Back to top

Megugrott a műanyag ára - A csomagolás tovább drágítja az élelmiszereket is?

A csomagolóanyagok drasztikus áremelkedését hamarosan az élelmiszerek árában is érezni fogjuk piaci elemzők szerint. Mi áll a drágulás hátterében, és mi a baj a műanyagok erőszakos kiszorításával? Nagy Miklóssal, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkárával beszélgettünk.

A műanyag erőltetett kisöprűzése nem fenntartható
Hányszor lehet felhasználni ezt a tojástartót?
Fotó: pixabay
Az élelmiszergyártók arra panaszkodnak, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen megdrágultak a csomagolóanyagok, de nem is merik megtenni, hogy kivárjanak a beszerzéssel, mivel hiányra is számítani kell.

A háttérben a csomagoló alapanyagok alapellátási nehézsége áll

– tájékoztatott Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára -, amely nemcsak a műanyagot, hanem a fémet vagy akár a papírt is érinti, és nem annyira hazai vagy európai uniós, hanem világjelenség. Az okait a csomagolóanyag-gyártók is csak találgatják. Annyi biztos, hogy a járvány negatívan érintette a gyártási kapacitásokat, amely begyűrűzött az ellátási láncba. Például amiatt, hogy a tervezett felújítások következtében kieső termelési kapacitást így nem tudják teljeskörűen pótolni a gyártók.

Ha kisebb mértékben is, de a környezetvédelmet célzó jogszabályi változások is hozzájárulnak a csomagolóanyagok árnövekedéséhez.

A szigorítások miatti technológia-, illetve alapanyagváltások ugyanis időbe telnek és pénzbe kerülnek. Jellemzően a korábbinál drágább megoldásokkal lehet kiváltani a hagyományos csomagolóanyagokat.

Az erőltetett műanyagmentesítés miatt nő az igény a papír csomagolószerek iránt, amit a gyártók nem tudnak azonnal követni. A gyártókapacitás érdemi emelése ugyanis több éves folyamat.

A hazai csomagolási és anyagmozgatási szakmai szövetség szerint nem eléggé átgondolt és nem is fenntartható törekvés mindenhonnan kisöpörni a műanyag csomagolásokat.

Az uniós politika ugyanis főként a társított – például műanyag és alufólia vagy többféle műanyag – csomagolóanyagok alkalmazását igyekszik szigorítani, amit Magyarország is kénytelen átvenni. Ez a politika viszont nem veszi számításba, hogy ezek a csomagolási megoldások nem véletlenül terjedtek el, hanem azért, mert a leginkább testre szabható, legkisebb környezetterheléssel járó, legolcsóbb megoldást kínálják.

„Azt kellene tudomásul venni, hogy a nem lebomló csomagolás csak akkor terheli a környezetet, ha eldobjuk. Vagyis nem a csomagolást kell elmarasztalni, hanem a lakosság szemléletét javítani, valamint komolyan fejleszteni a hulladékkezelést és a hulladékhasznosítást.”

A fenntartható csomagolás alapkövetelménye, hogy a tervező a hasznosulás és esetleges újra hasznosulás teljes folyamatát vegye figyelembe, tehát legyen tekintettel a fogadóállamok hasznosítási technológiáira is.

„Bármelyik termék előállításának és szállításának a környezetterhelése a sokszorosa a csomagolása környezetterhelésének” 

 - emlékeztet a szakmai szövetség vezetője. Ez az arány a kenyér esetében például 95 százalék és 5 százalék. Ha a nem megfelelő csomagolás miatt tönkremegy és kukába kerül a kenyér, akkor a szántás, a vetés, aratás, őrölés, sütés és sok-sok szállítás mind elpazarolt energia és hiábavaló környezetterhelés volt.

Az egész ország éves termelését tekintetbe véve mekkora költséggel és környezetterheléssel számolhatunk? És mennyi energia, munka veszik kárba, ha a tévékészülék megy tönkre a nem megfelelő csomagolás miatt?

A műanyag nem bomlik le a környezetben, de nem is ott van a helye!

– emlékeztet Nagy Miklós, aki nemrégen egy harminc éves Centrum sporttáskát talált otthon. A szatyornak az égvilágon semmi baja nincs, pedig az egykor népszerű hazai üzletlánc, amit reklámoz, már szinte feledésbe merült. Környezetszennyező hulladék lenne? Csak, ha azzá tesszük!

Miközben a termékgyártók abba az irányba presszionálják a csomagolószer-gyártókat, hogy kínáljanak jobb és jobb anyagokat az eltarthatóság növelése érdekében, a politika, a jogszabályi környezet azt követeli tőlük, hogy egyszerűsítsék a csomagolóanyagok összetételét a körforgásos gazdaság eszméje érdekében. Ez a kettő ellentmond egymásnak, amire a csomagolószövetség szerint a politikai elgondolások differenciálása lehetne a megoldás.

Nagy Miklós ugyanakkor kiemelte:

a csomagolóanyag drágulása akkor sem lehet jelentős hatással az élelmiszerárakra, ha drasztikus, mivel a legtöbb termék árában nem több tíz százaléknál.

Más kérdés, hogyan érvényesítik majd az élelmiszer-kereskedők a nem lebomló műanyag áruházi hordtasak július elsejétől életbe lépő többszörös áremelkedését, amikor a termékdíja 57 forintról 1900 forintra nő.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Belelát a zöldségbe, gyümölcsbe

Futurisztikusnak tűnik, pedig már idén forgalomba hozzák azt a kézi szkennert, amely nemcsak a gyümölcs és zöldség beltartalmát, minőségét képes elemezni, hanem jelzi azt is, hogy meddig tárolható a vizsgált tétel.

Lúdágazati körkép - Csökkenő kereslet és termelés

A hazai víziszárnyas-ágazat folyamatosan a talpon maradásért küzd. A termelékenységet befolyásolta a madárinfluenza-járvány, emellett a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások is visszavetették a lúdágazat termelését.

Gyomnövényből levélcsipsz...

Gyom is, méhlegelő is, emellett ehető vadzöldség... A selyemkórót gyakorlatilag mindenki ismeri, legalább látásból vagy a vele való küzdelem miatt. A legtöbben mégis valószínűleg csak felületesen ismerik, és éppen ezért csak a gyomot látják benne, pedig a tányérunkra is kerülhet, mint különleges ínyencség.

Visszaesett a magyar söripar teljesítménye tavaly

Rég nem látott mértékben, majdnem 13 százalékkal csökkent a söripar teljesítménye tavaly, miközben a teljes élelmiszeriparé mindössze 1 százalékkal - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett elemzésében.

Július közepén kerülhet magyar dinnye a piacra

Kedvező időjárás esetén július közepén kerülhet a magyar dinnye a piacokra - nyilatkozta a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Lerakták a Szabolcsi Alma Centrum alapkövét Újfehértón

Jövő márciusban készülhet el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb mezőgazdasági beruházása Újfehértón, a Szabolcsi Alma Centrum. Ez a logisztikai és tudásközpont reményt ad a híres termőtáj almatermesztőinek, hangzott el az ünnepélyes alapkőletételen.

Növekszik az olasz kiskereskedelmi boreladás

Az olaszországi nagy áruforgalmú kiskereskedelmi csatornákban a boreladások volumenben kifejezve 8,5% -kal, 22 millió literre nőttek 2021 első négy hónapjában. Ugyanebben az időszakban a boreladások értékében 20%-kal növekedtek – derült ki a Vinitaly számára készített kutatásból, amely a pezsgők erős, míg a borok mérsékelt növekedését is kiemelte.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze

Tízből kilencen támogatják a műanyagok visszaszorítását

Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit; a magyar és az európai polgárok több mint 80 százaléka szerint az államnak a környezetszennyező cégekkel szemben határozottan fel kell lépnie - hívja fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet elemzése, amelyhez a Századvég szolgáltatott közvélemény-kutatási adatokat.