csomagolóanyagok drasztikus áremelkedését hamarosan az élelmiszerek árában is érezni fogjuk piaci elemzők szerint. Mi áll a drágulás hátterében, és mi a baj a műanyagok erőszakos kiszorításával? Nagy Miklóssal, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkárával beszélgettünk.

A műanyag erőltetett kisöprűzése nem fenntartható
Hányszor lehet felhasználni ezt a tojástartót?
Fotó: pixabay
Az élelmiszergyártók arra panaszkodnak, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen megdrágultak a csomagolóanyagok, de nem is merik megtenni, hogy kivárjanak a beszerzéssel, mivel hiányra is számítani kell.

A háttérben a csomagoló alapanyagok alapellátási nehézsége áll

– tájékoztatott Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára -, amely nemcsak a műanyagot, hanem a fémet vagy akár a papírt is érinti, és nem annyira hazai vagy európai uniós, hanem világjelenség. Az okait a csomagolóanyag-gyártók is csak találgatják. Annyi biztos, hogy a járvány negatívan érintette a gyártási kapacitásokat, amely begyűrűzött az ellátási láncba. Például amiatt, hogy a tervezett felújítások következtében kieső termelési kapacitást így nem tudják teljeskörűen pótolni a gyártók.

Ha kisebb mértékben is, de a környezetvédelmet célzó jogszabályi változások is hozzájárulnak a csomagolóanyagok árnövekedéséhez.

A szigorítások miatti technológia-, illetve alapanyagváltások ugyanis időbe telnek és pénzbe kerülnek. Jellemzően a korábbinál drágább megoldásokkal lehet kiváltani a hagyományos csomagolóanyagokat.

Az erőltetett műanyagmentesítés miatt nő az igény a papír csomagolószerek iránt, amit a gyártók nem tudnak azonnal követni. A gyártókapacitás érdemi emelése ugyanis több éves folyamat.

A hazai csomagolási és anyagmozgatási szakmai szövetség szerint nem eléggé átgondolt és nem is fenntartható törekvés mindenhonnan kisöpörni a műanyag csomagolásokat.

Az uniós politika ugyanis főként a társított – például műanyag és alufólia vagy többféle műanyag – csomagolóanyagok alkalmazását igyekszik szigorítani, amit Magyarország is kénytelen átvenni. Ez a politika viszont nem veszi számításba, hogy ezek a csomagolási megoldások nem véletlenül terjedtek el, hanem azért, mert a leginkább testre szabható, legkisebb környezetterheléssel járó, legolcsóbb megoldást kínálják.

„Azt kellene tudomásul venni, hogy a nem lebomló csomagolás csak akkor terheli a környezetet, ha eldobjuk. Vagyis nem a csomagolást kell elmarasztalni, hanem a lakosság szemléletét javítani, valamint komolyan fejleszteni a hulladékkezelést és a hulladékhasznosítást.”

A fenntartható csomagolás alapkövetelménye, hogy a tervező a hasznosulás és esetleges újra hasznosulás teljes folyamatát vegye figyelembe, tehát legyen tekintettel a fogadóállamok hasznosítási technológiáira is.

„Bármelyik termék előállításának és szállításának a környezetterhelése a sokszorosa a csomagolása környezetterhelésének” 

 - emlékeztet a szakmai szövetség vezetője. Ez az arány a kenyér esetében például 95 százalék és 5 százalék. Ha a nem megfelelő csomagolás miatt tönkremegy és kukába kerül a kenyér, akkor a szántás, a vetés, aratás, őrölés, sütés és sok-sok szállítás mind elpazarolt energia és hiábavaló környezetterhelés volt.

Az egész ország éves termelését tekintetbe véve mekkora költséggel és környezetterheléssel számolhatunk? És mennyi energia, munka veszik kárba, ha a tévékészülék megy tönkre a nem megfelelő csomagolás miatt?

A műanyag nem bomlik le a környezetben, de nem is ott van a helye!

– emlékeztet Nagy Miklós, aki nemrégen egy harminc éves Centrum sporttáskát talált otthon. A szatyornak az égvilágon semmi baja nincs, pedig az egykor népszerű hazai üzletlánc, amit reklámoz, már szinte feledésbe merült. Környezetszennyező hulladék lenne? Csak, ha azzá tesszük!

Miközben a termékgyártók abba az irányba presszionálják a csomagolószer-gyártókat, hogy kínáljanak jobb és jobb anyagokat az eltarthatóság növelése érdekében, a politika, a jogszabályi környezet azt követeli tőlük, hogy egyszerűsítsék a csomagolóanyagok összetételét a körforgásos gazdaság eszméje érdekében. Ez a kettő ellentmond egymásnak, amire a csomagolószövetség szerint a politikai elgondolások differenciálása lehetne a megoldás.

Nagy Miklós ugyanakkor kiemelte:

a csomagolóanyag drágulása akkor sem lehet jelentős hatással az élelmiszerárakra, ha drasztikus, mivel a legtöbb termék árában nem több tíz százaléknál.

Más kérdés, hogyan érvényesítik majd az élelmiszer-kereskedők a nem lebomló műanyag áruházi hordtasak július elsejétől életbe lépő többszörös áremelkedését, amikor a termékdíja 57 forintról 1900 forintra nő.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hurrá! Végre jöhet a kukacropi!

A szárított sárga lisztkukac lett a nyerő, ez az első ehető rovar, amely élelmiszerként megszerezte a forgalomba hozatali engedélyt az EU-ban.

Kevesebb holland tulipán lesz jövőre

A holland tulipán népszerűsége évek óta töretlen, ráadásul a tulipánszezon ideje is hosszabb lett. Az idei fagykárok miatt azonban jövőre kevesebb tulipán fog virágozni Hollandiában.

Méregtelenítő kúrák - használ vagy inkább árt a testünknek?

A méregtelenítő kúrák célja a szervezet méregtelenítése a mérgező anyagoktól, népszerűek az egészségük javításában érdekelt emberek körében. De vajon ezek hasznosak vagy inkább károsak?

Baromfihús hiány az Egyesült Államokban

Az amerikai piacon jelenleg gondot okoz a baromfihús iránti kereslet kielégítése. A csirkehúsos szendvicsek a vártnál jobban fogynak, de a hústermelők nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igényekkel.

A paradicsom térhódítása az olasz gasztronómiában

Legyen szó egy pizzáról vagy egy spagettiről Olaszország legikonikusabb ételei mind tartalmaznak paradicsomot. De ez nem volt mindig így. Valójában a paradicsom csak a 19. században vált az olasz gasztronómia szerves részévé, azelőtt pedig azt gondolták erről a növényről, hogy mérgező.

Húsmentesre váltott a New York-i sztár étterem

Daniel Humm, a három Michelin-csillaggal rendelkező Eleven Madison Park étterem séfje szerint a mai modern élelmiszer-előállítás fenntarthatatlan. New York egyik legfelkapottabb étterme étlapjáról elhagyja a húst és növényi menüt állít össze, miután séfje és tulajdonosa üzenetet tett közzé a weboldalán, miszerint a modern élelmiszer-rendszer „egyszerűen fenntarthatatlan”.

Nézd meg a kezét, vedd meg a sajtját!

Magyarországon egyre többen készítenek tehén- és kecsketejből tejfölt, túrót, sajtokat, ám olyan szakember még mindig kevés van, aki a juhtejre alapozza vállalkozását. Rácz Miklós Tamás sajtkészítő Miskolctól 15 percnyi autózásra, Újcsanáloson ezt tette, amikor pár éve az öltönyt lecserélte gumicsizmára, s ezt azóta sem bánta meg.

Mi a hosszú élet titka?

Az emberek többségének az álma, hogy idősebb korában lássa felnőni az unokákat és aktívan részt vegyenek az ő életükben. Ezért is nagyon fontos a megfelelő táplálkozás, aminek elengedhetetlen eleme a zöldség-, gyümölcsfogyasztás.

Ilyen még nem volt: umami ízű lila paradicsom

Megjelenésében és beltartalmában is egyedi terméket vezet be a piacra a Syngenta. A sötétlila bogyójú, umami ízélménnyel megajándékozó koktélparadicsomot YOOM™ néven forgalmazzák. Az izgalmas ízű, színű csemegét hazánkban kizárólag a Trivega Kft. termesztheti, a fogyasztók pedig 250 grammos, fenntartható erdőgazdálkodásból származó alapanyagokból készült tálcás kiszerelésben vásárolhatják meg.

Alacsony a magyar tejtermékek aránya az élelmiszerüzletekben

Hivatkozással a Nébih 2021. évi kutatási jelentésére (Magyar termékek aránya az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok kínálatában – 2020) a magyar termékek kínálatának csökkenése egyértelműen megállapítható.