Back to top

Megugrott a műanyag ára - A csomagolás tovább drágítja az élelmiszereket is?

A csomagolóanyagok drasztikus áremelkedését hamarosan az élelmiszerek árában is érezni fogjuk piaci elemzők szerint. Mi áll a drágulás hátterében, és mi a baj a műanyagok erőszakos kiszorításával? Nagy Miklóssal, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkárával beszélgettünk.

A műanyag erőltetett kisöprűzése nem fenntartható
Hányszor lehet felhasználni ezt a tojástartót?
Fotó: pixabay
Az élelmiszergyártók arra panaszkodnak, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen megdrágultak a csomagolóanyagok, de nem is merik megtenni, hogy kivárjanak a beszerzéssel, mivel hiányra is számítani kell.

A háttérben a csomagoló alapanyagok alapellátási nehézsége áll

– tájékoztatott Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára -, amely nemcsak a műanyagot, hanem a fémet vagy akár a papírt is érinti, és nem annyira hazai vagy európai uniós, hanem világjelenség. Az okait a csomagolóanyag-gyártók is csak találgatják. Annyi biztos, hogy a járvány negatívan érintette a gyártási kapacitásokat, amely begyűrűzött az ellátási láncba. Például amiatt, hogy a tervezett felújítások következtében kieső termelési kapacitást így nem tudják teljeskörűen pótolni a gyártók.

Ha kisebb mértékben is, de a környezetvédelmet célzó jogszabályi változások is hozzájárulnak a csomagolóanyagok árnövekedéséhez.

A szigorítások miatti technológia-, illetve alapanyagváltások ugyanis időbe telnek és pénzbe kerülnek. Jellemzően a korábbinál drágább megoldásokkal lehet kiváltani a hagyományos csomagolóanyagokat.

Az erőltetett műanyagmentesítés miatt nő az igény a papír csomagolószerek iránt, amit a gyártók nem tudnak azonnal követni. A gyártókapacitás érdemi emelése ugyanis több éves folyamat.

A hazai csomagolási és anyagmozgatási szakmai szövetség szerint nem eléggé átgondolt és nem is fenntartható törekvés mindenhonnan kisöpörni a műanyag csomagolásokat.

Az uniós politika ugyanis főként a társított – például műanyag és alufólia vagy többféle műanyag – csomagolóanyagok alkalmazását igyekszik szigorítani, amit Magyarország is kénytelen átvenni. Ez a politika viszont nem veszi számításba, hogy ezek a csomagolási megoldások nem véletlenül terjedtek el, hanem azért, mert a leginkább testre szabható, legkisebb környezetterheléssel járó, legolcsóbb megoldást kínálják.

„Azt kellene tudomásul venni, hogy a nem lebomló csomagolás csak akkor terheli a környezetet, ha eldobjuk. Vagyis nem a csomagolást kell elmarasztalni, hanem a lakosság szemléletét javítani, valamint komolyan fejleszteni a hulladékkezelést és a hulladékhasznosítást.”

A fenntartható csomagolás alapkövetelménye, hogy a tervező a hasznosulás és esetleges újra hasznosulás teljes folyamatát vegye figyelembe, tehát legyen tekintettel a fogadóállamok hasznosítási technológiáira is.

„Bármelyik termék előállításának és szállításának a környezetterhelése a sokszorosa a csomagolása környezetterhelésének” 

 - emlékeztet a szakmai szövetség vezetője. Ez az arány a kenyér esetében például 95 százalék és 5 százalék. Ha a nem megfelelő csomagolás miatt tönkremegy és kukába kerül a kenyér, akkor a szántás, a vetés, aratás, őrölés, sütés és sok-sok szállítás mind elpazarolt energia és hiábavaló környezetterhelés volt.

Az egész ország éves termelését tekintetbe véve mekkora költséggel és környezetterheléssel számolhatunk? És mennyi energia, munka veszik kárba, ha a tévékészülék megy tönkre a nem megfelelő csomagolás miatt?

A műanyag nem bomlik le a környezetben, de nem is ott van a helye!

– emlékeztet Nagy Miklós, aki nemrégen egy harminc éves Centrum sporttáskát talált otthon. A szatyornak az égvilágon semmi baja nincs, pedig az egykor népszerű hazai üzletlánc, amit reklámoz, már szinte feledésbe merült. Környezetszennyező hulladék lenne? Csak, ha azzá tesszük!

Miközben a termékgyártók abba az irányba presszionálják a csomagolószer-gyártókat, hogy kínáljanak jobb és jobb anyagokat az eltarthatóság növelése érdekében, a politika, a jogszabályi környezet azt követeli tőlük, hogy egyszerűsítsék a csomagolóanyagok összetételét a körforgásos gazdaság eszméje érdekében. Ez a kettő ellentmond egymásnak, amire a csomagolószövetség szerint a politikai elgondolások differenciálása lehetne a megoldás.

Nagy Miklós ugyanakkor kiemelte:

a csomagolóanyag drágulása akkor sem lehet jelentős hatással az élelmiszerárakra, ha drasztikus, mivel a legtöbb termék árában nem több tíz százaléknál.

Más kérdés, hogyan érvényesítik majd az élelmiszer-kereskedők a nem lebomló műanyag áruházi hordtasak július elsejétől életbe lépő többszörös áremelkedését, amikor a termékdíja 57 forintról 1900 forintra nő.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Négyen versengenek a díjért

Bemutatták azt a négy új nemesítésű fajtát, amelyek idén esélyesek lehetnek a FleuroStar2021 díj elnyerésére. A versenyt szervező Fleuroselect nemzetközi dísznövényszövetség összegyűjtötte, hogy mely tulajdonságaiknak köszönhetően szerepelhetnek ezek a fajták a legjobbak között.

Vegán pókselyemmel az egyszer használatos műanyagok ellen

A kutatók előállítottak egy növényi alapú anyagot, amely a pókselyemhez hasonlít erősségében és sűrűségében, így akár számos fogyasztói termékben helyettesítheti az egyszer használatos műanyagokat.

Megbukott egy férfi a drogteszten miután mákos kenyeret evett

Egy férfi állítólag megbukott a drogteszten Angliában, egy állásinterjún, miután Tescoban kapható mákos kenyeret evett. Nővére, Danielle Chalkley június 9-én bejegyzést tett közzé a közösségi oldalán, azt állítva, hogy testvére szervezetében pozitív lett az ópiátokra vonatkozó kábítószerteszt, annak ellenére, hogy a férfi fél a drogoktól, sőt még a fájdalomcsillapítók fogyasztását is kerüli.

Ételfutárok lázadása

Bár az ételkiszállító cégek alkalmazottai maguk is gyakran verbális és fizikai támadások áldozatai, az őket foglalkoztató cégek azt akarják, hogy a futárok extra szolgáltatásként kutassák fel és jelentsék a bűneseteket is, amelyre ki is képeznék őket.

Új fejezet kezdődik a „juh és kecskehús” ágazatban

Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak.

A gabonafélék drágulása húzta a felvásárlási árakat áprilisban

Áprilisban 15,5 százalékkal volt magasabb a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára, mint egy évvel azelőtt; a növénytermesztési és kertészeti termékek árát a gabonafélék és az ipari növények árának emelkedése hajtotta fel, ezek 23,3 százalékkal drágultak tavaly április óta - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető adatokból.

Belelát a zöldségbe, gyümölcsbe

Futurisztikusnak tűnik, pedig már idén forgalomba hozzák azt a kézi szkennert, amely nemcsak a gyümölcs és zöldség beltartalmát, minőségét képes elemezni, hanem jelzi azt is, hogy meddig tárolható a vizsgált tétel.

Lúdágazati körkép - Csökkenő kereslet és termelés

A hazai víziszárnyas-ágazat folyamatosan a talpon maradásért küzd. A termelékenységet befolyásolta a madárinfluenza-járvány, emellett a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások is visszavetették a lúdágazat termelését.

Gyomnövényből levélcsipsz...

Gyom is, méhlegelő is, emellett ehető vadzöldség... A selyemkórót gyakorlatilag mindenki ismeri, legalább látásból vagy a vele való küzdelem miatt. A legtöbben mégis valószínűleg csak felületesen ismerik, és éppen ezért csak a gyomot látják benne, pedig a tányérunkra is kerülhet, mint különleges ínyencség.

Visszaesett a magyar söripar teljesítménye tavaly

Rég nem látott mértékben, majdnem 13 százalékkal csökkent a söripar teljesítménye tavaly, miközben a teljes élelmiszeriparé mindössze 1 százalékkal - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett elemzésében.