Back to top

Megugrott a műanyag ára - A csomagolás tovább drágítja az élelmiszereket is?

A csomagolóanyagok drasztikus áremelkedését hamarosan az élelmiszerek árában is érezni fogjuk piaci elemzők szerint. Mi áll a drágulás hátterében, és mi a baj a műanyagok erőszakos kiszorításával? Nagy Miklóssal, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkárával beszélgettünk.

A műanyag erőltetett kisöprűzése nem fenntartható
Hányszor lehet felhasználni ezt a tojástartót?
Fotó: pixabay
Az élelmiszergyártók arra panaszkodnak, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen megdrágultak a csomagolóanyagok, de nem is merik megtenni, hogy kivárjanak a beszerzéssel, mivel hiányra is számítani kell.

A háttérben a csomagoló alapanyagok alapellátási nehézsége áll

– tájékoztatott Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára -, amely nemcsak a műanyagot, hanem a fémet vagy akár a papírt is érinti, és nem annyira hazai vagy európai uniós, hanem világjelenség. Az okait a csomagolóanyag-gyártók is csak találgatják. Annyi biztos, hogy a járvány negatívan érintette a gyártási kapacitásokat, amely begyűrűzött az ellátási láncba. Például amiatt, hogy a tervezett felújítások következtében kieső termelési kapacitást így nem tudják teljeskörűen pótolni a gyártók.

Ha kisebb mértékben is, de a környezetvédelmet célzó jogszabályi változások is hozzájárulnak a csomagolóanyagok árnövekedéséhez.

A szigorítások miatti technológia-, illetve alapanyagváltások ugyanis időbe telnek és pénzbe kerülnek. Jellemzően a korábbinál drágább megoldásokkal lehet kiváltani a hagyományos csomagolóanyagokat.

Az erőltetett műanyagmentesítés miatt nő az igény a papír csomagolószerek iránt, amit a gyártók nem tudnak azonnal követni. A gyártókapacitás érdemi emelése ugyanis több éves folyamat.

A hazai csomagolási és anyagmozgatási szakmai szövetség szerint nem eléggé átgondolt és nem is fenntartható törekvés mindenhonnan kisöpörni a műanyag csomagolásokat.

Az uniós politika ugyanis főként a társított – például műanyag és alufólia vagy többféle műanyag – csomagolóanyagok alkalmazását igyekszik szigorítani, amit Magyarország is kénytelen átvenni. Ez a politika viszont nem veszi számításba, hogy ezek a csomagolási megoldások nem véletlenül terjedtek el, hanem azért, mert a leginkább testre szabható, legkisebb környezetterheléssel járó, legolcsóbb megoldást kínálják.

„Azt kellene tudomásul venni, hogy a nem lebomló csomagolás csak akkor terheli a környezetet, ha eldobjuk. Vagyis nem a csomagolást kell elmarasztalni, hanem a lakosság szemléletét javítani, valamint komolyan fejleszteni a hulladékkezelést és a hulladékhasznosítást.”

A fenntartható csomagolás alapkövetelménye, hogy a tervező a hasznosulás és esetleges újra hasznosulás teljes folyamatát vegye figyelembe, tehát legyen tekintettel a fogadóállamok hasznosítási technológiáira is.

„Bármelyik termék előállításának és szállításának a környezetterhelése a sokszorosa a csomagolása környezetterhelésének” 

 - emlékeztet a szakmai szövetség vezetője. Ez az arány a kenyér esetében például 95 százalék és 5 százalék. Ha a nem megfelelő csomagolás miatt tönkremegy és kukába kerül a kenyér, akkor a szántás, a vetés, aratás, őrölés, sütés és sok-sok szállítás mind elpazarolt energia és hiábavaló környezetterhelés volt.

Az egész ország éves termelését tekintetbe véve mekkora költséggel és környezetterheléssel számolhatunk? És mennyi energia, munka veszik kárba, ha a tévékészülék megy tönkre a nem megfelelő csomagolás miatt?

A műanyag nem bomlik le a környezetben, de nem is ott van a helye!

– emlékeztet Nagy Miklós, aki nemrégen egy harminc éves Centrum sporttáskát talált otthon. A szatyornak az égvilágon semmi baja nincs, pedig az egykor népszerű hazai üzletlánc, amit reklámoz, már szinte feledésbe merült. Környezetszennyező hulladék lenne? Csak, ha azzá tesszük!

Miközben a termékgyártók abba az irányba presszionálják a csomagolószer-gyártókat, hogy kínáljanak jobb és jobb anyagokat az eltarthatóság növelése érdekében, a politika, a jogszabályi környezet azt követeli tőlük, hogy egyszerűsítsék a csomagolóanyagok összetételét a körforgásos gazdaság eszméje érdekében. Ez a kettő ellentmond egymásnak, amire a csomagolószövetség szerint a politikai elgondolások differenciálása lehetne a megoldás.

Nagy Miklós ugyanakkor kiemelte:

a csomagolóanyag drágulása akkor sem lehet jelentős hatással az élelmiszerárakra, ha drasztikus, mivel a legtöbb termék árában nem több tíz százaléknál.

Más kérdés, hogyan érvényesítik majd az élelmiszer-kereskedők a nem lebomló műanyag áruházi hordtasak július elsejétől életbe lépő többszörös áremelkedését, amikor a termékdíja 57 forintról 1900 forintra nő.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az élelmiszerek 9,4 százalékkal drágultak

Az ipari termelői árak októberben 18,5 százalékkal nőttek éves összehasonlításban, az egy hónappal korábbihoz képest pedig 4,5 százalékkal emelkedtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal

Növénykínzás 2: Nem tárgyak, élőlények!

Vásárlásaink során tapasztalunk jót és rosszat is. Élőlénynek tekintik a cserepes növényt, vagy puszta árucikként? Sorsára hagyják a polcra helyezés után, mint egy zacskó lisztet, vagy gondoskodnak az igényeiről? Erről kérdeztük az áruházláncokat.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Indul a téli szezonális ellenőrzés

December elsejétől téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést rendel el Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Az akció célja, hogy az ünnepeket megelőző időszakban megnövekedett forgalom mellett is biztonságos és jó minőségű élelmiszerek kerüljenek az üzletek polcaira és az otthonokba.

„Szerintem egy szakmának nem feltétlen kell egyfélének lennie” - interjú Radányi Orsolyával, az Etyeki Sörfőzde tulajdonosával

Etyeket és környékét a főleg a borairól ismerjük, épp ezért különleges, hogy itt alapított sörfőzdét Radányi Orsolya, és vezeti azt igen sikeresen. Többek között arról kérdeztük, hogy mi indította el ezen az úton, melyik a kedvenc itala, és szerinte illik-e sörrel koccintani?

A járvány az üdítőitalok forgalmára is rányomja a bélyegét

Az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák forgalma 1,912 millió liter volt az idén az első három negyedévben, 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de így is 4 százalékkal elmaradt a 2019-es azonos időszakitól - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség az MTI-vel.

Tizenhároméves csúcson a búza ára

A termelők örülnek neki, hogy rekordot dönt a búza ára – de mi lesz a fogyasztókkal? A szerb kormány a maga módján próbálja kezelni a helyzetet. Idén a legjobban termő és a legjobb minőséget adó haszonnövények egyike volt a búza Szerbiában, a többi kalászos gabonafélével és az olajrepcével együtt. A tavaszi vetésű haszonnövények kivétel nélkül kevesebbet termettek a vártnál.

Megnyílt a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó

Áder János magyar és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök részvételével, koncerttel vette kezdetét hétfőn este a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó a Hungexpón, amelynek már a szervezésénél is kiemelt szempont volt a fenntarthatóság - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) export növeléséért felelős helyettes államtitkára.

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (I. rész)

2020 egy kihívásokkal teli évtizedet indított el. Az emberek élete komoly változáson ment keresztül egy globális világjárvány megjelenésével, és ezzel együtt bizonyos élelmiszerekből hiány is fellépett. Sajnos az élelmiszerhiány a világ számos országában folytatódott, és úgy tűnik, hogy a jövő évben sem lesz még vége…